Romemlékek: szintet lépett a fővárosi örökségvédelem

Flórián téri római kori emlékek, szentendrei úti római vízvezeték, március 15-e téri későrómai erőd, a margitszigeti kolostorrom és a kánai bencés kolostor és templom romjai. Mi a közös bennük? Mindegyik a Főváros valamelyik közterületén található, úgynevezett épített örökségi elem, amely – lévén nem része múzeumnak, vagy régészeti parknak és szabadon látogatható – gyakran ki van téve úgy az időjárás, mind pedig – sajnos – az emberi rongálásnak. Pedig igazán tökéletes rekreációs és oktató helyszínek is lehetnének amellett, hogy emléket állítanak a Budapest történeti korú városelődjeinek és egyúttal szimbolizálják is a település fejlődését. 

A fővárosi közterületen lévő romemlékek jelentős része még a szocializmus évtizedeiben – vagy még korábban – lett feltárva, bemutatásuk pedig a korszellemnek megfelelően alakult (többnyire kortárs kiegészítőkkel, szabadtéren), nem számolva az egyre súlyosabbá váló környezetszennyezéssel, növekvő forgalommal és a vandalizmussal sem. Ezek a tényezők pedig annál is inkább aggodalomra adnak okot, mivel e felsorolt emlékek nem megújuló energiaforrásnak tekinthetők: ha elpusztulnak, nem pótolhatók, közös kulturális örökségünk fontos elemei tűnnek el velük…

A rendszerváltás időszakáig a közterületen álló romok egységes kezelése, karbantartása még többé-kevésbé működőképes volt, a tulajdonviszonyok drasztikus átrendeződésével ez azonban megszűnt. A romemlékek igen heterogén tulajdonosi és kezelői körbe kerültek, néha anélkül egyébként, hogy az új tulajdonos egyáltalán tudta volna, mije van. Csak Budapest területén tulajdonol és kezel régészeti korú emléket az állam (MNV Zrt.), az önkormányzatok (pl. Óbuda – Békásmegyer, Belváros – Lipótváros, XI. kerület önkormányzata stb.), a Főváros, sőt a MÁV is. Ameddig a tulajdonosok pedig ugyan jól – rosszul, de kezelik magukat a közterületeket, például gondozzák a zöld felületeket, az adott esetben összegraffitizett, a kilazult kövek miatt omló „romokkal” már nem tudnak mit kezdeni, hiszen nincs szakemberük (régész, műemlékes mérnök), nem nyúlnak hozzá. Ugyanakkor azonban a Főváros régészeti emlékeit feltáró és a helyreállításukat is végig asszisztáló Budapesti Történeti Múzeum szakemberei pedig – jogalap és pénzügyi háttér nélkül – nem tudtak éremben beavatkozni az emlékek védelme érdekében.

Ezt az évtizedes problémát és 22-e csapdáját volt hivatott feloldani a Fővárosi Közgyűlés 2025. novembert végi határozata – mindjárt kettő is – amely egyrészt „ (…) létrehoz  olyan, legalább félévente ülésező állandó budapesti régészeti örökségvédelmi munkacsoportokat (…) amelyek a Budapesti Történeti Múzeum koordinálásával, szakmai irányítása mellett működnek, és amelyekben a Budapest közigazgatási területén található, ókori, illetve középkori régészeti örökségi helyszínek tulajdonosainak, vagyonkezelőinek, valamint a régészeti örökség védelmében, megőrzésében közreműködő szervezetek és hatóságok képviselői rendszeresen találkozhatnak és áttekinthetik ezen örökségi elemek állapotát, és meghatározhatják az örökségi elemek védelme és bemutathatóvá tétele érdekében szükséges lépéseket (…), másrészt pedig  a fővárosi emlékek tekintetében, éves szinten, pénzügyi forrást biztosít a romemlékek karbantartására. Az idézett határozat nyomán 2026 tavaszán, a BTM irányításával felállt úgynevezett Régészeti Koordinációs Fórum egyesítette a tervezett munkacsoportokat és így egy olyan egységes platform született, ahova a korábban felsorolt tulajdonosok, kezelők mindegyik delegált operatív tagot – beleértve az örökségvédelmi hatóság kollégáit is – annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen beavatkozni az egyes helyszíneken.

Az érdemi munka pedig el is indult: az érintett tulajdonosok és kezelők máris áttekintették az idei legégetőbb feladatokat (például a Flórián téri romok kérdése, margitszigeti kolostorrom, Március 15-e tér) és első lépésként már megtörtént az aquincumi legiotábor déli kapujának romjain és az aluljáróban található kőmásolatok esetében a graffitimentesítés (Flórián tér) és elkezdődött a kihelyezett tájékoztató táblák állapotának felülvizsgálata, szükség szerinti pótlása.

A feladat tehát adott, megoldandó probléma bőven van, az érintettek pedig proaktívan vesznek részt a munkában, így minden reményünk megvan arra, hogy ha nem is sikerül néhány hét alatt orvosolni az évtizedes gondokat, elmaradásokat, de reményeink szerint néhány hónap múlva már a látogatók/járókelők számára is látszódhatnak az első eredmények a közterületen álló régészeti korú emlékek esetében.

Dr. Láng Orsolya

operatív vezető/munkatárs, Régészeti Koordinációs Fórum

Romként nyilvántartott objektumok Budapest területén a Műemlékem.hu adatbázisában