Feltárják Türjén a középkori kolostort

„A kolostor helyét ismerjük, hiszen korábban Vándor László kutatóárkokkal azonosította a templomtól északra az épületet. Az első teljes feltárásra azonban csak most kerül sor, s decemberig végezni is szeretnénk vele” – mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Orha Zoltán régész, a Göcseji Múzeum munkatársa. „A templomtérben kezdtük a kutatást, amely során elsősorban a szentélyben nyitottunk szelvényeket.”

A türjei premontrei kolostort feltehetően még a tatárjárás előtt alapította Dénes bán, IV. Béla király bizalmi embere. Elsőként a román stílusú téglatemplomot építették fel, a kolostor csak évtizedekkel később készült el. Az épületegyüttes pontos építéstörténetének meghatározása még várat magára, azonban feltehetően a templom építése során is módosítottak a terveket, hiszen nem csupán eltérő faragott fejezetei vannak az egyes pilléreknek, de az északi és déli soron maguk a pillérkötegek is eltérő vastagságúak. Szintén kutatni fogják a kifestést, amelynek korai, feltehetően nem sokkal a templom építése után készült rétegének nyomai már előkerültek.

Ha már kifestés: a türjei templom leginkább a déli mellékhajó falán található, csak a huszadik század végén felfedezett Szent László-ciklusáról ismert. A legendát feldolgozó, a 14. század közepéről származó sorozat az egyik legteljesebb a jelenetei számát tekintve. Fontos korabeli párhuzamát a premontreiek ócsai templomának szentélyéből ismerjük.

„Bár korban közelebb van hozzánk, szintén nagyon értékes a terek barokk kifestése, amely Dorfmeister István első magyarországi munkája volt, miután 1760-ben szerződést kötött vele Taddeus Schrabl csornai prépost. 1761-64 között Türjén dolgozott, de Magyarországra költözéséről 1764 előtti adatunk nincsen, akkor viszont már soproni lakos. Bár az osztrák festő később a népszerűség oltárán feláldozott egy részt a tehetségéből, itt még rendkívül igényes remekművet, a rokokó szenvedélyességét tükröző alkotást hozott létre” – tette hozzá Kostyál László művészettörténész, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese. „A három általa festett oltárképből már csak egy látható a templomban, azonban a többi között az ő műve a szentély boltozatának roppant mozgalmas díszítése is.”

A kolostort a 16. század közepén hagyták el a szerzetesek, ezt követően az apátságot várrá építették át. A török kiűzése után a 18. század elején kapták vissza a premontreiek, akik új kolostort építettek a templomtól délre. Az épület nagy felújítására 1900-ban került sor, ezt követően lassú pusztulásnak indult a templom. Egy évtizeddel ezelőtt több cikkben is foglalkoztunk vele, mivel felújítása már akkor elodázhatatlannak tűnt.

A Csornai Premontrei Prépostság, mint a türjei épületegyüttes tulajdonosa, egy 2016-os és egy 2017-es kormányrendelet nyomán, összesen 3,17 milliárd forintos támogatással láthatott neki a helyreállításnak és fejlesztésnek. A munkák elindulását 2018. áprilisában jelentették be. A kutatás befejeztével nem csak a templom helyreállítására kerül sor, de bemutatják a középkori kolostort, a barokk magtárban kiállítótereket hoznak létre és tárlat mutatja majd be az épületegyüttes történetét. Látogatóközpontot és kávézót is kialakítanak a rend alapításának nyolcszázadik évfordulójára időzített fejlesztés keretében.

A munka elvégzéséhez természetesen idő kell, így a jelenlegi tervek szerint a látogatók csak 2021 októberétől léphetnek majd be az addigra újjászülető templomba.