Vámpírtól tarthattak Aquincum határában
Bár a rómaiak még nem nevezték vámpírnak a visszatérő, élőkből táplálkozó holtakat, a szájba helyezett kő egyértelműen azt a célt szolgálta, hogy megakadályozzák a harapását, amellyel kárt tehet az élőkben. Az ilyen harapós halottakba vetett hit feltehetően szinte egykorú az emberi társadalmak kialakulásával, hiszen ez első orvostudományi megfigyelések egyike lehetett az, hogy amikor a vér kifolyik egy élőlényből, az meghal. Logikus volt tehát a vért az élettel azonosítani, nem véletlen, hogy a fogyasztásához kapcsolódó mágiáról már az egyik legősibb írott történetünk, az Odüsszeia is beszámol: „... én meg a combom mellől rántva ki jóhegyü kardom, ott ültem, nem eresztve erőtlen holt seregekből senkit a vérhez, amíg nem szóltam Teiresziásszal.” (Devecseri Gábor fordítása) Vagyis már a görögök is úgy tudták, hogy a halottaknak időnként vért kell inniuk, hogy megmaradjon az erejük az Alvilágban.
Bár a visszatérő halottakkal kapcsolatos félelmek alapvetően végigkísérték az emberiség történelmét, nem épültek be egyetlen világvallásba sem. A babona szintjén viszont ugyanúgy felbukkantak a görög-római civilizáció emlőin felnőtt emberek hitvilágában, mint az európai középkorban, majd a 18. század barokk kori társadalmában: utóbbinál gyakran éles tárgyakat, kicsorbult kést, vagy ollókat temettek el egyes elhunytakkal, azért hogy amikor kikelne a sírból, megvágja magát, ami nyilván elveszi a kedvét attól, hogy az élőknek ártson. A vérfüggő halottak mítoszát végül Bram Stroker emelte be a kommersz kultúrába 1897-ben megjelent Drakula gróf válogatott rémtettei című regényével (s maga a vámpír szó pedig a feltételezések szerint Vámbéry Ármin kelet-kutató, a kötethez adalékkal szolgáló magyar professzor nevéből származik).
A kövekkel eltemetett holttesten túl természetesen sok egyéb lelet is előkerült az Buszesz területén folyó feltáráson. A legújabb eredményekről Hajdu Barbara és Kishuhász Viktória régészek, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai írtak beszámolót a Régészet Budapesten internetes oldalon.
Szeszgyári feltárás: kövekkel tartották távol a halottat – Tovább a Régészet Budapesten cikkére
Fotó, szöveg: Kovács Olivér