Temetik a császár palotáját
„Alig néhány tízmillió forintos költséggel be lehetett volna mutatni mindkét európai jelentőségű épületmaradványt. A téglalap alaprajzú, fából épült keresztelőtemplom és keresztelő kútja, amelyben még a feltárás idején is feltört a víz, az egyik legkorábbi ilyen ismert építmény a térségben. A 2011-ben azonosított, 9. századi palota úgyszintén különlegesség, hiszen a Karoling-kor egyetlen fennmaradt világi kőépülete a Kárpát-medencében. Ám a maradványok nem pusztulhatnak tovább, ezért döntöttünk a visszatemetés mellett” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Szőke Béla Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének főmunkatársa, ásatásvezető régész. „Négy éven át vártuk a döntéshozók segítségét a bemutatáshoz, ám miután ilyen szándékot nem érzékeltünk, kötelességünk legalább a jövőnek megóvni a leleteket.”
Mint arról korábban már többször beszámoltunk, a kora középkor talán legfontosabb tervásatása zajlik immár hetven esztendeje Zalavár-Várszigeten. A hajdani Mosaburg fontos szerepet töltött be a Dunántúl 9–10. századi történelmében, az itt feltárt maradványok újraírták a magyar honfoglalás előtti Asó-Pannonia történelmét, ha úgy tetszik, egy frank határgrófság tündöklését és bukását. A feltárt leletanyagot a Magyar Nemzeti Múzeum állandó régészeti kiállításának befejező részében tavaly óta a nagyközönség is megcsodálhatja.
A település története a 830-as évek végén vette kezdetét. A Várszigeten elsőként a morva birodalomból származó Priwina kezdett komoly építkezésekbe, amelyeket a fia, Kocel is folytatott. Mosaburg („Mocsárvár”) lett Alsó-Pannonia egyházi és világi központja, ahol a 840-es évek elején keresztelő templom, majd Priwina magánegyháza épült meg, végül a 850-es évek közepe táján egy zarándoktemplomot emeltek (ennek rekonstruált alaprajzát láthatjuk is a Várszigeten). A térítést irányító salzburgi érsekségnek komoly tervei voltak a településsel, itt alapították volna meg Alsó-Pannonia első püspökségét, ám Metód és Cirill, a két később szentté avatott térítő szerzetes megjelenése miatt a terv kútba esett. Tevékenységük emlékei a néhány évvel ezelőtt itt előkerült, glagolita írásjelekkel ellátott edénytöredékek. A 880-as évek végén Arnulf császár évente felkereste a várost, az ő kényelmét szolgálta az a palota, amelynek alapfal maradványait most visszatemetik.
A cikk a képek alatt folytatódik!
Az első ezredforduló táján ispánsági központot alapítottak Mosaburg romjain. Itt 1019-ben I. (Szent) István bencés kolostort alapított, temploma a korábbi Mária-templom volt, Szent Adorjánnak újraszentelve. Az épületegyüttest a török veszélykor várrá erődítették. A mocsarak által védett vár bevehetetlennek bizonyult. A már szükségtelenné (és fenntarthatatlanná) vált épületegyüttest 1702-ben felrobbantották. A helyiek kőbányaként hasznosították, hiába kérte Deák Ferenc és József nádor is a kitermelés leállítását. A huszadik század közepére elfogytak a kövek, ekkor kitermelték a homokot is a végvár területéről, megsemmisítve a középkori emlékek egy részét.
„Ebben az évben a Mária-, a későbbi Szent Adorján templom helyét szerettük volna azonosítani, de még nem jártunk sikerrel. Az ennek közelségét jelző temetőrészt feldúlták, az emberi maradványokat átforgatták a homokbányászok. Harminc-negyven centiméter vastag embercsont réteget találtunk” – jelentette ki Ritoók Ágnes, a Nemzeti Múzeum régésze, aki hozzátette: a következő ásatási évadban folytatják a kutatást.
Erre már csak azért is szükség van, mert az apátság alapításának 2019-ben lesz az ezeréves évfordulója. Erre a régészek már felhívták a döntéshozók figyelmét, azonban semmiféle terv nem látott még napvilágot arról, hogy miként emlékeznének meg erről. Ha valaki most keresi felel Zalavár-Várszigetet, Cirill- és Metód-szobrokat, a megyét jelképező kupolát, egy rekonstruált Szent László-kori templomot és az egykori Hadrianus zarándoktemplom alapfalait láthatja, ám a terület hajdani jelentőségét még inkább igazoló, újabban ismertté vált emlékeket már hiába keresi a látogató.
Kapcsolódó cikkeink:
Bepillantás az elveszett évszázadokba
Karoling kori palotát találtak Zalaváron
A háborúkat túlélte, de a békét nem
A zalavári romterület a műemlékem.hu adatbázisában
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
A 10. században klímaváltozás sújtotta Közép-Európa egy részét. A csapadékosabbá váló időjárás meghatározta Zalavár sorsát is - adta hírül a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete Régészeti Hírügynöksége.