Megújulásunk támogatója:  

Csak néhány napig látható a Dobó-kori erődítés maradványa

Az egri várban nem sok látható részlet nem maradt fenn, ami a híres 1552-es ostromhoz kapcsolódna. Most előkerült egy palánkerődítés nyoma, ám néhány nap múlva ez is örökre eltűnik.
Az egri várban nem sok látható részlet nem maradt fenn, ami a híres 1552-es ostromhoz kapcsolódna. Most előkerült egy palánkerődítés nyoma, ám néhány nap múlva ez is örökre eltűnik.

A vár délnyugati ágyúdombjának kutatását két hete kezdtük meg, ezen belül került elő annak az erődítésnek a maradványa, amelyet Dobó István utasítására 1551-1552 táján építettek. Ezt a részt egy középkori kőfal védte a város felől, a fa-föld szerkezetű palánkot és az azt lezáró ágyúdombot tulajdonképpen második védelmi vonalnak szánták” – mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Buzás Gergely régész-művészettörténész, a feltárás vezetője. „Bár 1552-ben a törökök rést lőttek a vár délnyugati sarkát övező kőfalon, de a mögötte húzódó palánk miatt nem mertek támadást megkísérelni, így a várnak ez a részlete jó állapotban vészelhette át az ostromot. Az ágyúdombot már a törökök újították csak fel a 17. században, s bár alig alapozták alá, egészen 1801-ig állt, ekkor azonban a külső kőfal leomlott és a várfalat is magával sodorva a város szélső házaira dőlt. Ettőla balesettől ijedt meg a város vezetése és láttak hozzá Egerben a várfalak, bástyák visszabontásához.

927_20190728_14383802.jpg

Bár kétségkívül Dobó István a leghíresebb történelmi személy és az 1552-es ostrom a legismertebb esemény az egri vár történetében, jelenleg alig vannak olyan részletek az erősségben, amelyek ehhez közvetlenül kapcsolódnának, hiszen a maradványok egy része korábbi, más része későbbi a 16. század közepénél. A püspöki központ és város várrá erődítése már az 1540-es évek elején elkezdődött, elsősorban a domborzatilag védtelenebb keleti, délkeleti oldalon, ahol az ostromlók felülről támadhatták a várfalakat. Dobó leghasznosabbnak bizonyult erődítési munkája is ezt a részt védte: ez a későgótikus katedrális – akkor már romos – szentélyéből kiképzett Szentély-bástya egy magas ágyúállás volt. 1552-ben elsősorban ebből az irányból próbálták meg bevenni a várat a törökök. Szintén súlyos harcok folytak a vár északnyugati sarkát védő földbástyánál is, amit korábban – a szomszédos várfalszakaszokkal együtt – Dobó komolyan megerősített. A város felőli, meredek domboldal fölé épült nyugati fal sarkán emelt Dobó-bástya és a délnyugati sarkon épült ágyúdomb valamint a köztük húzódó sánc, a völgyben lévő település feletti tüzérségi ellenőrzést szolgálta. Itt a törökök meg sem kísérelték a rohamot 1552-ben.

927_20190728_14384024.jpg

A Szentély-bástyát már 1590 körül elbontották, a vár erődítményeinek korszerűsítése során. A Földbástyát is a 16. század második felében építették át, a hozzá kapcsolódó északi várfallal együtt. A Dobó korában megvastagított nyugati várfal jó részét az 1801 után lebontották, majd a maradékát átépítették. Viszont néhány évtizede még állt a szintén Dobó utasítására épült Dobó-bástya (az ostrom korában Új bástyának hívták), azonban mikor 1976-ban fala megrepedt, majd omlani kezdett, ezért helyreállítás helyett a védművet felrobbantották, majd két ütemben vasbetonból egy rekonstrukciót építettek a helyére – ezt láthatjuk ma is. 

927_20190728_14383920.jpg

Bár a Dobó-féle délnyugati ágyúdomb szerkezetének is csupán egy negyede maradt meg a törökkori átépítés és a 19. századi omlás miatt, maradványának történeti értéke így is jelentős. Azonban mivel tulajdonképpen csak cölöplyukak rendszere, nem igen lenne megőrizhető és bemutatható. Így viszont egyedülálló lehetőség adódik egy 16. század közepi sáncszerkezet teljes vizsgálatára. Ez viszont egyúttal a maradványok bontásával jár.  A megelőző feltárás során az eredeti járószinthez képest több mint négy méteres mélységig kell átvizsgálni az ágyúdomb teljes területét. A Dobó-kori sánc alatt lévő rétegekben az egri vár középkori történetének részleteit várják, a többi közt egy, a két évvel ezelőtti próbaásatás során már megtalált, 16. század eleji faház maradványait. Az így kipucolt ágyúdombban a vár fejlesztése keretében épülő látogatóközpont kap majd helyet.

Fotó, szöveg: Kovács Olivér

2019.07.28

Képgaléria a cikkhez

6

Kapcsolódó objektum a műemlékem.hu adatbázisából



Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (1) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (5) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (6) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (23) felújítás (18) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (1) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (5) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (5) királytemetkezés (6) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (2) Komor Marcell (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (12) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (3) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)


Kapcsolódó cikkek

A most befejeződő feltárásoknak hála az egri püspökség eddig alig ismert évszázadai váltak áttekinthetővé.
Lezárult a középkori egri székesegyház próbaásatása, amely nem várt új tudományos eredményeket hozott. Az is kiderült, hogy a maradványok egy részét korábban épp a műemlékvédők pusztították el.
Az egri katedrális bástyává alakított monumentális szentélyéből lövette ágyúkkal az 1552-es ostrom idején Dobó a törökök ütegeit – írja az Archeologia.
Valószínűleg egy 10-11. századi település szélére is sikerült rábukkanni az egri érseki palota kertjében folytatott feltáráson. Az Archeologia cikke.
Az egri középkori székesegyház már a 16. század közepén súlyosan megsérült, ám az épület agóniája a 18. századig tartott. Az Archeologia cikke.
Október 17-én a tervek szerint leemelik a kőlapot arról a sírboltról, amelybe Árpád-házi Imre király testét temethették az egri vár székesegyházában. Ha nem esik az eső, bárki láthatja a temetkezőhelyet.