Őszre kiderülhet, megvannak-e a király csontjai
Néhány kisebb felület átvizsgálását leszámítva végeztek a régészeti kutatással a tihanyi bencés apátság templomának altemplomában. A Takács Ágoston vezette feltárás annak ellenére is fontos eredményekre jutott, hogy 1953-ban már folyt egy ásatás a helyszínen. Új temetkezést ugyan nem sikerült azonosítani, de megtalálták a templom építéskori, vagyis 11. századi járófelületét, illetve dokumentálták azokat a későbbi temetkezéseket, amelyek roncsolták, részben megsemmisítették a középkori sírokat. Találtak egy időkapszulát is a múlt század közepéről, ám a sörösüvegben sajnos megsemmisült a feltehetően papírra írt üzenet.
Simon Anna szondázó falkutatása is fontos eredményt hozott: mint kiderült, az altemplom boltozása sokkal inkább középkori, mint az 1953-as kutatást követő helyreállításkor gondolták. Így most már tudjuk, hogy mind a falak, mind a boltozat az altemplom építésekor, a 11. század közepén készült (még ha később feltehetően több helyütt javították is).
![]()
A tihanyi altemplom I. András király temetkezőhelyeként ismert. Az 1060-ban elhunyt uralkodót követően a kisebbik fiát, Dávid herceget is itt temették el. A csontmaradványokat a múlt század közepi feltárást követően három faládában, egy középkori sírba helyezték vissza. A mostani kutatás a ládák kiemelésével kezdődött április végén. A három láda az eddigi megállapítások szerint legalább hat, legfeljebb tizenkettő ember maradványait rejtette, a csontokat ezután fogják egyénenként szétválogatni Mende Balázs antropológus irányításával. Szénizotópos kormeghatározással elkülöníthetik majd azokat a maradványokat, amelyek a 11. századból származnak, s csak ezeknél végeznek majd – ha szükség lesz rá – genetikai vizsgálatokat. Ha két ember maradványai származnak ebből a korszakból, akkor azok nagy valószínűséggel I. András és fia, Dávid herceg maradványai. Az első vizsgálati eredmények szeptember végére várhatók.
![]()
Bár a mostani kutatásnak nem része, de ezeknek a csontoknak a genetikai információit érdemes lenne összevetni egy másik emberi maradvánnyal, amelyet András nagyobbik fia, Salamon király csontjainak tartanak és a horvátországi Pulában őrzik őket a székesegyház oltára alatt egy szarkofágban. Ha itt sikerülne egyezést találni, az a pulai maradványokat is hitelesítené.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Képgaléria a cikkhez








