Zrínyiújvár: feltárásra vár a halál kútja

A mai Zala és Somogy megye határán, Belezna és Őrtilos között, az országhatárhoz alig néhány tucat méternyire áll az erdő mélyén az buckás kiemelkedés, amely Zrínyi Miklós hajdani erődjének, Zrínyiújvárnak a maradványait őrzi. Megközelíteni a kis patak fölött átívelő fahídon lehet – amit azonban életveszélyessé nyilvánítottak. Még ha akarat lenne is a megjavítására, ki rendelné meg, ki venné át és ki tartaná fenn? A sok megye és falu közt elvész a várrom is.

„Sokáig meg sem lehetett közelíteni ezt a területet a határ közelsége miatt. Bár az erőd helyét még egyetemista koromban azonosítottam, a kutatás csak évtizedekkel később kezdődhetett el Sajnos nem átfogó tervásatásra kell gondolni, hiszen általában a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyert néhány százezer forintból ástunk évről-évre. Többnyire önkéntesek dolgoztak, régész hallgatók, a közszolgálati egyetem tisztjelöltjei, a feltárt szelvényeket pedig közmunkások temették vissza” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Vándor László régész, a Zala Megyei Múzeum nyugalmazott igazgatója. „A vár fennállásának időtartamához képest jelentős a leletanyag is, de egy ilyen jelentőségű és horderejű munkát nem lehet ilyen költségvetéssel belátható időn belül elvégezni.”

A Mura magaspartjára 1661-ben építtetett Zrínyi Miklós erődöt. A célja az volt, hogy biztosítsa a török területre észak felé betörő csapatok mozgását. Korábban gyakran megesett ugyanis, hogy a horvát oldalról Kanizsa irányában portyázók a mai szabályozatlan Mura áradása, vagy jégzajlás miatt a túlparton rekedtek. A folyó átkelőjét biztosította tehát az erődítmény, amelynek építőanyaga elsősorban a tüzérségnek jobban ellenálló fa és föld volt. A már azonosított parancsnoki épület – ennek helyén állnak ma az emlékművek, illetve a tájékoztató tábla – szintén könnyűszerkezetes faház volt, nem a csaknem korabeli német térképen (az egyetlen egykorú ábrázoláson) látható barokk kastély. A tervek szerint az erőd Muraközt és az osztrák területeket is védte volna előretolt helyőrségként, ám mindössze három éven át használhatták.

1644. januárjában innen indította Zrínyi a híres téli hadjáratot, melynek során egészen Eszékig hatoltak, miután megostromolták, majd elfoglalták Pécset is, ám a hadi vállalkozást nem sikerült eredményesen folytatni. Áprilisban Zrínyi már nem tudta bevenni Kanizsát, a megosztott császári hadvezetés miatt szétesett a hadjárat. Májusban átkelt a Dráván Köprülü Ahmed nagyvezír, júniusban pedig megkezdték Zrínyiújvár ostromát.

„Bár a köztudatban Montecuccoli-t szokták okolni a hadjárat sikertelenségéért, sőt azzal vádolták évszázadokon át, hogy végignézte az erőd pusztulását, a korabeli iratokat áttanulmányozva, nem ez volt a helyzet. A császári csapatok aktívan támogatták Zrínyiújvár védelmét, sőt a három hét után bekövetkezett végső rohamnál már ők védték a falakat és haltak hősi halált. Azt persze nem tudjuk, hogy ezek a katonák osztrák, horvát, vagy magyar nemzetiségűek voltak-e. Az erődmaradvány iránt egyébként a horvátok is egyre inkább érdeklődnek, hiszen az elmúlt időben testvére, Péter mellett mind népszerűbb lett Zrínyi Miklós is” - tette hozzá Vándor László. „Ehhez az utolsó rohamhoz tartozik egy érdekes, megrázó történet is. Zrínyi ugyanis még az év elején feldúlta Türbét is, Szulejmán szultán belső szerveinek temetkezési helyét, s elhozták onnan a síredény fölé helyezett zászlót, amit aztán az erőd kútja fölé tűztek ki. A Zrínyiújvárat elfoglaló törökök visszavették a zászlót, s mielőtt felrobbantották a várat, mintegy bosszúból a kútba hajították a várvédők holttestét. Már azonosítottuk ezt a kutat, vagy ha a legenda igaz, gigantikus sírhelyet, de a feltárására profi technikára van szükség, hiszen az akár 20-30 méter mély kútban nem kockáztathatjuk az önkéntes segítőink életét. Az állam segítségére várunk hát, hiszen ez a hely az egyedüliként Magyarországon, amely őrzi Zrínyi Miklós emlékét.”

Zrínyiújvár maradványai a műemlékem.hu adatbázisában

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA