Kaposvár: megtalálták a sánc famaradványait
„Eddig fél tucat ágyúgolyó került elő a gerendázat mellől, amelyeket nyilván az ostromok során lőttek ki a védművekre. A lövedékek között van kőből és vasból készült, sőt olyan is, amely belül üreges, tehát robbanóanyaggal töltött lehetett. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy ezeket pontosan melyik ostromokhoz kapcsolhatók” - mondta el portálunknak Molnár István régész, a Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum munkatársa, aki emlékeztetett rá: összesen négy nagyobb várostromról tudunk ennél az erősségnél. Elsőként a 15. század végén II. Ulászló királyi serege vette be a várat, ezt követte a leghíresebb, 1555-ös török ostrom, majd egy a tizenötéves háború idején, s egy utolsó a 17. századi visszafoglaláskor.
A most megtalált palánkot a téglavár falától alig tíz-tizenöt méterre emelték, nyilván azért, hogy az ágyútűz pusztítását csökkentsék. A létesítésére feltehetően a 16. század első felében sor került, s ezt a későbbi dendrokronológiai vizsgálatok pontosíthatják. Egymástól 7-8 méterre a földbe cölöpsorokat vertek le, ezeket csapolt gerendákkal és fonással erősítették. A közöttük lévő területen nyilván több méter magasan agyagos földet döngöltek le, amelynek az alsó 80 centiméterét sikerült megtalálni. A vizes, mocsaras talaj miatt a ledöngölt réteg alá téglaréteget, majd fekvő gerendákat tettek. A famaradványok, vagyis a földbe levert cölöpök alja és a fekvő gerendák a nedves közegnek hála jó állapotban maradt fenn, így a belőlük vett minták minden bizonnyal használhatóak lesznek a további kutatásokra.
„Volt egy külső palánk is, amely a várhoz a török korban, s talán előbb is tartozó települést kerítette el, de ennek nem bukkantunk a nyomára. Korábban több helyütt találtak cölöpmaradványokat a belváros felé eső területen, azonban ezekből sem állt össze a kép, hogy pontosan hol húzódhatott a külső palánk” - tette hozzá Molnár István.
A feltárás már csak két-három hétig tart majd, a kitűzött célok többségét sikerült teljesíteni. Így ahol fennmaradtak a várfalak, azonosították azokat, és sikerült annyi adatot gyűjteni, hogy felvázolható legyen az épületegyüttes építéstörténete. A falakat a kutatók vezetésével a nagyközönség is megtekintheti egyes alkalmakkor – ezekről a múzeum honlapján és Facebook oldalán lehet tudomást szerezni. A romok bemutatásának lehetőségéről Kaposvár városa hivatott dönteni.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Képgaléria a cikkhez
Kapcsolódó objektum a műemlékem.hu adatbázisából
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Bár a kaposvári vár feltárása során látványos alapfalak kerültek és kerülnek elő, a puszta téglák leginkább azért fontosak, mert megidézik a 16. századi várháborúk egy drámai és hősies, Drégelyhez és Szigetvárhoz mérhető, ám szinte teljesen elfeledett epizódját. 
Elátkozott lehet a város egykori vára: legutóbb 2015-ben bontottak véletlenül bele az egyetlen még látható részébe.