Elkészül végre a tákosi templom könyve

Sokan mint középkori épületet keresik fel a tákosi református templomot – s néhány turista annak véli a látogatás után is –, a jelenlegi templom, legalábbis a váza alig több mint negyed évezredes múltra tekint vissza. 1766-ban kezdték építeni, 1784-ben bővítették ki. Népies barokk famennyezetét és berendezését Asztalos Lándor Ferenc készítette 1766 és 1779 között. Bár akad olyan hivatkozás, hogy a kárpátaljai, csetfalvai templom „ikertestvére” lenne, a szintén barokk berendezésen és famennyezeten kívül nincs közük egymáshoz, hiszen a csetfalvai templom egy feltehetően 15. századi gótikus alkotás, míg a tákosi – bár leginkább gótikus építészeti jegyeket mutat maga is – a népi építészet fontos emléke, amely anyagában is jól elválasztható a középkori templomoktól, hiszen egy favázas épület, amelynek a falait sárból tapasztották. Ennek a paticsfalnak – amely a 19. századig meghatározó anyaghasználat volt a térségben – nagy előnye volt az árvizes környezetben, hogy a kiöntött víz ugyan az agyagot kimosta, ám a fal központi elemei, a gerenda-, illetve a sövényváz egyben maradtak. Ettől függetlenül csak két ilyen paticsos templom maradt fenn a térségben, az egyik a tákosi, a másik a mándi, amelyet azonban 1974-ben a szentendrei skanzenba telepítettek át.

„Sajnos sok téves információ forog a tákosi templomról, aminek elsősorban az az oka, hogy még nem készült olyan összefoglaló munka, ami részben a szakma, részben a nagyközönség számára megismerhetővé tenné a történetét” – mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Varga Kálmán történész. „Bár korábban nem foglalkoztam ezzel az épülettel, s viszonylag messze is élek Tákostól, mégis örömmel fogadtam a megkeresést ezért, hogy feldolgozzam a templommal kapcsolatos adatokat.”

Ez a munka jelenleg elsősorban levéltári kutatást jelent, s lassan a végéhez közeledik. Bár Trianon előtt Tákos a Beregszászi egyházmegyéhez tartozott, ahol most a levéltárakban a háború miatt különösen nehéz volna az adatgyűjtés, úgy tűnik, a fennmaradt iratok nagyobbik része Magyarországon lelhető már fel. Szintén itt található meg az az archív fotóanyag, amelynek nagy szerepet szánnak a kötetben.

„A könyv a tervek szerint 2023 nyarának végén jelenik meg. Az elkészítését a térség turisztikában, helyi termékek előállításában érdekelt vállalkozói kezdeményezték, ők adják össze a megjelentetés költségeit, én pedig társadalmi munkában végzem el a kutatást és írom meg a szöveget" – tette hozzá Varga Kálmán. „Ha kijön a könyv a nyomdából, a példányokat Tákos település kapja majd meg, ők fogják értékesíteni, a befolyó pénzt pedig a templom karbantartására, fenntartására költhetik.”