Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Református templom Református templom, Kézdialbis
Sepsiszentgyörgytől ÉK-re, a Bodoki-hegység lábánál, a Háromszéki-medence szélén 613 m magasan, az Albisi-patak mellett fekszik Kézdialbis (Albiş) község. A Brassó – Bereck-i országút bal oldalán fekvő kicsi falu felső végében emelkedik középkori eredetű, védőfallal kerített temploma. A fa...
Szent Anna római katolikus plébániatemplom Szent Anna római katolikus plébániatemplom, Csém
Csém a határában elterülő hallstatt-kori halomsírok miatt a térség egyik legrégebb óta lakott területének számít. A jelenlegi helyen 1244-ben már biztosan állt egy falu, amit ekkor villa Chem néven említenek. 1532-ben a törökök híres hadjáratának pusztítása során a falu elnéptelenedett. Az új birtok...
Vasúti megálló épülete Vasúti megálló épülete, Egyházaskér
A magyar fővárosból Szegeden át Temesvárra építendő vasút ötlete már az 1840-es években felmerült, de a forradalmi és háborús események miatt csak az 1850-es évek hozták el a megvalósulás lehetőségét. Az Egyházaskért is érintő Szeged-Temesvár közti szakaszt az Osztrák Államvasút-Társaság nevű, megne...
Városháza Városháza, Lőcse
Lőcse a Magas Tátra előhegyeit képező Lőcsei-hegység (Levočské vrchy) déli nyúlványa előtt, fontos középkori kereskedelmi utak találkozásában terül el, a Lőcse-patak (Levočsky potok) völgyében. Ezt a területet már a középkorban is Szepességnek (szlovákul: Spis\', németül: Zips) nevezték. Lőcse évszá...
Madonna-szobor Madonna-szobor, Mikszáthfalva
A középkori eredetű magyar faluról és templomáról az első írott források a 14. századból maradtak fenn. Az újkorra szlovák-magyar vegyes lakosságúvá vált, zömmel katolikus faluban erős a Mária-kultusz, melyet Mikszáth sok novellájában megörökített és amelyre a településen számos szakrális kisemlék i...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink