Fémkeresősökkel rekonstruálhatják a muhi csatát
„Hozzávetőlegesen másfél évszázada kutatják a muhi csatát, de egyelőre még mindig nagyon sok a megválaszolatlan kérdés. Így például nem ismerjük az egyes hadmozdulatok, összecsapások helyszíneit sem, s pusztán a korabeli források sem segítenek ebben” - mondta el portálunknak Pusztai Tamás régész. „A terepbejárások sok információt adnak, azonban a potenciálisan érdekes területet nem tudja átvizsgálni néhány múzeumi szakember. Ezért a közösségi régészet lehet a megoldás. A fémkeresősökkel való együttműködés már bizonyított az elmúlt években, nagyon sok elhivatott ember van közöttük, akik képesek a tudományos eredményeket gyarapítani.”
A miskolci Herman Ottó Múzeum már együtt dolgozik egy kisebb csapattal próbaképpen, a muhi hadmozdulatok rekonstruálásához azonban akár félszáz ember együttes terepbejárása lesz szükséges. Ekkor lehetőség volna nagyobb terület átvizsgálására, amely során a kisebb fémtárgyak, elsősorban nyílhegyek helyét mérnék be. Ennél nagyobb méretű emlékei már aligha akadnak a csatának a területen, hiszen feltehetően mindent begyűjtöttek már korábban, amit érdemes volt beolvasztani, újrahasznosítani. A nagy nyílhegy-sűrűség pedig egy-egy nagyobb összecsapás helyét jelentheti.
A muhi csata 1241. április 11-12-én folyt, feltehetően nem messze a középkori Muhi mezővárostól (ami nem azonos a mai Muhi faluval). Összetett ütközet volt, legalább két nagyobb összecsapással – az egyik a Sajó átkelőhelyénél, a másik a magyar tábornál volt. A mongolok végül a Sajó menti összecsapástól északra és délre is át tudtak kelni, így átkarolták, s felőrölték a magyar sereget.
„A muhi csatával kapcsolatos legtöbb régészeti adatot az 1990-es években folytatott régészeti feltárások szolgáltatták. Ekkor sikerült a csata következményeként bekövetkezett pusztulási réteget azonosítani több középkori település területén is. Bodnár Tamás levéltáros azonosította a középkori Sajóhídvég helyét, ami nagyon nagy segítség a korabeli úthálózat rekonstruálásához. Ez a topográfiai ismeret az egyik kulcsa a csata megismerésének, hiszen a hadmozdulatokat az utak helyzete is meghatározta” - tette hozzá Pusztai Tamás.
A múzeum vezette fémkeresős kutatásra a remények szerint néhány hónapon belül sor kerülhet. A szervezés megkezdésének jobbára adminisztratív akadályai vannak, hiszen például az önkénteseket koordináló múzeumi szakembereknek a hétvégi munkavégzést (a fémkeresősök ekkor érnek rá) kötelező hét közbeni szabadnappal kell elszámolni, ami komoly nehézséget okozhatna a múzeum napi feladatai ellátásában.
Kapcsolódó cikkeink:
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Ahogy a muhi csata sem örömünnep a magyar történelemben, úgy az emlékművének is hányatott és – legalábbis eddig – szomorú sors adatott.