Vikingek a magyar államalapítók oldalán

Vikingek a Kárpát-medencében (A Nyemija-sisak és köre), avagy Magyarország 10-11.századi skandináv és rusz kapcsolatai a régészeti leletek tükrében címmel nyílt kiállítás a debreceni Déri Múzeumban. A tárlat fő tárgyai valóban a kupolateremben bemutatott viking/rusz sisakok – a Nyemija-sisakként ismert és a múzeum tulajdonában lévő fejfedőről rekonstrukciós másolat is készült – azonban a kiállítás szerencsére sokkal többre vállalkozott, mint hogy puszta fegyverbemutató legyen. Összesen 19 intézmény kölcsönzött tárgyakat a Déri egyébként is jelentős anyagához, így a két kiállítótérben egy olyan átfogó és látványos tárlatot sikerült megrendezni, amely ebben a témakörben még nem született Magyarországon. Ugyan a vikingek rendkívül népszerűek a popkultúrában (amely esetben a pop szó populárist jelent), azonban szerencsére sikerült elkerülni, hogy a tárlat felüljön erre a sok hamis, idealizáló elemet tartalmazó hullámra, így színvonalas régészeti kiállítás született, amelyből nagyjából mindent megismerhetünk, ami a Kárpát-medencében található tárgyi leletek alapján lehetséges ezekről az emberekről.

Ugyan a jelenlétük a mai Magyarország területén több lelőhelyen, elsősorban jellegzetes tárgyakat tartalmazó temetkezések jóvoltából is tetten érhető volt, az őket említő írásos források roppant szűkösek és kivétel nélkül később születtek a magyar államalapítás, valamint az azt követő évtizedek koránál. Míg tőlünk keletebbre államalkotó szerepet töltöttek be (a legismertebb ilyen varég-szláv államalakulat a Kijevi Rusz), a Kárpát-medencével a 10. században elsősorban feltehetően kereskedelmi tevékenységük révén léphettek kapcsolatba. Györffy György évtizedekkel ezelőtt született elmélete szerint már Géza és I. István is alkalmazhattak rusz-varég testőrséget, sőt Imre herceg dux Ruizorum címe arra utal, hogy ő volt a vezetője ennek a katonai alakulatnak. Ez persze csak feltevés, azt azonban tudjuk, hogy az északról származó (és a helyi nyelvet, viszonyokat gyakran nem, vagy alig ismerő) testőrök más államokban is keresettek voltak ebben a korszakban.

A viking kapcsolatoknak ugyanakkor kézzel fogható tárgyi emléke az úgynevezett Szent István-kard (amely ebben a tárlatban sajnos nem látható, hiszen már a 14. századtól a prágai Szent Vitus-székesegyházban őrzik, s jelenleg egy vándorkiállítás részeként úton van Európában). Ezt a kardot Szent István királyhoz köti mind a hagyomány, mind a kutatás, s bár a pengéjét egy Rajna menti műhelyben kovácsolhatták, a markolat és az összeszerelés már viking munka. A feltevések szerint ez volt az a kard, amellyel felövezték a még csak nagyfejedelem Istvánt, mielőtt a Koppány elleni hadjáratára indult volna.

Kicsit későbbi időszakhoz kapcsolódik az Örvar Odds saga, amelyet a 14. században jegyeztek le először. Ez egy izlandi forrás, amely Nyilas Oddról, egy legendás viking harcosról szól, aki nagyjából háromszáz évnyi hosszú élete során beutazza az ismert (sőt az ismeretlen) világot és mindenféle hőstetteket követ el. Az alapvetően regényes írás beszámol egy magyarországi kalandról is, amely során a hős egy királyi testvérpár, Vilmos és az öccse, Knut viszályának lesz része a részese, sőt a megoldója, hiszen a száműzetésből visszatérő Knut seregének vezéreként maga öli meg Vilmos királyt és ezzel trónra segíti a fiatalabb testvért. Természetesen ilyen nevű uralkodóink nem voltak, azonban akadnak, akik párhuzamot vélnek felfedezni a mese és a 11. század közepének történései (például I. András és I. Béla konfliktusa) között. Erről a sagáról és a hozzá kapcsolódó kérdéskörről egyébként Katona Csete történész (aki egyébként a debreceni viking-kiállítás egyik szakértőjeként is segítette a kurátorok munkáját) írt remek tanulmányt.

Sok talány van még tehát a 10-11. századi magyarországi viking jelenlét kapcsán. A Déri Múzeum részéről Dani János régész és a társrendező, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudomány Karának Régészettudományi Intézetének tanszékvezetője, Langó Péter kurátori tevékenységének hála megszületett tárlat viszont szinte mindent bemutat, ami leletekkel, tárgyakkal bizonyítható. A kiállítás 2023 májusáig tekinthető meg.