Kulcsot találtak a ma emberéhez az avar temetőben
A csákberény-orondpusztai avar temető első sírjaira még 1935-ben bukkantak rá egy kisvasút építése során, s kisvártatva megkezdődött a feltárás is, amelyben 1938-39-ben az akkor még fiatal László Gyula is részt vett. Az eredeti formájában a tudományos közéletben inkább elutasított kettős honfoglalás elméletével a szélesebb közvélemény előtt is ismert és népszerű régész azonban nem jutott el a csákberényi temető publikálásáig, bár már ő idejében 452 sírt tártak fel. A feltárás folytatása a második világháború után elmaradt, ám Otto Braasch légirégész 1994-ben készített a területről a levegőből egy fotót, amelyen a roppant szerencsés körülményeknek hála az egyes sírfoltok is látszanak, így nyilvánvalóvá vált, hogy László Gyuláék csupán a temetkezések negyven százalékát ismerték meg. A nagy sírszámú avar temető kutatásának folytatása így lassan ismét napirendre került, ám a tényleges feltárást csak tavaly kezdhették el – s az idén folytatták – Szücsi Frigyes, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum régésze vezetésével.
Tudományos szempontból mindenképpen érdekes tehát a csákberény-orondpusztai temető, azonban a szerencsének hála társadalmi üggyé nőtt a kutatás (olyannyira, hogy a gyakran érkező, szinte egymást váltó vendégek kalauzolása idén már a tudományos munka elől szippantotta el az energiát). A település polgármestere, dr. Vécsei László ugyanis annyira szívügyének tartja a temető feltárását, hogy megvásárolta a szántót, amely a sírokat rejti, így szabadon tudnak dolgozni a régészek. A település lakói (és sokan a tágabb környezetből is) rendszeresen kijártak a nemrég véget ért feltárásra, s a tervek szerint a két új ásatási évad leletanyagából kiállítást rendeznek majd a csákberényi Gróf Merán Fülöp kastélyban. László Gyula kutatásairól két éve pedig egy gazdagon illusztrált kötetet adott ki az önkormányzat.
„Idén mintegy kétszázötven négyzetméteres területet nyitottunk meg, szerencsére nem kell sietnünk a sírok feltárásával. 2019-ben a középavar-kori temetkezéseket kutattuk célzottan, idén többnyire a kora avar kor végére keltezhető sírokat tártunk fel. Több tudományos célunk is van, így szeretnénk megismerni a korszak népességének etnikai változásait, képet kapni az eltérő kultúrák megjelenéséről, egymásra gyakorolt hatásairól” – mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Szücsi Frigyes régész. „Kidolgoztuk a tudományos programot, ami alapján körülbelül tíz ásatási évaddal számolunk és a csákberényiek támogatását élvezve, valószínűleg végig is tudjuk majd vinni.”
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Képgaléria a cikkhez
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
A “Temetők az űrből” program új távlatokat nyit a régészetben és a Kárpát-medence történelmének megismerésében. A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete projektjéről Papp Attila régész írt összefoglalót. 
Csákberény újabb avar temetőjének a feltárása idén ugyancsak tanulságos – ám részben várható – eredményeket hozott: a sírmellékletek még a korábban ismertnél is sokszínűbb népességről tanúskodnak a korszakból. 
Saját kézzel, társadalmi munkában felújított múzeumépület, az alapítói sírhely előkerülése a türjei templomban, felújítást megelőző kutatás a népi műemléki pályázatok esetében – ezek voltak a dobogós témák 2020-ban a Magazinban.