Egy Zrínyié lett csaknem a mesés vagyon
Mai nevén Český Krumlov városa egyike a legismertebb csehországi történelmi helyszíneknek, történelmi városnegyedét Prága belvárosával egy időben, 1992 decemberében vették fel a világörökségi listára. Krumau néven évszázadokon át leginkább németek lakta tekintélyes és gazdag város volt, neve összeforrott a Rosenberg-család történetével, amelynek tagjai három évszázadon át birtokolták. A középkori utcaszerkezetet követő telekkiosztáson álló, javarészt reneszánsz és barokk épületei azért maradhattak meg napjainkra, mert a 19. századra a város elvesztette korábbi jelentőségét, elszegényedett, így új építkezésekbe – amely a régi épületek bontásával járt volna – nem nagyon fogott senki. Ez a fajta szerencse a huszadik században is kísérte: mivel az osztrák határhoz közel található (a német sincs túl messze), elkerülte az iparosítási hullám, így az önálló Cseh állam megszületésekor, illetve a rendszerváltáskor szinte érintetlen, de persze meglehetősen lepusztult állapotban volt. Azóta szinte az utolsó négyzetcentiméterét is felújították, az alig tizenkét ezer lakosú várost pedig napjainkban tömegesen keresik fel a turisták. A magyaroknak is kedvelt célpontja, akik többnyire sajnálkoznak: milyen kár, hogy nekünk nincs ilyen. Azt nagyon kevesen tudják, hogy kevés híján egy magyar származású nemes, mégpedig a szigetvári hős Zrínyi Miklós fia birtokába került a vára, amely a második legnagyobb ilyen épületegyüttes Csehországban a prágai Hradzsin után.
![]()
De kezdjük egy kicsivel korábban a történetet! A Moldva folyó kettős kanyarulatánál, két jelentős kiemelkedésen épült vár és város 1302-ben került a korábbi birtokos család kihalása után a Rosenbergekhez. Ez a nagy hatalmú és gazdag família virágoztatta fel a várost, amely a 16. század elejére ért fénykora csúcsára. Ekkortájt alakították ki mai formájában a várat is, bár a barokk kastélyszínháza a 18. század hetvenes éveiben készült. A vár egyszerre őrzi a gótika, a reneszánsz és kisebb részt a barokk építészet elemeit (ilyen például a kastélyparkja), az egyik legpompásabb rezidencia Európában.
A 16. század utolsó harmadában azonban a Rosenberg-család komoly válságba került. Két testvér egyre mérgesedő viszonya árnyékolta be a família jövőjét, egyikük katolikus maradt, a másikuk a protestánsokkal szimpatizált, végül 1592-ben testvére halála után Petr Vok lett a Rosenberg birodalom feje. Csakhogy ekkorra a Rosenberg-vagyont hatalmas adósságok terhelték, amelyeket ő is fokozott művészek és tudósok lelkes támogatásával, fényűző életmódjával. Elkezdte eladogatni a birtokokat, de Krumauhoz – amely a rezidenciája volt – nem nyúlt. A család jövője is bizonytalanná vált, hiszen Petr Voknak nem született gyereke.
![]()
Itt kell visszakanyarodnunk 1564-be, amikor Petr Vok húga, Éva Rosenberg (teljes asszonynevén Eva Zrinsky von Seryn, vagy Eva Zrinský ze Serynun) feleségül ment Zrínyi Miklóshoz, a horvát-magyar főúrhoz. Zrínyi Miklós feleségeként Frangepán Katalin az ismert, az ő frigyükből származott az elsőszülött György is, aki apja után a magyarországi örököse lett, azonban Katalin már korábban meghalt, a Rosenberg-lánnyal kötött házasság már meglehetősen kései volt. Ennek dacára termékenynek bizonyult, hiszen néhány hónappal később megszületett fiuk, Zrínyi János.
![]()
![]()
Ám jött 1566, Szigetvár ostroma és Zrínyi Miklós halála. Özvegye egy ideig még Magyarországon időzött a kis Jánossal, ám amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a családnak sok szüksége nincs rá, visszament Csehországba. Zrínyi Jánosból Jan Zrinský ze Serynun lett, aki a kilencvenes években a Rosenberg-vagyon első számú örökösévé lépett elő. Petr Vok őt szánta a birtokok élére, azonban miután 1601-ben meghalt a felesége, hirtelen megváltoztatta korábbi döntését. Hogy rendezze adósságait, egy évvel később eladta a Krumaui ősi fészket II. Rudolf császárnak, majd Třeboňba költözött. 1611-ben meghalt, a maradék birtokok Zrínyi Jánosra szálltak, azonban egy évvel később ő is elhunyt, ráadásul törvényes utód nélkül. A szigetvári hős legkisebb fiának holttestét a Krumauhoz közeli Vyšší Brod ciszterci apátságának templomában helyezték örök nyugalomra.
A Český Krumlov-i uradalom hamarosan az Eggenberg-családhoz került, ám egy évszázaddal később ők is kihaltak. Ezután a Schwarzenbergek következtek, akik egészen a második világháborúig birtokolták a várat.
Szöveg, fotó: Kovács Olivér
Képgaléria a cikkhez












