Kolduló barátok építhették Mátyás palotáját
„Minket is meglepett, hogy a kolostor területén, közvetlenül a palota kerítőfala mellett ipari tevékenység ilyen mértékű nyomaira bukkantunk. Egy kovácsműhelyt, valamint kőfaragóműhelyt tudtunk azonosítani a pénteken befejeződött ásatás eredményeképp. Nem is a műhelyek léte a meglepő, hanem a helye, hiszen használatuk idején ez a terület már bő félszáz éve az obszerváns ferences kolostorhoz tartozott” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Buzás Gergely régész, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója.
Az obszerváns, vagyis a legszigorúbb szegénység igényével élő ferences kolduló barátokat még Zsigmond király telepítette le az 1420-as években Visegrádon, közvetlenül a királyi palota mellett, amelynek lelki szolgálatát is ellátták. A műhelyek azonban ennél később, Mátyás király korában épülhettek, s alig néhány év után elbontották őket, mert egy részletük fölött a 16. század elején, Ulászló korában készült padlót sikerült azonosítani.
Bár az obszerváns ferencesek többnyire koldulásból tartották fenn magukat, a rendbe belépett szerzetesek egy része megtartotta civil munkáját, amelyet a szabályzat szerint „Istennek tetsző jó bérért” művelhetett is. A ferences szakmunkásoknak pedig a királyi palota Mátyás-kori átépítésénél akadt munkájuk.
„Már korábban is ismert volt Mátyás király egyik levele, amelyet Visegrádról keltezve írt a kolozsvári sókamaraispánnak. Ebben figyelmébe ajánlotta Johannes frátert és társait, akiket az ottani, mai Farkas utcai ferences templom építéséhez küldött. Ez azonban nem bizonyította, hogy a minden bizonnyal építőmesteri munkakört betöltő János testvér ferences, s azt különösen nem, hogy visegrádi ferences szerzetes lett volna” - tette hozzá Buzás Gergely.
A most feltárt műhelymaradványok azonban akár annak a nyomai is lehetnek, hogy Johannes fráter és társai először a visegrádi palota átépítésénél tüntették ki magukat, s ezután kapták kolozsvári megbízatásukat a királytól. Azt persze nem tudni, mekkora részt vállaltak a visegrádi építkezésben, pusztán kivitelezői, vagy esetleg tervezői feladatokra is felfogadták őket. A palota belső udvarának architekturája azonban kifejezetten a kolostori kerengők hangulatát idézi, így olyan embernek kellett terveznie, aki jártas lehetett a szerzetesi építészetben is.
Kapcsolódó cikkeink:
Pénzt is hamisítottak a középkori bronzöntők
A visegrádi királyi palota a műemlékem.hu adatbázisában