Két magyar helyszín a legnagyobb veszélyben lévők között

Idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját a 7 Legveszélyeztetettebb Program. Ennek alkalmából az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet nyilvánosságra hozta a program idei előválogatotti listájára került tizenegy legveszélyeztetettebb európai örökségi helyszínt, amelyek között sajnálatos módon, vagy szerencsére két magyar helyszín is van.

Herman Ottó Múzeum, Papszer utcai épület, Miskolc

A Papszer utcai, eredetileg reneszánsz stílusú épület csaknem fél évezredes múltra tekint vissza. 1560 és 1902 között református gimnázium működött benne. A 18. században bővítették, a 19. század végén neoklasszicista stílusjegyekkel felújították, majd a városi múzeum otthona lett. Az 1920-as években a Borsod-Miskolci Múzeum és a város egyetlen közkönyvtára működött benne, Miskolc városa és Borsod vármegye közös fenntartásában. Ebben az időszakban az épület az értelmiség és a polgárság találkozóhelyévé, szellemi műhelyévé vált.

Annak ellenére, hogy már az 1950-es években országos műemléki védettséget kapott, az épület romlásnak indult, és vizesedik, falazata, nyílászárói, födémje, padlózata évről évre romlik, mivel csaknem fél évszázada volt az utolsó nagyobb felújítás. 2018-ban bezárták a látogatók előtt, ám a hanyatlást a hagyományos karbantartással immár nem lehet megállítani.

Miskolc közössége és önkormányzata tenni akar az épület megóvásáért, hogy az újra múzeumként és kulturális központként szolgálhassa a várost. Erőfeszítéseiket olyan helyi és országos együttműködők támogatták, mint a Miskolci Fotóklub Egyesület, a Magyar Cserkészszövetség, az Észak-Keleti Átjáró Kulturális és Tudományos Egyesület, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Lévay József Református Gimnázium. Az Európa 7 Legveszélyeztetettebb Műemléke 2023 programjára a Herman Ottó Múzeum tudományos titkára, Dr. Tóth Arnold nyújtotta be a jelölést.

Memento Park – Szoborpark Múzeum, Budapest

A Memento Park – Szoborpark Múzeum egy történelmi emlékhely, oktatási központ, művészeti akcióterület és turisztikai attrakció, azoknak a szobroknak a gyűjteménye, amelyek a kommunista propagandát hirdették Budapest utcáin 1945 és 1990 között. Az 1989-90-es rendszerváltás idején a kelet-európai országok lakossága erőszakkal fordult a kommunista korszak emlékei felé. Magyarországon a társadalmi nyomás és a politikai szándék egybehangzó akaratával döntés született a nemkívánatossá vált köztéri propagandaszobrok további sorsának rendezéséről. Az így összegyűjtött 41 emlékmű közös elhelyezésére kiírt tervpályázatot Eleőd Ákos építész nyerte meg, aki az eredeti alapítói szándékot továbbgondolva, politikailag semleges konceptuális építészeti alkotást álmodott meg. Az ’Egy mondat a zsarnokságról’ Szoborpark Európa első, és mindmáig egyetlen, a napi aktuálpolitikától független propaganda szobor gyűjteménye 1993-ban nyitotta meg kapuit.  Európai jelentősége a demokrácia értékeinek a politikai szobrok objektív, művészi kontextusba helyezésében rejlik

A Memento Park létezése és működtetése egyre növekvő kockázattal jár. A létesítmény – megnyitásától kezdődően – semmilyen költségvetési támogatást nem kapott, működéséről egy gazdasági vállalkozás gondoskodik, 2007-től közösen egy közhasznú alapítvánnyal. A fenntartásra, állagmegóvásra, vagy fejlesztésekre fordítható összeg kizárólag a látogatói bevételtől függ, ami azonban az utóbbi években bizonytalanná vált, a bevételek nem elégségesek a szakszerű állagmegóváshoz. Megnyitása után harminc évvel a budapesti Memento Park - Szoborpark Múzeum alkotásait a pusztulás fenyegeti az egykori szakszerűtlen áthelyezés, valamint az üzemeltetés, fenntartás és állagmegóvás forráshiányos problémái miatt. A 7 Legveszélyeztetettebb Programba a Monumentum Közhasznú Alapítvány jelölte a Memento Parkot az ICOMOS MNB és a Budapesti Történeti Múzeum támogatásával. 

A tizenegyes lista további kiválasztottjai:

Kortrijk vasútállomás, Kortrijk, Belgium

Mariemonti Királyi Birtok és Múzeum, Morlanwelz, Belgium

Partizán emléktemető, Mostar, Bosznia-Hercegovina

Tchakvinji erőd, Zugdidi, Grúzia

Nővérek Háza épületegyüttes, Kleinwelka egykori morva településen, Németország

Gidas villa (“Konaki”), Alexandria, Görögország

Paštrovska Gora kultúrtáj, Montenegró

Sveti Stefan, Paštrovići kultúrtáj, Montenegró

Petrovac na Mlavi vízimalmok, Bistrica, Szerbia

A kiválasztásnál az emlékek kiemelkedő örökségi jelentősége és kulturális értéke, valamint az a valós veszély számított, amivel napjainkban szembe kell nézniük. A helyi közösségek elköteleződése, valamint az állami és magánszféra a helyszínek megmentése érdekében tett kötelezettségvállalásának mértéke szintén befolyással bírtak a döntésre, ahogyan a helyszín fenntartható fejlődést, valamint a helyi és szélesebb regionális közösségek közti békét és párbeszédet előremozdító, katalizáló jellege is. 

A tizenegyes előválogatás után áprilisban hozzák majd nyilvánosságra, hogy melyek lettek a 7 Legveszélyeztetettebb Programba bekerült emlékek, helyszínek. Ezek egyenként tízezer eurós támogatást kapnak, illetve a reményt, hogy a veszélyeztetett örökségi listára való kerülés is ösztönzően hat a szükséges állami- és magántámogatások, finanszírozások mozgósítására.