Szabadka: a politikai érdek ad újabb haladékot?
„Ebben az évben helyhatósági választásokat tartanak Szerbiában. Ugyan a polgármesterek személye nem ezen dől el, csupán a jövőre esedékes parlamenti választáson, de nyilvánvaló, hogy ilyenkor egyik politikai erő sem akar nagy tömegekkel szembehelyezkedni. Így jelenleg a városvezetés nem erőlteti a bontásokat” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Szabó Zsombor, a bácskai város egykori főépítésze. Hozzátette: így mivel a válság miatt alaposan megcsappant a vállalkozói kedv, szinte teljes egészében leálltak a belváros lerombolására, majd újraépítésére irányuló kezdeményezések.
Mint arról korábban már beszámoltunk, a városrendezési tervet, amely pusztulásra ítélte volna a 19-20. század fordulóján épült belváros épületeinek nagy részét, tavaly januárban fogadta el a szabadkai közgyűlés. A szinte példátlan mértékű „városrendezésre” azért került volna sor, mert a városvezetés Szabadka lakosságának nagyarányú növekedésével számolt az elkövetkező években. Ehhez a megnövekedett lakosságszámhoz tervezték volna az új, befektetői tőkéből épülő belvárost is, ahol 4-5 emeletes épületek foglalták volna el az építészettörténetileg értékes régi házak zömének helyét.
Szabadka népességnövekedésével kapcsolatban azonban tévedtek az előrejelzések: bár rövidesen 200 ezer lakossal számoltak, a jelenleg (vonzáskörzettel együtt) 150 ezres lakosság is még csökkent az elmúlt időben. Ráadásul a gazdaság sem idult be, hiszen szerbiai mérték szerint is rendkívül magas Szabadkán a munkanélküliek aránya.
„A válság közepette nem üzlet az építés, a politika pedig a választások miatt nem erőlteti, így csupán kisebb súlyú építészeti ügyek kavarják fel az állóvizet” - folytatta Szabó Zsombor, aki az egykori Népszínház 2007-ben történt lebontása miatt mondott le főépítészi megbízatásáról. „Ilyen a Városháza oldalánál található szökőkút, amelyet le szeretne bontatni a városvezetés, mivel állítólag beázik miatta a Városháza pincéje. Ugyanakkor egy új, kortárs alkotók által tervezett szökőkutat építenének fel a helyén. Sokan nem értik, hogy miért bontani akarnak, s nem szigetelni.”
A szabadkai belváros rendezési terve, amely mintegy kétszáz, részben szecessziós épület elpusztítását tette volna lehetővé, Szerbia határain túl is figyelmet kapott és felháborodást keltett. Korábban azt tervezték, hogy még 2010 őszén nemzetközi műemlékvédelmi-városrendezési konferenciát rendeznek, amelynek a témája a belváros épített örökségének megőrzése lett volna. A konferencia megrendezésére azonban a mai napig nem került sor.
Szabadka felemelkedésének és hanyatlásának története korábbi cikkünkben:
A válság mentheti meg Szabadka belvárosát?