Télen dől csak el a győri erőd sorsa
„Túlzás nélkül meghaladta a várakozásainkat az, amit a győri Dunakapu téren eddig is feltártunk, hiszen a 16. században épült erődítmény falai és a külső várfal is rendkívül jó állapotban került elő. A bástyának a nyugati ágyúállása, valamint az erődfül, vagyis a bástya kiugró része is bolygatatlan állapotban volt” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Deák Andrea, ásatásvezető régész. Hozzátette: a megbízatásuk négy méteres mélységig szól, s egyes falakra már harminc centiméteres mélységben rábukkantak.
A győri reneszánsz erődöt még 1539-ben kezdték el építeni, vagyis két évvel Buda elvesztése előtt, amikor már számítani lehetett a török további előretörésére (az 1529-es támadáskor annyira reménytelennek tartották a város megvédését, hogy a török közeledésének hírére inkább felgyújtották). Győrnek a Bécs alatti elővár szerepét szánták, hogy csillapítsa és lekösse az oszmán támadásokat. Ennek megfelelően a század egyik legkorszerűbb erődjét, "Európa védőpajzsát" építették ki, amely immár nemcsak a Püspökvárat védte, de az egész várost: a kilenc és fél méter magas téglafalakat fülesbástyák és félbástyák tagolták, három városkapuval.
A vár teljes kiépítése – amelynek méretére jellemző, hogy a város csak a 18. század végére nőtte ki teljesen – évtizedekig tartott és egy rövid időszaktól eltekintve, amikor 1594-ben feladták, a török sosem foglalta el. Különösen nem a 17. század eleje után, amikor külső fallal erődítették tovább.
A győri vár egészen a napóleoni háborúkig szinte teljes épségben megvolt, néhány stratégiailag fontos részébe ekkor belerobbantottak a franciák. A részleges pusztulása a 19. század első évtizedeinek békéjében következett be, amikor a déli várfalakat – a város növekedése miatt – lebontották. A mai Dunakapu téren lévő erődszakasz azonban sokáig háborítatlan maradt: felszín feletti részeinek többségét ugyan visszabontották, ám néhány eleme a rájuk épített házakkal egészen az 1930-as évekig állt. Ekkor alakították ki azok elbontásával a mai teret. Az erődítmény falai csupán a Püspökvár külső részén, a Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál maradtak fenn, ahol nem gátolták Győr terjeszkedését.
„Szerencsére a földből nem termelték ki a téglákat, így a Dunakapu téren középkori állapotukban maradtak fenn a falak, csupán földdel feltöltötték a területet. A feltárás határideje szeptember 30-a lett volna, ezt azonban meghosszabbították két hónappal, így a héten lehetőségünk volt a tér délkeleti részén is nyitni egy kutatóárkot. Itt a falakhoz csatlakozó pattantyúsházak maradványaira bukkantunk, vagyis egyre valószínűbb, hogy az egész tér a késő középkor emlékeit őrzi” – jelentette ki Deák Andrea.
A határidő hosszabbítását a győri városvezetés rendelte el, ugyanis a térszint alatt mélygarázs kiépítését tervezik. Az ICOMOS (nemzetközi műemlékvédő szervezet) Magyar Nemzeti Bizottsága már tavasszal – amikor csak sejteni lehetett, hogy az erőd elemei találhatóak a téren – nyilatkozatot adott ki, amelyben aggodalmát fejezte ki a középkori erődmaradványokat részben vagy egészben megsemmisítő terv miatt. A középkori emlékeket félti az Arrabona Városvédő Egyesület is, amely már 2009-ben vaskos tanulmányt készített az akkor rendelkezésre álló adatok alapján a Dunakapu tér – akkor még csak feltételezett – régészeti és műemléki értékeiről.
„Az a véleményünk, hogy nem csak megőrizni kell a páratlan reneszánsz emléket, de bemutatni is” – mondta portálunknak Szigeti Ferenc, az Arrabona Városvédő Egyesület tagja, építész. „Legmegfelelőbb a térszint alatti bemutatás volna, hogy az eredeti járószintre vigyük le a látogatót. Ehhez kellene kapcsolni a kazamaták feltárását és bemutatását is. Megdöbbentőnek tartjuk, hogy azon kell vitatkozni a 21. századi Európában, hogy vajon el lehet e bontani egy reneszánsz erődrészletet egy mélygarázs kedvéért – ami ráadásul a legdrágább megoldása volna a városban kétségkívül meglévő parkolási problémának és a szakértői véleményünk szerint a belvárosban a talajvíz megemelkedését okozná” - tette hozzá a városvédő-építész.
„Nincs még döntés az ügyben, éppen azért adott a városvezetés még két hónapot a feltárásra, hogy a teljes szakvélemény ismeretében határozzon” - jelentette ki megkeresésünkre Domanyik Eszter, a győri önkormányzat kommunikációs vezetője. „Ha szükséges, természetesen felülbíráljuk a korábbi tervet és rendszeresen egyeztetünk a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal is. Mivel november 30-ig dolgoznak a régészek, s a dokumentációt csak ezt követően adják le, egyelőre minden bizonytalan. A végleges régészeti eredményekkel a kezünkben kívánunk a tér sorsáról határozni.”
Szeptember utolsó napjaiban az Arrabona Városvédő Egyesület levélben kérte fel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védési osztályát, hogy kezdeményezzék az erődmaradvány műemléki védelmét. Időközben a megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája ideiglenes műemléki védelem alá helyezte a falakat, ám ez a cikkünk írásakor még nem volt jogerős.