Határeset 2019: a Kárpát-medence legősibb temploma?
Korábban a „morva-korra” datálták a szlovák kutatók, újabban inkább a 10. század közepére teszik a dendrokronológiai vizsgálatok alapján az építését, azonban vitathatatlan, hogy a Kopcsány határában álló, mai nevén Antiochiai Szent Margit kápolna egyike a Kárpát-medence legősibb folyamatosan templomként használt épületeinek. A felvidék területén több igen korai templom is található egyébként, azt azonban, hogy melyik épült előbb, a jelenlegi adatok szerint nem tudjuk. Ez a terület kívül esett a török hódítás és a visszafoglaló háborúk zónáján, így kevésbé érintette a lakosságcsere, ami a nemzedékről nemzedékre szálló kötődés miatt nyilván kedvezett a régi épületek fennmaradásának. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a múltbeli gyökreit igen aktívan kereső Csehszlovák, majd Szlovák állam hosszú időn át komoly nyomást gyakorolt a tudományra, hogy morva-kori, Szvatopluk idejére datálható, vagyis a magyar honfoglalást megelőző épületekkel álljanak elő. A lényeg, hogy tudatosan keresték is a nagyon régieket, ahogyan olvasóink is, hiszen a kopcsányi templomocskának az adatlapját nézték meg a legtöbben 2019 folyamán.
![]()
![]()
2017-ben az első volt, most második lett az eszéki erőd. A Dráva-parti város igazi kuriózum, hiszen a középkori, török-kori várost erődítették meg a 17. század végétől. Sok emléket a 18. század előttről természetesen nem találhatunk, hiszen a várost a 16-17. században többször feldúlták. A 19. században is történtek még átépítések az erődben, amelyet végül az I. világháború után kezdtek visszabontani. Szerencsére így is maradt meglehetősen sok belőle, már csak azért is, mert a modern Eszék tőle nyugatra épült fel, így megmaradt az erőd történelmi atmoszférája.
![]()
A harmadik legolvasottabb adatlap szintén egy nagy visszatérő, a Bécsben található döblingi elmegyógyintézet. A napjainkban kerületi bíróságként használt épület a 19. század közepe után Görgen doktor szanatóriuma volt az akkor még vidékies, később Bécs belterületévé vált városrészben. Legismertebb lakója gróf Széchenyi István volt, aki csaknem 12 évnyi gyógykezelés után 1860. április 8-án a felső szinten lévő ötszobás lakosztályában halt meg. Emlékét stilizált sír és mellszobor őrzi a gondozott parkban. Szintén ebben az épületben verték halálra Semmelweis Ignácot 1865-ben.
A dobogóról lecsúszottak sorát Kassa, Szendrő és Tartód vára nyitja meg. Bekerült még az első tízbe a herkulesfürdői Szapáry-fürdő, Ljubljana Hármas hídja, Aradon a vértanúk emlékműve és sírboltja, valamint a zengi Nehaj-vár is.
Ugyan ezeket az épített emlékeket nézték meg a legtöbben 2019-ben, ám bőven akad még választék, hiszen csaknem négyezer objektumról olvasható külön adatlap a Határeset egyre bővülő adatbázisában. S ott van még a Határeset plusz is, amelyben a Kárpát-medencén kívüli magyar vonatkozású emlékeket gyűjtjük. A Határeset a legnagyobb határon túli épített emlék-adatbázis, létrehozásának a támogatója a Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelem Kollégiuma.
Lesz tehát böngészni miben 2020-ban is – amihez sok boldogságot és sikert kívánunk.
