Megújulásunk támogatója:  

A középkorig hámozták a radostyáni templomot

Már évtizedek óta sejtették, hogy a radostyáni református templom őrzi egy középkori épület emlékét is. Ez mostanra bizonyossággá vált. Paszternák István régész - műemléki szakértő írása.
Már évtizedek óta sejtették, hogy a radostyáni református templom őrzi egy középkori épület emlékét is. Ez mostanra bizonyossággá vált. Paszternák István régész - műemléki szakértő írása.

Ha messzi kívülállóként néznénk a radostyáni templom elmúlt hónapjainak eseményeire, nyugodtan mondhatnánk azt is: „Tulajdonképpen semmi különös nem történik, nem történt. Mindenki teszi a dolgát.” És tényleg. Járt itt a lelkész kíséretében régész, műemlékvédelmi szakértő, falképrestaurátor, dendrokronológus, talajradaros, építészmérnök, statikus. Érkezik majd még faanyagvédelmi szakértő, faldiagnoszta, de szükség lesz farestaurátorra és ki tudja, kire még. Mindenki teszi a dolgát. A lelkész is, a gyülekezet is, meg a szakemberek is a magukét. De a várható végeredmény, ami már most, az elején felsejlik előttünk, hát az egészen izgalmas és ígéretes!

Pedig nem pont így indult ám minden! A ma méltatlanul kevéssé ismert, észak-bükki falucska, Radostyán műemlék temploma valamiért „átaludta” az utóbbi évtizedeket. A helyi gyülekezet ugyan óvta-védte és fenntartotta szeretett templomát, de rejtett műemléki értékeinek feltárására már nem futotta az erőből. Pedig hogy van (volt) itt számos rejtőzködő érték, arra még a mellőzöttség ellenére is időről időre beszédes jelek mutatkoztak! Malonyay Dezső a magyar nép művészetéről 1922-ben megjelent monumentális művében még a református templomok közül a szegénysége és egyszerűsége ellenére is a legkedvesebbnek nevezte a radistyánit! Pedig ő már csak látott elég templomot… Nem láthatta viszont mását sehol a Kárpát-hazában a radostyáni, hatszögletes alaprajzú, barokk stílusú harangtoronynak. A témával foglalkozó szakmonográfiák azóta is egyetértenek abban, hogy az itt 1762 óta fennálló harangtorony teljesen unikális az újkori Magyarországon, gyökerei keleten, talán valahol Galíciában keresendők.

Azt hiszem, először közel negyven évvel ezelőtt, tizenkét évesen, édesapámmal jártam a radostyáni templomban - egy koncerten. De máig emlékszem, hogy nem a zene ragadott meg belőle, hanem a remek kazettás famennyezet! Aztán évek múlva régész lettem, meg műemlékkutató. Azt nem is tudom már, hány éve beszélgettünk Várady Zsolt nagytiszteletű úrral való találkozásaink alkalmával újra és újra arról, hogy „egyszer majd már tényleg meg kéne kutatni a radostyáni templomot”. Az idő 2021-ben adta meg ehhez a tökéletes lehetőséget.

Ahogy az a műemlékkutatások kezdetén mindenütt lenni szokott, elsőként – dr. Simon Zoltán régész kollégával közösen – össze kellett állítsuk az épület építéstörténetét és műemléki értékleltárát. Kutattunk debreceni, pataki, miskolci és fővárosi gyűjteményekben, de még amerikai adattárakban és a gazdag szakirodalomban is, az Árpád-kortól a jelenig. Itt most mégis a helyben, a radostyáni gyülekezet birtokában lévő történelmi dokumentumok, valamint a történelem iránt évtizedek óta érdeklődő lelkipásztor által gondosan összegyűjtött fényképek és egyéb adatok jelentőségét szeretném kiemelni. Egy-egy gyülekezet kapcsán a jó gazda gondosságához ezen iratok, fotók, tárgyak megbecsülése, összegyűjtése, szép rendben tartása is hozzá tartozik. Bizony mára már nem csak a 18-19., hanem a 20. század is „múlttá” vált. E korszak emlékeinek, fotóinak, feljegyzéseinek megmentése mindannyiunk feladata. Egy-egy megsárgult fénykép, amint ez Radostyánban is történt, olykor egyetlen dokumentuma lehet valamely értéknek, épület-átalakításnak!

