Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Református templom Református templom, Nagytoronya
A templom legjelentősebb része a románkori hajó, nyugati végén karzattal, mely toronyban folytatódik. Patrocíniuma 1335-től Szent Mihály. A nagytoronyai beálló középtornyos nyugati karzatnak – helyileg, formailag és az építéshez használt azonos méretű téglák alapján is – legközelebbi ana...
Harangtorony Harangtorony, Ménhárd
A mai formájában reneszánsz harangtorony a Szent Szervác plébániatemplomtól délkeletre, a domb alacsonyabb részén áll. Létezett egy gótikus stílusú elődje, annak az építési ideje azonban nem ismert, feltehetően 16. századi. Ennek átépítésével jött létre a ma látható, pártázatos torony. Az átépítés i...
Daniel-kastély Daniel-kastély, Vargyas
A kastély építéstörténete hat szakaszra osztható. 1580-ból származik az első írásos dokumentum, mely a Daniel család tulajdonában lévő nemesi udvarházat említi. A mai épület legkorábbi részei szintén a XVI. század végére tehetők, mivel a főépület két helyisége az alattuk levő pincékkel együtt eltérő...
Vasútállomás Vasútállomás, Késmárk
Késmárk, az egykori nagy hatalmú, gazdag és fontos szepesi szász város - és egyben az egész régió - gazdasági jelentősége az ország központi részéhez képest az újkorban fokozatosan csökkent. A fő kereskedelmi utak, vasútvonalak éppúgy elkerülték Késmárkot meg az ország ezen részét, mint a jelentőseb...
Prépostsági főplébánia-templom Prépostsági főplébánia-templom, Bécsújhely
Egykori székesegyház háromhajós, monumentális épület, kereszthajóval, a nyugati homlokzaton két toronnyal és rózsaablakkal (korábban Bécsújhely püspöki székhely volt). Főhajója román, kereszthajója gótikus stílusban épült (13-14. század). A belső díszítése részben 16. századi. A torony falába az 16...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink