Nem a rómaiak húzták meg Pannonia határát

Limes-napot rendeznek augusztus 30-án, szombaton az Aquincumi Múzeumban. A rendezvényt hagyományteremtőnek szánják, amely során elsősorban a római határvidéket és a hadsereget szeretnék megismertetni a látogatókkal. A részletes programot a cikk végén közöljük, azonban lássuk, miért volt különleges a római limes mintegy ötszáz kilométeres pannoniai szakasza?

A Római Birodalmat a fénykorában mintegy hatezer kilométernyi hosszú határvonal védte a környező „barbár” vidékektől. A határ javarészt igyekezett kihasználni a természetes fizikai akadályokat. Az őrtornyok, sáncok, katonai táborok és civil települések rendszerét, amelyeket út kötött össze, végig haladva a határvonalon a szárazföldi szakaszokon limesnek (ami magát az ösvényt jelentette), a folyók adta vonalnál ripának, vagyis partnak nevezték.

Pannonia provincia limese tehát ripa volt, hiszen maga a Duna vonala határozta meg, s a védelmi elemek közé is beletartozott a folyó – miközben voltak ellenerődök a túlparton is. Ezek nem csak katonai hídfőként szolgáltak, de békeidőben a túlparti kereskedelmi kapcsolatokat is ellenőrizték és a hajózás biztonságát is igyekeztek elősegíteni, hiszen a Duna az őskor óta Közép-Európa egyik legfontosabb víziútja volt. Nem csak roppant fontos kulturális csatornaként szolgált, de egészen a 19. századig víziúton lehetett a nagyobb tömegű árukat gazdaságosan szállítani, s gyakran gyorsabban is lehetett rajta haladni (különösen folyással megegyező irányban) mint a szárazföldön.

A Duna tehát egyszerre volt kulturális szupersztráda és határvonal – az utóbbi szerepét azonban nem a rómaiak találták ki. Már a késő bronzkor óta kimutatható, hogy a folyó a Kárpát-medencén belül kulturális törésvonalat jelentett: vagyis a keleti és nyugati hatások többnyire egyaránt a Duna vonaláig jutottak el. A helyzet a kora vaskorban sem változott, hiszen a preszkíta, majd szkíta népcsoportok megrekedtek tőle keletre. Nem véletlenül: az Alföld a keleti sztyeppevidék legnyugatibb része, a folyón túl megváltozik a táj, s vele a megélhetés körülményei is.

A nyugatról érkező kelták ugyan a Kr. e. 5. századtól fokozatosan meghódították a teljes Kárpát-medencét, azonban éppen a római foglalással egy időben a keleti sztyeppéről érkező szarmaták, illetve rokon törzseik költöztek az Alföldre (és dákok Erdélybe). A Római Birodalom csak visszaállította azt a természetes határvonalat, amely akkor már több mint egy évezredes múltra tekintett vissza.

Ennek a kulturális törésvonalnak, illetve határnak a hatása nem múlt el Róma bukásával. Az avarok ugyan egységes Kárpát-medencei birodalmat teremtettek, azonban az avar állam széthullása után a frank hódítás is a Dunáig jutott a 9. században. Bár a magyar honfoglalást úgy tekintjük, mint a teljes Kárpát-medence birtokba vételét, az államalapító Szent István állama is a Dunától nyugatra fekvő területeket, azaz a volt Pannoniát jelentette az uralkodása kezdetén. A nyugati és a keleti országrész eltérő volta még a középkorban is fennmaradt, amit példáz az úthálózat és a városiasodás különböző mértéke is. A 16. században pedig az Oszmán hódítás is a Duna vonalában (igaz, kiterjedve a Dunántúl jelentős részére is) szakította darabokra a Magyar Királyságot.

A LIMES-NAP PROGRAMJAI:

10:00–13:00 Városi séta: Amfiteátrumtól a díszkapuig: az aquincumi katonaváros és legiotábor látható és nem látható emlékei. A vezetést tartja: Dr. Láng Orsolya régész – (Betelt!)

10:30–11:00 Előadás: Barbárok közé ütött ék – Az utolsó római területfoglalás története és régészete. Az előadást tartja: Mráv Zsolt régész

11:00–11:30 A teknősön innen és túl – Katonai alakzatok a római hadseregben – Legiós bemutató

11:15–11:45 Előadás: Rómaiak a Dunában – hajóleletek, hajóépítészet és a római katonai infrastruktúra. Az előadást tartja: Dr. Tóth J. Attila régész

12:30–13:00 Vezetés: Legiós táborszemle. A vezetést tartja: Milbich Tamás régész

13:00–13:30 Késő római lovasbemutató

13:30 – 14:00 Előadás: Két határ - egy birodalom. A pannoniai limes és a Limes Tripolitanus összehasonlítása. Az előadást tartja: Dr. Beszédes József régész

14:15–14:45 Előadás: Róma idegenlégiósai: az auxiliárisok. Az előadást tartja: Milbich Tamás régész

15:00–15:30 Előadás: Mithras szentélye a katonai táborban. Az előadást tartja: Lovász Ilona múzeumpedagógus

15:00–15:30 Katonai haute couture az ókorban – Divatbemutató

15:30–16:15 Városi séta: Mi van a Látványsétány alatt? Az aquincumi polgárváros déli részének újrafelfedezése. A vezetést tartja: Dr. Láng Orsolya régész – (Betelt!)

16:00–17:00 Kurátori vezetés A római sas árnyékában – Katonaélet az aquincumi limes mentén című kiállításban. A vezetést tartja: Dr. Beszédes József

17:00–17:30 A teknősön innen és túl – Katonai alakzatok a római hadseregben – Legiós bemutató

Folyamatos programok:

10:00–18:00 Fegyver- és életmód-bemutató

10:00–17:00 Útrétegtaposó

10:00–17:00 Családi kincskereső

10:00–17:00 Bátorságpróba

11:00–17:00 Kézműves foglalkozások

A programváltoztatás jogát a szervezők fenntartják!

A rendezvény a BTM Aquincumi Múzeum és Régészeti Park és az MNMKK MNM Campona Victrix Régészeti Kiállítóhely együttműködésében valósul meg.