Táncsics-börtön udvara: jövőre indul a feltárás?

„Bár a Hauszmann-terv elsősorban a palotára fog koncentrálni, természetesen figyelemmel kísérjük a vár polgárvárosát is. Így az alakuló ülésen a prezentációmban ki fogok térni a nemrég visszakapott Táncsics-börtönre, vagyis az udvarára is, ahol az első budavári királyi udvarház maradványai találhatók. Fontos lenne a kutatás, különösen az Erdélyi bástyáé, ahol eddig nem is folytak régészeti feltárások” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. „Azt szeretném, ha már jövőre elindulna a feltárás, így mind a polgárváros, mind a palota a figyelem központjába kerülne.”

A Hauszmann-bizottság november 14-én tartja ülését, amelyet a miniszterelnök nyit meg. A bizottság célja az is, hogy a döntéshozatalban megjelenjenek a társadalmi vélemények a szakértői munka jóvoltából. A testület a Hauszmann-terv kidolgozásáért és koordinálásáért is felelős lesz. Forrásként másfél milliárd forint szerepel a jövő évi költségvetés tervezetében, amit ha elfogadnak, jelentős lépést sikerül megtenni elsősorban a budai királyi palota felújításában, a koncepció kidolgozásában, illetve egy tervpályázat kiírásában. L. Simon László bízik abban, hogy 2018-ig sikerül elérni a koronázási- illetve Szent István teremnek a teljes rekonstrukcióját, valamint a lovarda felújítását.

A Táncsics-börtön udvarán 6-8 méteres mélységben található egykori királyi udvarház maradványairól már korábban is beszámoltunk. A Régi királyi ház épületegyüttesét 1301-ben említik először a források, de biztosan régebben, talán már IV. Béla korában felépült. A 14. század második felében azonban a királyi udvar a várhegy platójának déli szegletébe költözött, ezért az épületegyüttest 1381-ben a budaszentlőrinci pálosoknak adományozta Nagy Lajos király. A pálosok később túl nagynak találhatták, ezért elcserélték egy másik budai házra a Cillei-családdal. Nem sokára újra tulajdonost váltott, majd vélhetően a 15 éves háború (1591-1606) során súlyosan megsérült. A korabeli metszetek tanúbizonysága szerint azonban egészen 1686-ig álltak a romjai. Ekkor, az ostrom, majd az azt követő tűzvész során tovább pusztulhatott, s a későbbi tereprendezések során kerültek föld alá a maradványai. A telken a 18. század elején lőporraktár épült – sokan erről hiszik, hogy Táncsics börtöne volt –, míg az utcafronti klasszicista szárny a 19. század elején született. Táncsics Mihály valójában ennek egy földszinti szobájában raboskodhatott. Az épület és a telek 1948-ban háborús jóvátétel formájában az Amerikai Egyesült Államok tulajdona lett, s csak idén nyáron került vissza ingatlancserével a magyar államhoz. 

Zolnay László régésznek volt alkalma 1962-ben néhány szondázó kutatóárkot nyitni az udvaron – mondta el egy hónappal ezelőtti cikkünkben Bencze Zoltán régész, a Budapesti Történeti Múzeum Középkori osztályának vezetője. Zolnay a teleknek mindössze 8 százalékát tárta így fel, ami a középkori és koraújkori ábrázolásokkal együtt már jó alapot jelenthet egy teljes kutatáshoz. Az Erdélyi bástya esetében még magasabb lehet a feltöltés, ott korábban semmilyen kutatásra nem került sor.