Megújulásunk támogatója:  

Ipolyság: megtalálhatták a kolostor egy korábbi templomát

Az egykori ipolysági premontrei kolostor jelentős részét érintő régészeti kutatása során rábukkanhattak a rendházhoz tartozó korábbi, vélhetően 13. században épült templom szentélyére is.
Az egykori ipolysági premontrei kolostor jelentős részét érintő régészeti kutatása során rábukkanhattak a rendházhoz tartozó korábbi, vélhetően 13. században épült templom szentélyére is.

Rendkívül fontos ez a kolostor Ipolyság szempontjából, hiszen tulajdonképpen település fejlődése ezzel az egyházi intézménnyel 13. század első felében új hajtóerőt kapott. A falu létrejöttének időpontját homály fedi, viszont 1237-ben már említik. A kolostor a második ninivei jegyzék szerint 1235-ben már állt, az alapítója Hontpázmány nemzetségbéli Márton volt. 1242-ben azonban a tatárok elpusztították a rendházat és feltehetően a templomot, s erről a pusztításról áttételesen az ásatás eddigi adatai is tanúskodhatnak” - mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Pálinkás Tibor régész, az Ipolysági Múzeum vezetője.

A nagy felületű, nyár elején kezdett feltárás során sok-sok falmaradvány, illetve temetkezés és járófelület mellett rábukkantak egy keletelt apszis kiszedett falaira is, amelynél az alapozás köveit is kitermelték ugyan, ám a visszatöltött föld megőrizte az emlékét. Az írott forrásokból tudjuk, hogy a kolostor templomával, valamint a faluval együtt a tatár pusztítás áldozatává vált. Amennyiben a most talált apszis valóban egy templom tartozéka volt, előfordulhat, hogy egy valamikor a tatárjárás után épült templomhoz tartozott. Vagy megelőzhette a ma álló templomot, vagy azzal bizonyos időszakban egyidejűleg álló melléktemplom is lehetett. A mai templomépületnek a teljes tudományos kutatására még nem került sor (s egy ideig vélhetően nem is fog, hiszen belső terét nemrég újították fel), azonban külső falfelületeken elvégzett falkutatás szerint még ma is sok középkori részletet tartalmaz. Legszembetűnőbb ezek közül a bélletes nyugati kapuja, amelynek az alsó- és felső része egyes művészettörténészek szerint két különböző periódusban készült. A korábbi kutatások megállapították, hogy másodlagosan építették be a templomba. Előfordulhat tehát akár az is, hogy korábbi templomból származott, s onnan vitték néhány méterrel odébb, az újabb templomba. 

Az apátság 15. századi újjáépítése során készülhetett el az a kolostorépület, amelynek még ma is őrzi az emlékét a területen álló, a barokk korban raktárrá átalakított építmény” - tette hozzá Pálinkás Tibor. „Itt a mai külső falak egy része eredetileg a hajdani kerengőudvarhoz tartozhatott. A barokk épület végleges alakjának kialakítása során megmagasították és lefedték, így alakult ki a ma látható épülettömeg jelentős része.” 

Bár az ipolysági premontrei apátságot már a 15. században is sújtották a belháborúk, a török közeledtével a puszta léte is veszélybe került, hiszen a 16. században tovább erődítették. 1552-ben az innen látótávolságra lévő Drégely elpusztítása után a török sereg Ipolyság felé vonult, amelyet a védői harc nélkül adtak fel. Az elkövetkező évtizedekben folyamatosan pusztult az épületegyüttes. A török háborúk idejére előbb egy ideiglenes templomot építettek a település lakói, ám ennek helyét még nem sikerült megtalálni. A keresztény visszafoglalás után birtokok és velük az apátság is a jezsuitákhoz kerültek, ők újították fel a mai templomot, alakították ki a magtárat és építettek új épületeket a szerzeteseknek.

A terület régészeti kutatása tulajdonképpen 1996-ban kezdődött, elsőként az elburjánzott növényzetet irtottuk ki” - idézi fel Pálinkás Tibor. „Kis kutatóárkokkal, szerény körülmények közt dolgoztunk évről évre ezután, s ennek eredményeként sikerült azt igazolnunk, hogy ezen a helyen volt az ipolysági premontreiek temploma és kolostora.

A magtár épületét egy magánszemélytől vásárolta meg a Sine Metu Polgári Társulás, hogy elindítsuk a hasznosítás útján” - tette hozzá Zachar Pál, a szervezet tagja, helyi önkormányzati képviselő. „Sikerült befektetőt találnunk, aki a műemléki szabályoknak megfelelően helyreállítja az épületet és kiállítást is berendez az apátság történetéről. A most folyó ásatásnak az a célja, hogy adatokat szolgáltasson a tervezéshez, illetve kibővítse a még meglehetősen hiányos ismereteinket.

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér

2021.09.02

Képgaléria a cikkhez

13

Kapcsolódó határon túli objektum a Határeset adatbázisából



Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (3) alsóvár (2) Andrássy-család (1) antropológia (1) apátsági templom (8) Apátúr ház (1) Aquincum (6) Aquincumi Múzeum (14) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (15) átadás (1) Ausztria (1) avarok (4) Bálint Marianna (1) barokk (1) Bebek (1) bemutatás (3) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) Brigetio (1) BTM (11) budai vár (5) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (19) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (9) ciszterci (2) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (4) Dobó István (1) dokumentáció (1) dombóvári vár (1) drón (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) elhunyt (4) előkészítés (1) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (3) Év Kiállítása (2) Év Múzeuma (1) falkép (8) falkutatás (5) falukutatás (1) famaradvány (1) Fejérdy Tamás (1) fellegvár (1) feltárás (49) feltárás (1) felújítás (33) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (2) földrengés (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (5) FUGA (1) füleki vár (5) Galamb József (1) genetika (2) gepidák (2) Gödöllői Királyi Kastély (2) Görgei (1) gótika (1) Gótikus út (3) gőzmozdony (1) Grassalkovich (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (6) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (30) határon túl (1) határon túl (26) Helikon (1) helyreállítás (12) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglaló (1) honfoglalók (4) Horvátország (3) Hunyadi János (1) I. András (1) I. Géza (1) ICOMOS (10) ICOMOS-díj (1) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (3) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) járvány (3) játék (1) Jósa András Múzeum (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (4) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (16) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (4) királysír (10) királytemetkezés (12) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) kivándorlás (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (6) Komor Marcell (1) KÖN (2) konferencia (1) Konok Tamás (1) könyv (1) könyvbemutató (2) korona (2) Kovács Olivér (1) középkor (4) Közkincs-kereső (3) Közlekedési Múzeum (1) Krasznahorka vára (1) Kulturális Örökség Napjai (3) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kút (1) kutatás (10) kútház (1) kvíz (1) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (2) Lechner Tudásközpont (1) Légből kapott (1) légifotó (1) legolvasottabb (1) lelet (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) magazin (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Magyar Régész Szövetség (1) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (9) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) migráció (1) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) mozaik (2) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (4) műemlékvédelem (16) Műemlékvédelmi Nyári Egyetem (1) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (8) múzeumbarátok (1) Múzeumok Éjszakája (3) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (2) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (8) Népi Építészeti Program (7) népi műemlék (13) népvándorlás (2) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Óbudai Kult. Éj (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (4) Paszternák István (1) Példaadó műemlékgondozásért díj (1) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (5) Pulszky Társaság (1) Ráday Mihály (1) Rákóczi (1) református templom (3) régészet (19) Régészet Napja (1) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (8) rendezvény (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (9) Rezi Kató Gábor (1) rom (1) Római Fesztivál (1) római kor (5) Rómer Flóris Múzeum (1) Rómer Flóris Terv (4) romkert (2) romkonzerválás (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) Savaria (1) Sibrik-domb (1) Sine Metu (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Széchenyi (1) székesegyház (1) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szépművészeti Múzeum (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) szülőház (1) tájház (1) tájrégészet (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (16) település (2) temetkezés (5) temető (6) templom (5) templom (3) templomrom (1) terepbejárás (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (4) Tóth Zsolt (1) tűzvész (2) váci vár (1) vajdaság (1) vár (8) Varga Kálmán (2) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (5) vármúzeum (3) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (3) víz alatti régészet (2) vonat (1) Wilhelm Gábor (3) Wittinger Zoltán (1) Ybl Miklós (1) Zelemér (1) Zrínyi (1) Zrínyiújvár (1) zsinagóga (1)


Kapcsolódó cikkek

Négy év alatt nagyjából a felét sikerült feltárni az egykori pálos kolostornak. Most a romkonzerváláson van a sor, sőt, már el is kezdődött, hamarosan pedig kiállítást rendeznek be Gombaszögön a leletek bemutatására.
Két hetes, roppant intenzív ásatási idény zárult Gombaszögön: bár imponálóak a feltárt falak, a kolostor és az erőd nagyja még föld alatt van.