
Az épülettel pusztul a reptér páratlan körképe
„A repülés építészettörténeti vonatkozásait, a budaörsi reptér megmentésre váró értékeit szeretnénk megismertetni a kiállításon a látogatókkal, így bár fényképek a bemutatás eszközei, nem egy klasszikus fotókiállításról van szó” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Csengel-Plank Ibolya fotótörténész, a tárlat kurátora, akit korábban fotópályázatunk értékelőjeként ismerhettek meg olvasóink. „A rendezés során hamar kiderült, hogy a Nemzeti Kulturális Alap pályázatain a kiállításra elnyert támogatás kevés lesz, de szerencsére a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, mint társrendező, valamint a Budaörsi Repülőtérért Alapítvány ebben is a segítségünkre sietett. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ pedig együttműködő partnerként múlt századi fotókkal és az épület, valamint az elkészültét megelőző pályázat terveivel járult hozzá a tárlat teljességéhez.”
A budaörsi repülőtér kialakítására 1936-37-ben került sor, ez váltotta fel a mátyásföldi repülőteret. A polgári használatra szánt létesítményt a kor legjobb műszaki és építészeti színvonalán valósították meg. Nagy hangárja Czakó László és Méhes György munkája, míg a forgalmi épületet Borbíró Virgil és Králik László tervezte. Mindkettő műszaki bravúr volt a maga korában, most országosan védett műemlék, ahogyan a kifutópálya is.
Bár a budaörsi reptér csodával határos módon sértetlenül megúszta a második világháborút, majd az 1956-os harci események sem tettek kárt benne, elsősorban a forgalmi épületét alaposan megviselték az elmúlt évtizedek. A károk sajnos nem csak felületiek, a bauxitbeton építőanyag használata szerencsétlennek bizonyult, így statikailag is meggyengült az épület.
„A fogadóépület kupolájában készítették el a megnyitáskori nagy attrakciót, A repülés élménye című panorámát, azaz körképet. A páratlan, negyvennégy méter hosszú fotómontázs, amelyen ismert helyszínek sorakoznak, Marsovszky Elemérné, leánykori nevén Ackermann Ada munkája, akinek az első komoly fotósorozatot is köszönhetjük a reptérről” - mondta Csengel-Plank Ibolya.
„Az eredeti a montázshoz sajnos többször is hozzányúltak, az ötvenes években például híres szovjetunióbeli épületeket helyeztek el rajta. A legnagyobb kár azonban a nyolcvanas években érte, amikor a kupola megerősítése érdekében megnövelték a tartóoszlopok keresztmetszetét, ezzel elpusztítva a montázs több részletét. A teljes kutatása még várat magára” - tette hozzá Csengel Péter kurátor. „Egy időben szó volt róla, hogy miként a freskókat, leszedik a felületről, s máshol restaurálják, illetve állítják ki, az utóbbi években azonban annyit romlott az állapota, hogy már nem lehet eltávolítani. Vagyis a sorsa immár összeforrt az épületével.”
A körkép jelenleg egyébként nem látható, hiszen lefedték, mert a kupolás csarnokot rendszeresen filmforgatásra adják bérbe, ott pedig zavaró lenne. A rendszerváltás után az épület több tulajdonosváltást is megélt, a jelenlegi szeretné megmenteni, azonban a műemléki rekonstrukció várható, még pontosan fel nem mért költsége vélhetően sokszorosan meghaladja a lehetőségeit.
„Nyilván figyelemfelkeltésnek is jó ez a kiállítás, hiszen a szerencsétlenebb sorsú műemlékeinkről is tudnia kell a nagyközönségnek. Ráadásul a budaörsi reptér esetében még van remény a megmenekülésre” - mondta el portálunknak Varga Mariann, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ megbízott igazgatója. „Örömmel tettünk eleget a kurátorok kérésének és kölcsönöztünk tárgyakat a gyűjteményünkből, hiszen igyekszünk minden lehetőséget megragadni, hogy építészettörténetünk dokumentumait szélesebb körben is ismertté tegyük.”
A Fény és Panoráma – a budaörsi reptér metamorfózisai című kiállítás november 12-ig látható a FUGA kiállítóterében Budapest 5. kerületében, a Petőfi Sándor utca 5. szám alatt.
Írta: Kovács Olivér
Képgaléria a cikkhez

Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek

