Megnyílt a föld a belvárosi templomban
Bár a nyugati homlokzat javarészt klasszicista, a hajó és a szentély, valamint a szentélykörüljáró már kívülről is árulkodik a gótikus múltról – a Március 15-e téri templom azonban ennél is régebbi, hiszen legkorábbi fellelt falai a 12. század végéről származnak. A története azonban ennél is korábbra nyúlik vissza, mert az akkor már nyilván romos, ám még feltehetően részben álló Contraaquincum erődjének területén a 11. század első felében templomot emeltek – az lehetett Szent Gellért első nyughelye, mielőtt Csanádra vitték a maradványait. Hogy ez a korai templom közvetlen előzménye volt-e a 12. században emelt, teljes méretében azonosítható román stílusú épületnek, nem lehet egyelőre igazolni, hiszen nem kerültek elő maradványai – azokat vagy megsemmisítették a későbbi építkezések, vagy odébb helyezkedett el.
Gótikus stílusban legalább kétszer építették át a templomot – ám maradjunk egyelőre a 12. századinál, már csak azért is, mert Lux Kálmánék 1930-as években folytatott kutatása ennek az alapfalait találta meg a félköríves szentélyalapozással együtt. Luxék nem áshatták fel a templomot, így rendhagyó módon, a barokk kriptából kiindulva leginkább vakondjáratokhoz hasonló folyosót fúrtak a föld alá, követve a mélyben álló falak vonalát. A járatok a későbbiekben is járhatók maradtak, amire azért is szükség volt, mert a hajó belsejében alatt, egy betonfödém védelmében a hajdani román apszis alapozásában alacsony belmagasságú kriptát alakítottak ki. A vakondjáratos módszer ugyan praktikus volt, ám aprólékos kutatásra nem nyújtott lehetőséget, hiszen nem nyílt mód a szintek vizsgálatára. Figyelmetlenséggel azonban aligha vádolhatók Luxék, hiszen megóvták a keresztény templom múltjánál korábbi római falakat, sőt egy épület padlófűtésének maradványát is.
A cikk a képek alatt folytatódik!
„A barokk kriptához csatlakozó liturgikus tér kialakítása volt a cél, melynek térhatárát a Zsigmond korban elbontott román szentély és oldalfalak alapozása adja. A külső homlokzati felújításhoz kapcsolódva, annak folytatásaként kerülhet sor erre a munkára” - mondta el portálunknak Mezős Tamás építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, aki évek óta foglalkozik tervezőként a templom felújításával. „A templom padlójának, járólapjainak cseréje nyújtott lehetőséget arra, hogy felülről nyissuk meg Luxék járatait, sőt Kovács Eszter régész kolléganőmnek a 12. századi templom déli oldalát is sikerült végig feltárnia, amelyre eddig a tudománynak nem volt lehetősége.”
Bár a 12. századi templom méretei immár pontosan ismertek, a jelenlegi templomtér szinte teljes feltárására mód nyílik majd az elkövetkező hetekben. Részben ennek az eredményei határozzák majd meg, hogy honnan nyílik majd mód a föld alatti terek megközelítésére. A templom liturgikus térként karácsonyra lehet készen, a román apszis határolta terem és a járatok megnyitására később kerülhet sor.
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Bár a belvárosi plébániatemplom kutatása immár több mint egy évszázada tart, még mindig rejt titkokat Pest leghosszabb múltra visszatekintő épülete. Ezúttal ajtók és egy unikális török falfirka került elő.