Megújulásunk támogatója:  

Élmény és műemlék

Az épített emlékek megőrzésének egyik lehetséges módja az élményszerű, átélhető bemutatás, amikor egy történelmi épület önmagát fenntartóvá válik. Jó példák erre a budapesti törökfürdők, és Sághi Attila szerint példa lehetne egy római-kori palota, amely még a föld alatt várja a jobb időket.
Az épített emlékek megőrzésének egyik lehetséges módja az élményszerű, átélhető bemutatás, amikor egy történelmi épület önmagát fenntartóvá válik. Jó példák erre a budapesti törökfürdők, és Sághi Attila szerint példa lehetne egy római-kori palota, amely még a föld alatt várja a jobb időket.

A műemlékvédelem egyik – még ha sokszor nehezen tudomásul vehető – igazsága, hogy a nem használt épület elindul a pusztulás útján. Nem csak a romemlékekre kell itt gondolni, amelyek gyakorlatilag fenntarthatatlanok a mi éghajlati viszonyaink mellett hosszú távon, hiszen a „rom” építészeti értelemben nem állapot, hanem egy átmenet a lét és nemlét közötti úton. Pusztulni kezd egy akár frissen felújított épület is, ha funkció nélkül magára hagyják: meglazul a cserép, betörik az ablak, ázni kezd itt-ott. Ha bölcselkedni akarnánk, oda jutnánk, hogy az épületeknek éppúgy szerves része az emberi jelenlét, mint a fal, vagy a tető.

Szerencsére olyan épületekkel dolgozhattam eddigi pályafutásom során, amelyeket komplex módon, vagyis funkcióval együtt újítottunk fel. Ebből a szempontból különösen szerencsések a történelmi fürdők, hiszen nagyon speciálisak, csak egy célra használhatók, vagyis a folyamatos használatuk adott” - mondta a Műemlékem.hu Magazinnak Sághi Attila gyakorlati műemlékes szakember, a Forster Központ korábbi elnöke.

Történelmi fürdők esetében, leszámítva a Széchenyi fürdőt a Városligetben – többnyire Buda török kori eredetű fürdői juthatnak az ember eszébe. Ezek történetéről, kutatásáról tavaly év végén jelent meg Papp Adrienn, a Budapesti Történeti Múzeum régészének könyve. Remek, informatív olvasmány, amelyből ráadásul kiderül, hogy a budai hőforrások (amelyek miatt ezeket a fürdőket építették) miként járultak hozzá az épületek megmaradásához. A hódoltság területén ugyanis máshol is építettek a török korban fürdőket, csakhogy ezek gőzfürdők voltak, amelyekkel nem tudtak mit kezdeni a 17. század végén, a visszafoglalás után a betelepülők, így elbontották, vagy pusztulni hagyták azokat. A budai fürdőkben ellenben víz, sőt meleg víz folyt, amely kulturális szempontból érthető volt, Buda új lakosai tudták használni azokat.

Ezek a fürdők napjainkban roppant fontosak az ország arculata szempontjából is, hiszen sok külföldi turista látogatja őket, a Széchenyi fürdő többször jelenik meg a prospektusok fotóin, mint a Parlament. A látogatók a történelmi hangulatuk miatt keresik fel ezeket, ugyanakkor a kényelem, higiénia szerint a 21. századi viszonyokat várják el. Ezek helyreállítása során tehát egyszerre kell megfelelni a hitelesség és az élmény szempontjából” - tette hozzá Sághi Attila, aki maga is több budai törökfürdő felújításában működött közre. „Bár különösen a törökfürdők az egykori használatot tekintve elvileg nagyon hasonlóak, hiszen egyazon szertartásrend jellemezte őket, a felújításuk során változatos problémákat kellett megoldanunk. Sőt van, ahol ezek még továbbra is megoldásra várnak, például az ugyan elkészült, de meg nem nyitott Rác-fürdő esetében, ahol a Duna közelsége miatt a talajvízszint szorosan összefügg a folyó vízhozamával, vagyis áradás esetén a Duna megjelenhet a medencében is. Ezt nyilván még orvosolni kell, a remélhetőleg mielőbbi megnyitás előtt.

Sághi Attilának egyébként az eddig a közreműködésével elkészült felújítások közül a Veli Bej fürdőé tetszik leginkább, elsősorban az eredeti térélmények hiteles megjelenítése miatt. Ám mint mondja, az átadása után feltehetően átvenné a helyét a Rác-fürdő, már csak unikális részletei, így a török kori burkolatú medence miatt is.

A gyakorlati műemlékes szakember a fürdőkhöz hasonló országarculatot is formáló lehetőséget lát a Hajógyári szigeten található, egyelőre még teljességében feltáratlan Hadrianus-palotában is. Mint ismert, az egyelőre régészeti emléket közvetlenül az UNESCO Világörökség Bizottságának júliusi ülése előtt törölte a magyar kormány a Limes Világörökség pályázatból, mire elhalasztották a projekt felterjesztéséről szóló döntést. Bár az eset kultúrdiplomáciai súlyáról megoszlottak a vélemények, tény, hogy egy esetleges helyreállítás, bemutatás esetén sokkal több, látványosabb lehetőség közül választhatnának a tervezők, döntéshozók.

A Rómer Flóris által a 19. században feltárt és ekkor még fürdőnek hitt római kori helytartói palota kutatás utáni bemutatását roppant fontosnak érzem, az egykori Forster Központban foglalkoztunk is a kérdéssel” – jelentette ki Sághi Attila. „A korábbi kutatásoknak hála tudjuk, hogy például a teljes alaprajz feltárható, a falak kifestései, a mozaik díszítések a vakolattal együtt a padlóra zuhanva ugyan, de nagyon jó állapotban maradtak fenn, így hitelesen lehetne a palota helyiségeit helyreállítani. Valódi térélményt kellene teremteni, ahogyan azt például Carnuntumban is tették az osztrákok. Ez nyilván egy hatalmas beruházás, amelyet meg kellene előznie a terület árvízvédelmének, illetve nem önmagában, hanem a sziget új funkciókkal való megtöltésével együtt lenne érdemes megvalósítani. Nyilván létezhet olyan konstrukció, amely nem igényel kormányzati forrásokat a megvalósításra, de a valóban világszínvonalú látnivalónak számító Hadrianus-palota – egyfajta római kori élményparkként - a fenntartásának költségeit ki is tudná termelni és segíthetné a Hajógyári-sziget minőségi és fenntartható fejlődését. Nem csak turisztikai eredménye lenne a rekonstrukciónak, Budapest lakói is megérdemlik, hogy a város csaknem kétezer éves gyökereit valós módon élhessék át, és a török fürdők, a világörökségi területek és sok más csodálatos előzmény mellett ez is hozzájáruljon a város építészeti és kulturális rangjának növeléséhez.

Szöveg, fotó: Kovács Olivér

A cikket illusztráló képek a Veli Bej fürdőben készültek

2019.09.25

Képgaléria a cikkhez

12

Kapcsolódó objektum a műemlékem.hu adatbázisából



Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) Andrássy-család (1) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (10) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (27) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (3) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (9) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)


Kapcsolódó cikkek

Sághi Attila évtizedek óta dolgozik „terepen” a műemlékvédelemben: projektekben működik közre, vagy teljes egészében vezényli le azokat. A Forster Központ volt elnökével beszélgettünk a szakma és a védett épületek jövőjéről.
Csaknem húsz éven át a terepi munka töltötte ki mindennapjait. Beszélgetés Sághi Attilával, a Forster központ új elnökével.