Belevágtunk! Hivatalos engedély birtokában 2021 novemberében hozzáláttunk a „roncsolásos falkutatáshoz”. E vizsgálat hivatalos neve ugyan kissé riasztó lehet, bár mindössze arról van szó, hogy az épület elfedett falszövetének kisebb-nagyobb kutatószondákban való feltárásával, vagyis a vakolat óvatos eltávolításával, megismerhetjük a templom építéstörténetének egyes fázisait. Radostyánban például elsődleges célunk az épület sokak által sejtett, középkori eredetének bizonyítása volt. Ehhez meg kellett keressük a ma barokk külsőt mutató épület vastag vakolatrétegei alatt a későbbi átalakítások során elfalazott korai nyílás-rendszert: középkori kapukat, ablakokat. Igyekezetünk sikerrel járt, hiszen tört kőből épített templomhajó déli homlokzatán megtaláltunk két tölcséresen szűkülő, szegmentíves záradékú ablakot. Ezek között pedig előkerültek a templom egykori déli kapujának maradványai. A jelentős méretű nyílást egykor kőkeret övezte. Sajnos, a faragott keretköveknek csak egykori helyét, szaknyelven ezek „fészkeit” leltük meg. És itt következett az első, kisebb csoda! Tudtuk ugyanis, hogy a radostyáni parókia udvarán, a templomtól pár száz méterre őriznek egy gótikus kapu keretéhez tartozó, pálcatagos díszítésű, faragott követ, melynek eredetét eddig senki sem tudta. Izgatottan megmértük és láss csudát: a kő pontosan beleilleszkedett a most feltárt fészekbe! Ez azért jó hír, mert e kő segítségével a helyreállítás során rekonstruálni tudjuk majd a templom díszes déli bejáratát!

927_20220514_17273042.jpg

Volt azonban egy másik, a kapuval kapcsolatos, igencsak izgalmas felfedezés is! Záradéka fölött a falban feltártunk egy termetes, 20-szor 20 centiméteres keresztmetszetű, egyértelműen a kapuhoz tartozó fa gerendát, melyet látnivaló módon a kapu megépítésekor helyeztek el a falban. Ez a lelet új lehetőséget adott a kezünkbe a templom építési idejének meghatározásához: a dendrokronológiát! Ez a viszonylag fiatal tudomány képes arra, hogy a kellően nagy méretű, így sok évgyűrűt tartalmazó, történeti korú fák abszolút korát szerencsés esetben akár évre pontosan meghatározza! Haladéktalanul bevontuk hát a kutatásba dr. Grynaeus András régész-dendrokronológus kollégánkat – civilben a budapesti Baár-Madas Gimnázium tanárát. Ő a helyszínen fúrójával mintát vett nem csak ebből a frissen előkerült gerendából, hanem a templom és a harangtorony több más fagerendájából is. A kapott eredmények az épület múltjának felderítése szempontjából igen hasznosak, és a kellő szerénységgel, de kimondhatjuk: szenzációsak voltak. A kapu fölöti gerendát a szakember megállapítása szerint 1449-ben (!), vagy az ezt követő néhány év valamelyikében vágták ki! (Ez alighanem a megye legidősebb, meghatározott korú középkori famintája!) A templom mai tetőzetének sárgerendájából vett minta 1784-es kivágási dátumot adott, ami tökéletesen egyezik a barokk kori templombővítés írott forrásokból ismert és a templomban látható emlékkövön is olvasható dátumával. De még ezt is lehet fokozni! A tudtunkkal 1762-ben emelt harangtorony valóban hatalmas tölgy gerendáinak legöregebbjét leghamarabb 1738-ban, vagy kicsivel ezután vágták ki… ráadásul valószínűleg nem is a Bükkben! Hogy ez mit jelent, azon még van mit gondolkodnunk, de talán így nyerhet értelmet az az egyházlátogatási adat, mely szerint a radostyáni gyülekezetnek már 1753-ban volt 2 harangja!

927_20220514_17272362.jpg

Ily módon szerencsésen bebizonyíthattuk amit történeti adatokból már eddig is sejthettünk: a templomhajó nyugati fele egy középkori templom hajójával azonos, míg keleti felét 1784-ben csatolták hozzá. De vajon hol állt és milyen volt az a középkori szentély, amelyet az átalakításkor elbontottak? Nem beszélve a sekrestyéről, amit az atyafiak egy írott forrás szerint 1706-ban bonthattak el templomuk mellől? E tekintetben a modern régészetben egyre nagyobb teret nyerő roncsolásmentes vizsgálati lehetőségek egyike, a talajradaros kutatás sietett a segítségünkre. Stibrányi Máté régész kollégánk csapata még decemberben kívül-belül megkutatta a templomot. A leginkább egy négykerekes fűnyíróhoz hasonlító műszerükkel az általuk felvett koordinátarendszerben végigjárták a területet, „anomáliák”, vagyis a műszer által besugárzott hullámokat a környezetüktől elütő módon visszatükröző pontok után kutatva. Tán mondanom sem kell: ez a kutatás is sikeres volt! A 2022 elején kézhez vett jelentésből kiderült: a templom közepén, az úrasztala körül a padló alatt megtalálták a korai templom visszabontott, félkörös záradékú, egykori szentélyének falait. Ugyancsak egyértelműen láthatóvá váltak a – szokatlan módon nem a szentély, hanem a hajó északi falához kapcsolódó – sekrestye visszabontott alapfalai. (Ez az adat felhívja figyelmünket arra is, hogy érdemes a falkutatást e falszakaszra is kiterjeszteni, hátha előkerül itt a sekrestye egykori ajtaja!) A növényzet és a domborzat miatt csak korlátozott területű kutatási terület szélén előkerült egy talán templomkörítő falnak (?) meghatározható anomália is.

A fenti kutatások eredményeinek ismeretében elkezdhettük a templom belső tereinek kutatását is. Fazekas Gyöngyi falképrestaurátor megkutatta a belső falfelületeket. A hajó nyugati részének déli falán előtűntek a kívülről már ismert, elfalazott középkori ablak- és kapunyílások. Igen kis alapterületen ugyan, de középkori freskórészleteket is feltárt a kutatás, hangsúlyozva, hogy ilyen maradványok még máshol is rejtőzhetnek az épületben.

927_20220514_17272254.jpg

És hogyan tovább? Az elmúlt hónapok eredményei már alkalmasak arra, hogy egy műemléki értékfeltáró, értékbemutató jellegű felújítás kiinduló pontjai legyenek. Ennek megfelelően az elmúlt hetekben elindult a tervező munka, Szél Norbert építész vezetésével, Gedeon Miklós statikusi közreműködésével. Persze, kutatnivaló is maradt még bőven! A templom ma medaillonos festésű mennyezeti fakazettáin súroló fényben egy korábbi, lendületesen megfestett, virágdíszes, ornamentális festés nyomai látszanak. Lehet, a bútorzat egyes részei is rejtenek még korai festett felületeket. (Ezek két szép darabját, amelyek másodlagos helyzetben, pad alatti deszkaként (!) szolgáltak, pár éve épp Várady Zsolt nagytiszteletű úr mentette meg és állította ki restaurálva a gyülekezeti házban.) Bízunk benne, hogy az ígéretes kezdeteket lendületes folytatás követheti majd és Radostyán elfoglalhatja méltó helyét az évszázadok egyházművészeti kincseit hűséggel őrző református templomaink sorában!

 

Paszternák István

régész, műemlékvédelmi szakértő

Írta: Paszternák István, fotó: Paszternák István, Kovács Olivér

2022.05.14

Képgaléria a cikkhez

11

Kapcsolódó objektum a műemlékem.hu adatbázisából



Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (3) állapotjelentés (3) almádi monostor (2) alsóvár (2) AmfiFeszt (1) Andrássy-család (2) antropológia (2) apátsági templom (8) Apátúr ház (1) Aquincum (11) Aquincumi Múzeum (21) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) arcrekonstrukció (1) Árpád-kor (1) ásatás (19) átadás (2) Ausztria (1) avarok (4) Balassa Bálint Múzeum (1) Bálint Marianna (1) barokk (1) Báthori (1) Bebek (1) bemutatás (3) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) Brigetio (1) BTM (19) budai vár (5) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (23) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (12) ciszterci (2) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (4) Dobó István (1) dokumentáció (1) dombóvári vár (1) drón (2) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) elhunyt (5) előkészítés (1) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) erőd (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (3) Év Kiállítása (2) Év Múzeuma (2) falkép (9) falkutatás (7) falukutatás (1) famaradvány (1) Fejérdy Tamás (1) fellegvár (1) feltárás (1) feltárás (55) felújítás (36) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (2) Floralia (3) földrengés (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (5) FUGA (1) füleki vár (6) Galamb József (1) genetika (2) gepidák (2) Gödöllői Királyi Kastély (2) Görgei (2) gótika (3) Gótikus út (4) gőzmozdony (1) Grassalkovich (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (8) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (36) határon túl (1) határon túl (32) Házsongárd (1) Helikon (1) helyreállítás (17) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglaló (2) honfoglalók (5) Horvátország (3) Hunyadi János (1) I. András (1) I. Géza (1) ICOMOS (13) ICOMOS-díj (4) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (3) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) jáki templom (3) Janotti Judit (1) járvány (3) játék (1) Jósa András Múzeum (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (4) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (24) kincs (1) kincslelet (2) királyi palota (6) királysír (11) királytemetkezés (13) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) kivándorlás (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (6) Komor Marcell (1) KÖN (3) konferencia (1) Konok Tamás (1) könyv (2) könyvbemutató (3) korona (2) Kovács Olivér (1) középkor (4) Közkincs-kereső (4) Közlekedési Múzeum (1) közösségi régészet (1) Krasznahorka vára (1) Kulturális Örökség Napjai (4) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kút (1) kutatás (13) kútház (1) kvíz (2) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (2) látványsétány (1) Lechner Tudásközpont (1) Légből kapott (2) légifotó (3) legolvasottabb (2) lelet (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) magazin (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (4) Magyar Régész Szövetség (1) Máré-vár (1) Martin Opitz Kiadó (1) Mátyás Király Múzeum (11) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) migráció (1) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) mozaik (2) műemlék (12) Műemlékek Ideiglenes Bizottsága (1) műemlékem.hu (2) műemléki világnap (7) műemlékvédelem (20) Műemlékvédelmi Nyári Egyetem (1) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (8) múzeumbarátok (1) Múzeumok Éjszakája (6) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (2) Nagy Gergely (3) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) Nemzeti Vár- és kastélyprogram (1) népi építészet (9) Népi Építészeti Program (8) népi műemlék (14) népvándorlás (3) NÖF (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Óbudai Kult. Éj (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) önkormányzat (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (6) Paszternák István (3) Példaadó műemlékgondozásért díj (1) pénzverés (1) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (5) Pulszky Társaság (1) Ráday Mihály (1) Rákóczi (1) református templom (3) régészet (21) Régészet Napja (1) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (8) rendezvény (7) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (10) Rezi Kató Gábor (1) rom (1) Római Fesztivál (1) római kor (7) román kor (1) Rómer Flóris Múzeum (1) Rómer Flóris Terv (4) romkert (2) romkonzerválás (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) Savaria (1) Sibrik-domb (2) Sine Metu (1) sírbolt (1) síremlék (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Széchenyi (1) székesegyház (1) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szepesség (1) Szépművészeti Múzeum (1) Szerbia (1) Szigetvár (1) szkíták (2) szobor (1) szülőház (1) tájház (1) tájrégészet (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (17) település (2) temetkezés (6) temető (8) templom (5) templom (3) templomrom (1) terepbejárás (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (4) Tóth Zsolt (1) tűzvész (2) váci vár (1) vajdaság (1) vár (9) Varga Kálmán (2) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (6) vármúzeum (6) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (3) víz alatti régészet (2) vonat (1) Wilhelm Gábor (3) Wittinger Zoltán (1) Ybl Miklós (1) Zelemér (1) Zrínyi (2) Zrínyiújvár (1) zsinagóga (1)


Kapcsolódó cikkek

Ha hivatalos tudósítást kellene írnunk, így kezdhetnénk: „Szenzációs középkori freskók kerültek elő egy kis abaúji falu templomában!” Ezután következhetne, hogy ki, mikor, mekkora felületen... De én inkább arra hívnálak, hogy gyere és tekints be a kulisszák mögé! Nézz és láss, tudd meg, hogyan is zajlott ez a felfedezés az ország északkeleti csücskében, Mérán! Paszternák István beszámolója.
Befejezéséhez közeleg a felsőmérai műemlék református templom kutatása. Paszternák István régész, műemléki szakértő beszámolója.