Bejelentkezik Füzér az újabb Citrom Díjra
„Bár meglepetésként ért minket, hogy tavasszal Citrom Díjat adott az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület a vár eddigi helyreállításáért, s válaszul megalapítottuk a Savanyú Szőlő Díjat, az eddigi szellemben folytatni kívánjuk a füzéri vár helyreállítását. A vár ugyanis így működik, tetszik a látogatóknak, éves szinten mintegy 70 ezren keresik most fel, ami sokszorosa a korábbinak. Ha úgy tetszik, bejelentkezünk az újabb Citrom Díjra” - mondta el portálunknak Horváth Jenő, Füzér polgármestere. „Egyúttal szeretettel várjuk a döntőbizottság tagjait, hogy végre személyesen is felkeressék a várunkat, hiszen a helyszíni benyomások talán árnyalnák a véleményüket is.”
A helyreállítás folytatását azonban még feltárásnak kell megelőznie. Ugyan az 1970-es évek óta több kutatás is folyt a várban, akadnak még ismeretlen területek. Ilyen a kaputorony melletti terület a várudvaron, egy hatalmas halom, amely tulajdonképpen egy helyenként négy méter magas feltöltés. Már önmagában ennek módszeres átvizsgálása is gyarapíthatja az ismereteket az épületegyüttes történetéről, ám ami talán még fontosabb, hogy esetleg itt lehetnek a 13. század első felében, még a tatárjárás előtt épült vár öregtornyának maradványai. Az öregtorony létére utaló jeleket másutt nem találtak a területen, márpedig a korszakban szinte valamennyi vár egy ilyen masszív toronnyal épült, ami hatékonyan növelte a vár védelmi képességeit. Füzér esetében eredményesen: első ismert ostromára 1270-ben került sor, amikor IV. Béla király próbálta visszavenni fiától, a későbbi V. Istvántól, ám nem járt sikerrel.
A vár később a Perényi-család birtokában élte fénykorát, ezután a Báthori-, majd a Nádasdy-családhoz került. A Wesselényi-összeesküvés miatt végül elkobozták és 1676-ban az őrzésével megbízott kassai kapitány császári parancsra felgyújtotta. A pusztuló romok megmentésének ötlete csak 1910-ben merült fel, amikor Wittich Béla füzéri erdőgondnok levelet írt a Műemlékek Országos Bizottságához a vár ügyében.
A cikket a fotók alatt folytatjuk!
„Bár a vár középkori, a jelenlegi, leginkább rekonstruálható formáját a fénykorában, a 16. században érte el” - tette hozzá Buzás Gergely régész-művészettörténész, a helyreállítás egyik szakértője. „Tulajdonképpen ez az egyetlen reneszánsz stílusú hegyi vár a mai Magyarország területén, ahol a fennmaradt gazdag írott forrásanyag, valamint a régészeti feltárások során előkerült falmaradványok és faragott kövek alapján, szakmai alapon rekonstruálhatóak a már részben elpusztult épületrészek, vagyis belső tereket, azok összefüggéseit, sőt egykori berendezésüket is meg lehet mutatni a látogatóknak.”
A helyreállítás jelenleg látható üteme építtetői Pro Architectura díjat kapott, ám idén tavasszal az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága rekonstrukciós hamisítványnak bélyegezte, s Citrom Díjat ítélt meg neki. A döntés nagy vihart kavart a műemlékvédelem szakmai- és laikus köreiben egyaránt, a helyreállításban részt vevő szakemberek érvekkel igyekeztek megindokolni álláspontjukat. Az ígéretesnek induló vita, amely roppant fontos lenne a korszerű örökségvédelem alapjainak magyarországi megteremtéséhez, sajnos néhány hét után elsikkadt.
A füzéri vár udvarán a feltárás hamarosan elkezdődik, így ebben az évben remélhetőleg sokat megtudunk majd az épületegyüttes korai korszakáról is.
Kapcsolódó cikkeink:
Füzér: citromra szőlő - válaszolt az ICOMOS
ICOMOS 2017: díjak és citromok
A füzéri vár a műemlékem.hu adatbázisában
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Citrom-díj nélkül maradt idén a Műemléki Világnap, ám Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága elnöke szavaiból kiderült, mely műemlékekhez kapcsolódó beavatkozásokkal nem ért egyet a szervezet. Születtek viszont ICOMOS-díjak és Példaadó műemlékgondozásért díjak is. 
Átadták az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság műemlékek felújításáért és gondozásáért odaítélt díjait a műemléki világnaphoz kapcsolódó ünnepi rendezvényen, Ozorán. Egy éve valótlanul híreszteltük, ám idén valóban nem osztottak Citrom-díjakat.