Határeset 2025: élen a Batthyány-család kriptája
A Batthyány-család temetkezőhelyét a ferences templom és kolostor 1640-es évekbeli építésekor létesítették, majd a későbbiekben bővítették, így nem csak a templom, de a kolostor alá is behúzódik. Ezzel Ausztria második legnagyobb kriptája lett a bécsi Császári kripta után. Nekünk, magyarok szívének pedig különösen kedves és fontos is – csaknem tizenöt éve egy képes riport is megjelent róla a Magazinban. 2025-ben ennek a kriptának az adatlapjára voltak legtöbben kíváncsiak a Határeset adatbázisából.
![]()
A második helyezett a mosztári Öreg híd lett. A híd a 16. században készült, ehhez a magyaroknak nem volt köze, annál inkább kivették a részüket az újjáépítésből, miután a délszláv háborúban a horvátok 1993-ban lerombolták. A hidat Csontváry is megfestette, így okkal tekinthetjük a Nyugat-Balkán egyik magyar vonatkozású építészeti emlékének.
![]()
A bronzérmet a látogatottsági versenyben megint egy ausztriai adatlap, egy évek óta az élbolyban lévő templom, a gurki székesegyház nyerte el (ami „csak” bő hatszáz éven át volt püspöki templom, a 18. század vége óta hivatalosan plébániaként üzemel). A gurki székesegyházat a román stílusú egyházi építészet egyetemes viszonylatban is kiemelkedő épségben megmaradt értékeként tartja számon a művészet- és építészettörténet.
Ezek lettek hát a legnagyobb számban felkeresett adatlapok a csaknem négyezer-ötszázból a Határesetben. Ráadásul nem is ezek a tipikusak, hiszen a legtöbb adatlap a mai Románia és Szlovákia területén álló objektumokról szól. A számuk pedig (közelről, s távolról) egyre nő – érdemes hát időről-időre felkeresni az adatbázist, hiszen újabb és újabb, a magyarsághoz kötődő építészeti emlékeket fedezhetünk itt fel.
