Megújulásunk támogatója:  

Évről évre ismertebb a pálosok világa

Kérdés persze, hogy a tudományos kutatások eredményeiből mi jut el a nagyközönséghez. Egyetlen középkori témáról sem kering talán annyi hajmeresztő tévhit, mint a jobb sorsra érdemes pálosokról.
Kérdés persze, hogy a tudományos kutatások eredményeiből mi jut el a nagyközönséghez. Egyetlen középkori témáról sem kering talán annyi hajmeresztő tévhit, mint a jobb sorsra érdemes pálosokról.

2023-ban újabb helyszínnel bővülhet a legalább már részben megismert pálos kolostorok száma, hiszen egy kisebb feltárást tervezünk az Ózdhoz közeli hangonyi kolostor maradványainál. Az egykori Szent Anna-kolostor területén még csak kisebb kutatások folytak, sem a templom, sem a rendház alaprajza nem ismert. Most sem lesz teljes felületű a feltárás, de terveink szerint talán kezdetét veheti egy kutatási program itt is” - mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Pető Zsuzsa régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának régész-szakmuzeológusa. „Az egykori pálos kolostorok feltárása minden esetben több éven át húzódó munka, mint az a jelenleg is folyó bükkszentléleki, vállusi, zalacsányi és balatonszemesi kutatás is példázza.

A hangonyi kolostor – sok más hasonló pálos intézménnyel együtt – tipikus példája a rend középkori történelmének. 1368-ban alapították, másfél évszázadon át folyamatosan gyarapodott, azonban már a 16. században elpusztult, miután 1567-ban a törökök felégették. Köveiből később egy közeli plébánia, majd lakóházak is épültek.

Az egyetlen magyar alapítású, pápai jóváhagyással működő, Remete Szent Pálról elnevezett férfi szerzetesrendnek a 13. század közepi alapítást követően kétség kívül az érett középkor időszaka, a 14-15. század volt a virágkora. I. Lajos magyar király uralkodásának utolsó előtti évében még a példaképként tisztelt szent ereklyéjét – vagyis kissé hiányos földi maradványait – is sikerült megszerezni Velencétől, s a budaszentlőrinci kolostorban helyezték el. Maga I. Lajos király is szoros kapcsolatban volt a pálosokkal, utolsó éveiben gyakran időzött az általa alapított márianosztrai kolostorban. A 16. század elején már csaknem száz kolostora volt a rendnek a magyar királyság területén, azonban a monasztikus szerzetesrendek hanyatlása a pálosokat is sújtotta. Egyre fogyatkozott a szerzetesek száma, s ez a reformáció megjelenésével, a török hódítással, illetve az ország három részre szakadásával végzetesnek bizonyult. A 18. században visszatértek ugyan, ám II. József rendelete a többi szerzetesrenddel együtt szétkergette őket. A 20. század első felében ismét tevékenykedni kezdtek, azonban 1950-ben feloszlatták őket, ahogyan a többi rendet is. Napjainkban alig néhány helyen vannak jelen az országban.

Az egykor pálos kolostoroknak körülbelül a fele áll a jelenlegi Magyarország területén, elsősorban romként, így a megismerésük elsősorban régészeti módszerekkel lehetséges. Nagyjából a felüknél folytak eddig feltárások, vagyis az évről évre gyarapodó eredmények dacára még generációkon át húzódhat a kutatás” - tette hozzá Pető Zsuzsa.

Kérdés persze, hogy a tudományos eredmények hogyan jutnak el a társadalom széles rétegeihez. Marosvásárhelyen kifejezetten sokan nézték meg a tavaly augusztusban nyílt rendtörténeti tárlatot (amelynek Pető Zsuzsa a kurátora), s amely épp most költözik át Székelyudvarhelyre, ahol február 1-jétől lesz látható. A további sorsáról még nem tudni biztosat, de magyarországi intézmények is bejelentkeztek már, hogy szívesen helyet adnának neki. A kiállításhoz megjelent egy katalógus (magyar és angol nyelvű változatban, a Magyar Nemzeti Múzeum kiadásában), amely mindeddig talán a legátfogóbb összefoglalása a rend közép- és barokk kori történetének.

Hogy a pálosok valóban a helyükre kerüljenek a történelmi emlékezetben, nagy szerepet kell kapniuk a pedagógusoknak, a múzeumpedagógiának is. Így ha egy nemzedéknyi idő alatt is, de a valódi, mindenféle fantazmagóriáknál sokkalta érdekesebb történelem vehetné át a téveszmék helyét.

 

