Megtalálták a császár halálának tanúját

„A félköríves apszissal záródó, komoly alapozással épült maradvány azért fontos a számunkra, mert konkrétan köthető I. Valantinianus császár halálának évéhez. Szerencsénkre bélyeges téglákat találtunk, amelyek szerint 370-371-ben készült az építőanyag. Terentius és Frigeridus duxok, vagyis a tartomány katonai elöljárói nevével jelzett téglákról van szó, így az épületet is ekkor emelték. Valentinianus pedig 375 novemberében hunyt el itt, a katonai táborban. Azt persze nem állíthatjuk, hogy éppen ezek közt a falak közt érte volna a halál, az azonban biztos, hogy ez egy akkor szinte új, reprezentatív épület volt, ha úgy tetszik tanúja a császár halálának. Megjegyzem, ez az első épület Brigetioban, amit konkrétan Valentinianus császárhoz tudunk kötni” - mondta el portálunknak Számadó Emese régész, a komáromi Klapka György Múzeum igazgatója.

Mint arról korábban már írtunk, 373-ban komoly összecsapásra került sor a határai védelmét megerősíteni szándékozó római birodalom és szomszédos kvádok között. Valentinianus – aki az utolsó erős kezű császárnak bizonyult – egy erődöt akart építtetni a barbarikumban, a mai Göd térségében, hogy megerősítse a Szentendrei szigetnél lévő gázló védelmét. Ammianus Marcellinus történetíró részletesen beszámolt a vállalkozásról. Leírása szerint elsőként kisajátították a kvád királyság földjeit, elűzték a lakosokat, majd nekikezdtek az erőd falainak kijelöléséhez. A kvádok természetesen nem nézték jó szemmel jogaik megcsorbítását. Tiltakozásukat jogosnak tartotta a provincia katonai parancsnoka, ezért leállította az építkezést. Egy pannoniai származású, befolyásos előkelő azonban elérte, hogy leváltsák a katonai parancsnokot és a saját fiát neveztette ki helyére, aki újraindította az erőd építését. Meghívta magához a kvádok királyát, hogy szép szóval vagy fenyegetéssel rávegye: hagyjanak fel a tiltakozással. Ám a kvád király hajthatatlannak bizonyult. Róma új képviselője a legegyszerűbbnek tűnő megoldást választotta: megölette a tárgyalásról távozó uralkodót.

Az erőszakra erőszak volt a válasz. 374. nyarán a kvádok a szarmatákkal szövetkezve betörtek a birodalomba. Az első, amit elpusztítottak, természetesen a háborút kirobbantó erőd volt: megrohanták és lemészárolták az építkező katonákat. Ezután végigdúlták Pannoniát. A büntetőhadjáratot maga Valentinianus vezette a következő évben. A Szentendrei szigetnél átkelt a Dunán és kemény csapást mért a kvád királyság keleti részére. Ezután visszatért a provinciába, majd Brigetioba vonult, hogy onnan északra, a kvád birodalom központi részébe vezesse katonáit. Az újabb katonai csapás előtt azonban még fogadta a kvádok követeit. A császár vitathatatlan győzelme ekkor néhány óra alatt végső vereségbe fordult. Ammianus Marcellinus beszámolója szerint a brigetioi tanácskozáson a kvádok megbánást tanúsítottak, békéért könyörögtek, azonban egy dologban nem engedtek: továbbra is jogszerűtlennek tartották az erőd felépítését. Az egyébként is hirtelen haragú Valentinianus roppant mód megdühödött: szidalmazni kezdte a követeket, kiabált velük, majd néhány másodperc múlva gutaütést kapott. Hamarosan meg is halt a brigetioi katonai táborban. A holttestét azonban nem itt temették el.

A cikket a fotók alatt folytatjuk!

„Az épületmaradványra légifotó alapján bukkantunk, a kukoricásban jól kirajzolódott az alig fél méter mélységben lévő alapozás. A terület tulajdonosa beleegyezett a feltárásba, sőt rendelkezésünkre bocsátotta a korábban itt kiszántott kőtöredékeket is” - tette hozzá dr. Bartus Dávid régész, az ELTE Régészettudományi Intézetének igazgatóhelyettese. „A területen eddig legalább négy építési korszakot sikerült azonosítani, az utolsó a nyugati apszisos épület. Úgy tűnik egyébként, hogy még az 5. század elején is használták, talán azokban az években is, amikor Róma feladta ezt a provinciát.”

Hogy mi lehetett az épület funkciója, még nem sikerült meghatározni. Az apszis alapján fürdő, palota, keresztény templom is lehetett – bár arról nincs adat, hogy bárhol ilyet építettek volna egy katonai táborban. A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott feltárás még augusztus végéig folytatódik, a Kulturális Örökség Napjain pedig vezetést tartanak majd a területen az érdeklődőknek. Ezután temetik csak vissza a maradványokat.

Kapcsolódó cikkeink:

Nem a császár sírját keresik Brigetióban

Gödnél bukott el a római birodalom?

Tyúkólak őrzik a császár emlékét

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA