Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Községháza Községháza, Tiszolc
A mai, Rima-menti kisváros Árpád-kori eredetű. Első telepes lakói bányászok voltak a 13. században. A községháza kétszintes, U alaprajzú klasszicista épület a 18. század utolsó negyedéből. A 19. század negyvenes éveiben teljesen átépült, és új, reprezentatívabb jelleget kapott. Az átépítés terve...
Unitárius imaház Unitárius imaház, Marosvásárhely
A 16. század közepére Erdély, így Marosvásárhely is a hit megújításának lázában égett. A világtörténelmi jelentőségű, 1557-es tordai országgyűlés kimondta a teljes vallásszabadságot: \"Isten igéje szabadon prédikáltassék.\" E döntés nyomán az unitárius egyház olyannyira megerősödött, hogy pl. Vásárh...
Evangélikus templom Evangélikus templom, Lőcse
Lőcse a Magas Tátra előhegyeit képező Lőcsei-hegység (Levočské vrchy) déli nyúlványa előtt, fontos középkori kereskedelmi utak találkozásában terül el, a Lőcse-patak (Levočsky potok) völgyében. Ezt a területet már a középkorban is Szepességnek (szlovákul: Spis\', németül: Zips) nevezték. Lőcse évszá...
Plébánia (egykori ferences rendház) Plébánia (egykori ferences rendház), Zombor
A római katolikus Szentháromság templom mellett található épületet 1743-tól 1749-ig építették a Zomborba érkező ferences-rendi szerzetesek számára. Itt vették át 1749. április 24-én ünnepélyes keretek között Mária Terézia adománylevelét, amellyel Zombort szabad királyi várossá tette (a dokumentumot...
Barlangvár Barlangvár, Parospestere
Pestere egykor erődített barlangját a Déli-Kárpátok havasaiban, Parospestere határában kereshetjük fel. A Felsőszálláspataktól mindössze néhány km-re délre, a Paros-patak mellett fekvő Parospestere (Paroş-Peştere) község tulajdonképpen két nagyobb részből, az északra eső Parosból és a hozzá 2,8 km-r...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink