Félidőn túl van a kelta halotti kocsi restaurálása

Bár a kocsi a mindennapi élet szerves része volt a római birodalom területén, temetkezési kellékként csupán két térségben: a mai Bulgária (Trákia) területén, illetve az egykori Pannonia provincia észak-keleti részén használták. Utóbbi helyen a kelták eraviszkusz törzsének előkelői temetkeztek ezzel a fajta roppant gazdag melléklettel, amelynek feltehetően az volt a célja, hogy segítse a halott túlvilágra utazását. Mivel nagyon nagy anyagi áldozatot követelt, mindennapos semmiképp sem lehetett: térségünkben egy tucat ilyen feltárt kocsis temetkezés ismert, Budapest területén pedig a tavalyi leletegyüttes a második.

Bár kevés kocsis temetkezésről van tudomásunk, a Csillaghegyi Strand területén feltárt elüt az eddig ismert sémáktól. Általában ugyanis vagy szétszedve helyezték el a kocsikat a gödrökben, vagy álló helyzetben – a csillaghegyit azonban beboríthatták a leölt lovakkal együtt, hiszen fejjel lefelé került elő. A fordított helyzet miatt a kocsi futóműve erősebben sérült (a fürdő korábbi építése során feltehetően már megbolygatták a leletegyüttes felső részét), azonban a felépítmény, illetve annak gazdag díszítése – legalábbis a szervetlen anyagok – épen maradt. Ez mintegy négyszáz fémtárgyat: szerkezeti elemet, bronzdíszítést (köztük tíz szobrot) és részben díszített vas alkatrészeket jelentett, s előkerültek a karnisrudak, valamint a réz függönykarikák is, amelyek a függöny felerősítésére szolgáltak, hogy két oldalt el lehessen takarni az utasteret.

„Ez a jármű a maga korában olyan presztízsű lehetett, mint korunkban egy Rolls Royce, vagy egy Bentley, az elkészítéséhez komoly szakértelem, illetve a megbízó oldaláról kimagasló anyagi helyzet kellett” - mondta el portálunknak Láng Orsolya régész, az Aquincumi Múzeum igazgatója, aki Schilling Lászlóval, a Magyar Nemzeti Múzeum régész-muzeológusával és Vecsey Ádámmal, a Budapesti Történeti Múzeum főrestaurátorával a Csillaghegyi Strandon tartott sajtótájékoztatón számolt be a leletegyüttes restaurálásáról és leendő bemutatásáról. „Szerencsére a kollégáim már a feltárás korai szakaszában észrevették, milyen páratlan értékre bukkantak, így bekapcsolódott Mráv Zsolt, a kocsis temetkezések elismert szakembere, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze is a kutatásba.”

Bár ezeket a leletegyütteseket kocsis temetkezésekként ismerjük, az eltemetett közlekedési eszköz, illetve a lovak nem jelentenek egyúttal sírt is, hiszen az elhunytat nem a kocsiban temették el. A hozzájuk tartozó sírt – ha előkerül egyáltalán – egy húsz-harminc méter sugarú körben lehet azonosítani. Csillaghegyen egy, már az ókorban megbolygatott gyermektemetkezés volt a kocsi közelében, ám hogy összefüggenek-e, nem lehet bizonyítani.

A teljes egészében restaurált leletanyagot feltehetően 2020-ban mutatják be a nagyközönségnek.