Szigetvárnak nem kell minaret
„Minden döntéshozó elvetette a Szulejmán-dzsámi egykori minaretjének újjáépítését és ennek szakmai és érzelmi okai is vannak. Egyrészt nem ismerjük a hajdani tornynak a pontos méreteit és megjelenését, így a rekonstrukció tudományos alapon lehetetlen lett volna. Másrészt kifejezetten visszatetsző lett volna egy harminc méteresnél is magasabb torony a végvári harcok egyik leginkább heroikus, drámai helyszínén” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Varga Zoltán alpolgármester, a várbaráti kör elnöke. „Az új fogadóépület és a kiállítás azonban elkészült, hamarosan megnyitjuk, így már elkezdhettük a felkészülést a legendás ostrom 450. évfordulójának megünneplésére.”
Ekkor Szigetvár falait 1566 augusztus 7-től szeptember 7-ig ostromolta I. Szulejmán szultán serege. Az utolsó napon került sor a megmaradt várvédők kirohanására, melynek során csaknem valamennyien, köztük Zrínyi Miklós is hősi halált haltak. Az egy hónapos harc során az egyre fogyatkozó számú védők a belső várba szorultak vissza, a kitörésre is innen került sor – ennek falait, legalábbis a többségét egyelőre hiába keressük a felszínen, hiszen már az ostrom során alaposan megsérültek és a teljes feltárásukra a mai napig nem került sor.
„Hamarosan két ásatás is lesz a várban, az egyik éppen a hajdani belső vár területén, ahol jelenleg a nagy színpad áll. Komolyabb kutatásra persze majd a jubileumi év lezárultával lehet számítani, hiszen ez összeegyezhetetlen lenne a tervezett ünnepségekkel, eseményekkel. A másik feltárás a dzsámi és az új fogadóépület közti részen kezdődik majd, ahol egy újkori pince hatalmas terme van. Ezzel szeretnénk majd kibővíteni a kiállítás területét is.” - tette hozzá Varga Zoltán.
Bár 1566-ban a törökök győztek az ostrom során, az örömük mégsem lehetett teljes. Még a harc befejezése előtt elhunyt ugyanis I. Szulejmán a táborban. A halálhírt titokban tartották a sereg előtt, még a néhány hét alatt felépített dzsámiról is azt mondták a katonáknak, hogy a diadal tiszteletére építik. A sereg csak a visszaúton értesült róla, hogy már II. Szelim az új szultán.
A cikket a képek alatt folytatjuk!
Érthető hát a törökök mai napig nem szűnő érdeklődése Szigetvár iránt, már csak azért is, mert Szulejmán halálának színhelye és a belső szerveit őrző türbe hosszú időn át zarándokhely volt (a halott szultán belső szerveit a helyszínen temették el, csak a test kevésbé romlandó részeit szállították vissza Isztambulba). Sokáig tényként fogadták el, hogy a türbe a Szigetvár külterületén álló turbéki kegytemplom helyén állt, ám a legújabb kutatások attól néhány száz méternyire azonosították a helyét.
„Természetesen nagyon fontos volna Szulejmán részleges temetkezésének a bemutatása, részben kegyeleti céllal, de ugyanilyen sürgető a vár helyreállítása. A ma látható falakat a török korban, illetve az osztrák helyőrség idején emelték, ám ezek megerősítése is elodázhatatlan” - tette hozzá az alpolgármester. „Ugyanakkor fel kell tárni és be kell mutatni Zrínyi korát is, hiszen az a magyar és a horvát identitás számára a legfontosabb”.
Képeink az átadás előtt készültek, az illusztráció az ostromról a Szulejmán-kódex miniatúrája
A szigetvári vár a műemlékem.hu adatbázisában
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Zrínyi Miklós, a szigetvári hős nemzetközi hírneve részben spontán alakult ki, most azonban a vár és a város vezetése tudatos stratégia kidolgozására készül, hogy európai-, sőt világszinten is ismert legyen az 1566-os ostrom, s annak mártírjai.