Megmentenék, ami a Csepel Művekből maradt
Bár Csepel ipari öröksége európai jelentőségű, meglehetősen mostoha sors jutott az egykori Csepel Műveknek a rendszerváltás után: a privatizáció során a hatalmas gyárkomplexumot több mint kétszáz tulajdonrészre szabdalták. Nem csak az épületek kerültek új gazdákhoz, de az utakat is magánosították. A nagyipart váltó sokszínű, többnyire kisipari és szolgáltató funkciók nem illeszkedtek egymáshoz, a kis- és nagytulajdonosok érdekei különböztek egymástól, a helyzet jogilag is ingoványos volt, hiszen kezdetben a teljes komplexum egyetlen helyrajzi számon szerepelt, ami nagyon körülményessé tett minden beavatkozást.
Bár az elmúlt negyed évszázad során sok minden elpusztult a fénykorában harmincezer embernek munkát adó gyárkomplexumból, az épületek többségénél át- és hozzáépítések történtek, szinte megsemmisült a gőz-, sűrítettlevegő vezetékhálózat, s az állagmegóvások is gyakran csorbították az épületek egykori építészeti emlékeit, a hajdani Csepel Művek eróziója mára talán megállt a lejtőn. Az ingatlanpiaci robbanás szerencsésen elkerülte, mind több kulturális funkció jelent meg a területen, a szakemberek után az érdeklődő laikusok érték-térképére is elkezdett felkerülni. Bár az egykor világszínvonalú, Weiss Manfréd korától, a 19. század végétől egészen az 1970-es évekig megszülető ipari építészete még korántsem ismert teljességében, a megmentésének, megőrzésének, bemutatásának igénye mind szélesebb körben vált elfogadott.
Ennek egyik állomása volt a Csepel Épített Öröksége 2019. című konferencia, amelyet szeptember 10-én rendeztek meg a Bronzöntő utcában, a Gabor M Szoke Studióban. A rendezvény elnöke Borbély Lénárd, Csepel polgármestere, szakmai társelnöke Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke volt. A konferencia megszületésében oroszlánrészt vállalt Gyulai István, Csepel főépítésze, aki a Műemlékem.hu Magazinnak a többi között elmondta, hogy az egykori Csepel Művek értékeinek megtartása semmiképp sem jelenthet változatlanságot, hiszen a terület beépítettsége rendkívül magas, eléri a 95 százalékot, vagyis növelni kellene a jelenleg még alig észrevehető zöldfelület nagyságát.
„A konferenciát figyelemmel kísérte a tulajdonosok egy része is, így abban bízom, hogy minden résztvevőt sikerült megszólítanunk” – mondta portálunknak Nagy Gergely. „Ez a konferencia remélhetőleg a kezdete egy újfajta szemléletű összefogásnak, együtt gondolkodásnak.”
A konferencián tíz pontos zárónyilatkozat született, amelyben a megőrzés fontosságán túl környezetvédelmi, fejlesztési, tájékoztatási elveket is megfogalmaztak.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Képgaléria a cikkhez
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
A járvány miatt nem csak a születésnapi megemlékezést rendezték meg végül online formában 2020-ban, de akadozott az UNESCO megbízásából végzett Világörökségi helyszínekhez kötődő szakmai munka is.