Szöveg, fotó: Kovács Olivér

2023.01.12

Képgaléria a cikkhez

7


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adatlap (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (3) állapotjelentés (3) almádi monostor (4) alsóvár (2) AmfiFeszt (1) Andrássy-család (2) antropológia (2) apátsági templom (8) Apátúr ház (1) Aquincum (12) Aquincumi Múzeum (23) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (3) Archaeolingua Alapítvány (1) arcrekonstrukció (1) Árpád-ház (1) Árpád-kor (1) ásatás (20) átadás (2) Ausztria (1) avarok (4) Balassa Bálint Múzeum (1) Bálint Marianna (1) barokk (1) Báthori (1) Bebek (1) bemutatás (3) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (2) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) Brigetio (1) BTM (24) budai vár (5) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (28) búvárrégészet (2) Buzás Gergely (14) Buzás Gergely (1) ciszterci (2) ciszterna (1) civilek (2) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (4) Dobó István (1) dokumentáció (1) dombóvári vár (1) domonkos kolostor (1) drón (2) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) elhunyt (6) előkészítés (1) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) erőd (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (4) Év háza (1) Év Kiállítása (2) Év Múzeuma (2) falkép (9) falkutatás (7) falukutatás (1) famaradvány (1) Fejérdy Tamás (1) fellegvár (1) feltárás (1) feltárás (60) felújítás (36) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (2) Floralia (3) földrengés (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (5) FUGA (1) füleki vár (6) Galamb József (1) genetika (2) gepidák (2) Gödöllői Királyi Kastély (2) Görgei (2) gótika (3) Gótikus út (4) gőzmozdony (1) Grassalkovich (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (9) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (39) határon túl (1) határon túl (35) Házsongárd (1) Helikon (1) helyreállítás (17) helytartói palota (1) Henszlmann Imre-díj (1) Herman Ottó Múzeum (2) Hőnel Béla (1) honfoglaló (2) honfoglalók (5) Horvátország (3) Hunyadi János (1) I. András (1) I. Géza (1) ICOMOS (14) ICOMOS-díj (5) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (3) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) jáki templom (3) Janotti Judit (1) járvány (3) játék (2) játékkatona (1) Jósa András Múzeum (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (4) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (2) kiállítás (31) kincs (1) kincslelet (2) királyi palota (6) királysír (11) királytemetkezés (14) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) kivándorlás (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (6) Komor Marcell (1) KÖN (3) konferencia (1) Konok Tamás (1) könyv (4) könyvbemutató (3) korona (3) korona (1) Kovács Olivér (1) középkor (4) Közkincs-kereső (5) Közlekedési Múzeum (1) közösségi régészet (1) Krasznahorka vára (1) Kulturális Örökség Napjai (4) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kút (1) kutatás (16) kútház (1) kvíz (2) Láng Orsolya (3) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (3) látványsétány (1) Lechner Tudásközpont (1) Légből kapott (3) légifotó (4) legolvasottabb (2) lelet (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) magazin (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (7) Magyar Régész Szövetség (1) Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat (1) Máré-vár (1) Martin Opitz Kiadó (1) Mátyás Király Múzeum (12) Memento Park (1) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) migráció (1) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) mozaik (2) műemlék (12) Műemlékek Ideiglenes Bizottsága (1) műemlékem.hu (2) műemléki világnap (7) műemlékvédelem (22) Műemlékvédelmi Nyári Egyetem (1) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (8) múzeumbarátok (1) Múzeumok Éjszakája (6) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (2) Nagy Gergely (3) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (4) Nemzeti Vár- és kastélyprogram (1) népi építészet (9) Népi Építészeti Program (8) népi műemlék (14) népvándorlás (3) NKA (2) NÖF (1) nógrádi vár (1) normann (1) Novigrad (1) Óbudai Kult. Éj (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) önkormányzat (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (4) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (2) Palotajátékok (1) pályázat (6) Paszternák István (3) Példaadó műemlékgondozásért díj (1) pénzverés (1) Pétermonostora (2) pincerendszer (1) posta (3) premontrei (5) Pulszky Társaság (1) Ráday Mihály (1) Rákóczi (1) református templom (4) régészet (24) Régészet Napja (1) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (8) rendezvény (9) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (10) Rezi Kató Gábor (2) rom (1) Római Fesztivál (1) római kor (7) román kor (1) Rómer Flóris Múzeum (1) Rómer Flóris Terv (5) romkert (2) romkonzerválás (4) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) Savaria (1) Sibrik-domb (2) Sine Metu (2) sírbolt (1) síremlék (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Széchenyi (1) székesegyház (1) Szent László (1) Szent Margit (2) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szepesség (2) Szépművészeti Múzeum (1) Szerbia (1) Szigetvár (1) szkíták (2) szobor (1) szolnoki vár (1) szülőház (1) tájház (1) tájrégészet (1) tanösvény (2) tatárjárás (2) Teleki László Alapítvány (18) település (2) temetkezés (6) temető (8) templom (5) templom (3) templomrom (2) terepbejárás (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (4) Tóth Zsolt (1) tűzvész (2) váci vár (1) vajdaság (1) vár (9) Varga Kálmán (3) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (6) vármúzeum (9) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (2) viking (1) világkiállítás (1) Világörökség (3) víz alatti régészet (2) vonat (1) Wilhelm Gábor (3) Wittinger Zoltán (1) Ybl Miklós (1) Zelemér (1) Zrínyi (2) Zrínyiújvár (1) zsinagóga (1)


Kapcsolódó cikkek

Két hetes, roppant intenzív ásatási idény zárult Gombaszögön: bár imponálóak a feltárt falak, a kolostor és az erőd nagyja még föld alatt van.
Négy betűvel nőtt a megfejtésre váró kérdések sora a balatonszemesi pálos kolostornál. Az alapkő jó hatszáz éve pihent a föld alatt.
1863. júniusában égett le a máriacsalád-pusztai pálos templom és kolostor. Ám ez csak egy stáció volt a szinte biztosan a teljes pusztuláshoz vezető úton.
Hamarosan elkezdődhet a bükkszentléleki pálos kolostor feltárása: a templom helyreállításával egy időben az újonnan talált falak bemutatására is sor kerül.