Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Szent Miklós görög katolikus fatemplom Szent Miklós görög katolikus fatemplom, Budfalva
A középkori eredetű faluban a 14. század óta döntően román kisnemesi lakosságról tudunk. Az erdőkkel körülvett faluban lakói sokáig csak ennek kiélésével, favágással, faszénégetéssel, zsindelyhasítással foglalkoztak. A 18. sz végén nyílt bányákban nemesfémeket és színesfémek érceit bányászták a 20....
Szent Flórián plébániatemplom Szent Flórián plébániatemplom, Radafalva
A település a középkorban királyi vámszedő- és harmincadszedő hely volt, emiatt Pannónia határának is nevezték. A terület a Batthyányiakhoz 1524-ben került. A templomot 1862-ben építették romantikus stílusban. Északnyugat-délkeleti tájolású, egyhajós, nyeregtetős épület. A hajó DK-i oldalán félkö...
Ciszterci templom- és kolostorrom Ciszterci templom- és kolostorrom, Kerc
A ciszterci templom és a kolostor a 13. század közepén épült (források szerint 1202-ben alapították) az egresi apátság filiájalént. A 16. században már pusztulásnak indult. Az egykori templomának szentélyét leválasztották és evangélikus templommá alakították át. A kolostor egyik fala még nagy magass...
Mocsonyi-kastély Mocsonyi-kastély, Kápolnás
A Bánságban megtelepedett, magyar nemességet nyert Mocsonyi (Mocioni) család román eredetű és érzelmű volt. A 19 században sokat tettek a románság politikai, gazdasági és kulturális felemelkedéséért. Mocsonyi Mihály (1811-1890) Kápolnáson emeltette kastélyát. Az épületet a bécsi Otto Wagner 1876-ban...
Szorosvédő erődítések Szorosvédő erődítések, Gyergyótölgyes
Gyergyószentmiklóstól északkeletre, a Csalhó és a Besztercei-havasok között zúgó Kis-Beszterce folyócska kb 3 km-es szakasza a Tölgyesi-szoros. Ez a szoros volt a legjobban védhető és ellenőrizhető völgyszakasz a Kis-Beszterce mentén. Itt vezetett át a Keleti-Kárpátokon Moldvába az a kereskedelmi út...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink