Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Földvár vára Földvár vára, Földvár
Erdély DK-i sarkában, a Barcaságnak nevezett területen a XII. század második felében telepedtek le az országba hívott szász vendégek {„hospesek”}. A földműveléssel és kereskedelemmel foglalkozó németajkú lakosságot 1211-ben követték a hitetlenek elleni keresztes háborúra készülő német lo...
Útmenti kereszt Útmenti kereszt, Pinc
Az egykori Nógrád megye északi részén, a Rimaszombat és Losonc közötti főúton található a középkori eredetű magyar falu, Pinc. A községtől nem messze, nyugati irányban az ősi nyomvonalú főútból dél felé ágazik ki a Bolyk felé vezető bekötőút. Az útelágazás északi oldalán szép 19. századi út ment...
Szűz Mária plébániatemplom romjai Szűz Mária plébániatemplom romjai, Liptószentmária
A középkori eredetű Liptószentmária község ma már nem létezik. Az 1965-75 között a Vág folyón létrehozott, épp e községről elnevezett, óriási víztározó (vodná nádrž Liptovská Mara, „A Liptói tenger”) miatt területét vízzel elárasztották tíz (!!!) másik faluval együtt. Magát a templomot u...
Ungvári vár Ungvári vár, Ungvár
Az irodalmi adatok három ungvári vár létezéséről szólnak. Az 1. vár lehetett az Anonymus krónikájában említett „Castrom Hung”, amely már a honfoglaló magyarok bejövetelekor létezett. Valószínűleg földvár volt és a mai Deregnyő község felett terült el ott, ahol az Ung folyó a Laborccal...
Kecskekő vára Kecskekő vára, Királypataka
Az egyik legrégebbi erdélyi vár, a Kecskés-vár csekély, alig 1-2 kősornyi \"magas\" romjai a csak igen nagy nehézségek árán, Borosbocsárd irányából megmászható Kecskekő csúcsát koronázzák. A vár első okleveles említése egy birtokcsere kapcsán 1313-ból való, ekkor már említik várnagyát is. Mátyás kir...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink