Törökök réme lett a korábbi szentély
A késő gótika egyik legimpozánsabb magyarországi alkotása volt az a harminc méter széles és ugyanilyen magas hatalmas szentély, amelyet a 15. század végén, az egri székesegyház átépítése során emeltek. A 14. századi gótikus szentélyt lebontották, itt folytak a munkálatok, így az építkezés közben így a régi hosszházat zavartalanul használhatták – írja Buzás Gergely régész – művészettörténész az Archeologián megjelent cikkében. A monumentális mű – a templom teljes átépítése – azonban sosem fejeződött be: a szentély ugyan elkészülhetett Bakócz Tamás püspöksége idején, ám aztán a munkálatok lelassultak, 1506-ban pedig villámcsapás következtében tűz ütött ki, ami súlyos károkat okozott a templomban. A következő évek így a javítással teltek el, ám közben elkészült az új szentély berendezése is, amelyben már számos reneszánsz műtárgy is helyet kapott. Ám az új hosszház építése nem haladt előre, mindössze a déli oldalon kezdték meg a tervezett hosszház keleti kápolnájának alapozását. A virtuális rekonstrukció (fenti kép) ezt az állapotot mutatja be.
Miután 1526-ban Mohácson meghalt a király és az országban polgárháború tört ki, 1527-ben János király nevében Bodó Ferenc elfoglalta Egert és a székesegyházat kifosztotta, az ide menekülőket pedig megölette. 1542-ben azonban Perényi Péter Ferdinánd király nevében tette rá a kezét Egerre. Az ostrom során a székesegyház leégett, majd az épületet Perényi is kifosztotta. Talán ebben a tűzvészben omlott be a későgótikus szentély boltozata is. Perényi Péter kapitánya, Varkoch Tamás mindenesetre a romos szentélyben már csak erődítésre alkalmas épületet látott, így bástyaként belefoglalta a várat kettéosztó általa emelt új várfalba, kápolnáinak falaiba pedig lőréseket vágatott. Mikor 1548-ban Dobó István vette át a vár kapitányi tisztét, hozzákezdett a székesegyház kijavításához: az épület még ép részeit lefedette, de a szentélyt már ő is csak védőműnek tekintette: a kápolnák belsejébe fagerendákból boronaszerkezetű falakat emelt, és az így megerősített földszintet a Perényi által emelt várfal előtt kiásatott árokból kitermelt földdel tömette meg. Ekkor már aligha állhatott a szentély felső ablaksora és a támpillérek felső részeiből is csak csonkok emelkedtek ki az újonnan kialakított szentélybástya fölé. Az ilyen módon bástyává alakított szentély aztán jó szolgálatot tett az 1552-es ostrom idején: Dobó az itt felállított ágyúkkal eredményesen lövette az ostromló törökök ütegeit.
Sajnos az ostrom mégis súlyos károkat okozott a templomnak: még a harc kezdete előtt a várkapitány leverette a székesegyház tetejét, amelyet nem sokkal korábban éppen ő maga állíttatott helyre, majd a sekrestyében tárolt lőpor felrobbanása elpusztította a sekrestyét és az hosszház északi mellékhajójának nagyobbik, keleti felét. Az egykor hatalmas templomból már csak a nyugati toronypár és a hosszház déli mellékhajója, valamint a mellé épült két kápolna maradtak épen. A következő években ezeket a részeket fedték le újra és használták egy darabig még székesegyházként.
A cikk folytatásában az Archeologia – Altum Castrum Online foglalkozik az egri középkori székesegyház lehetséges feltárása kapcsán az első, államalapítás-kori magyarországi székesegyházakkal is. Ezek többségéről (vagy a templomok Szent István-kori periódusáról) nagyon keveset tudunk, így az első püspöki székesegyházak is szinte ismeretlenek. Az írás egyenként veszi sorra a nyolc templom sorsát.
Az cikkek az Archeologia - Altum Castrum Online portálon:
Meg sem talált kövek: az első székesegyházak
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Az egri várban nem sok látható részlet nem maradt fenn, ami a híres 1552-es ostromhoz kapcsolódna. Most előkerült egy palánkerődítés nyoma, ám néhány nap múlva ez is örökre eltűnik.