Fülek: megnyitják a vár alatti járatokat
„Mivel a járatok valójában 1944-45-ben létrehozott légoltalmi folyosók, amelyek a fülekiek biztonságát voltak hivatottak szolgálni, olyan második világháborúhoz kötődő kiállítást építettünk benne, amely a városunk szempontjából mutatja be ezt az időszakot. A Fülek 1938 – 1945 című tárlat azonban nem csak a helybélieknek lehet érdekes, hanem a távolabbról érkezőknek is, hiszen egy roppant izgalmas, ellentmondásos, eltérő megítélésű korszakot jelenít meg” - mondta portálunknak Titton Viktória régész, a Füleki Vármúzeum igazgatója. „Kialakítottunk egy olyan részt is, ahol a repülőgépek zajával a bombázásokat idézzük fel, vagyis át lehet élni, hogy milyen érzés lehetett a város felett elhúzó repülő fenyegetése.”
Mint arról korábban már beszámoltunk, a járatokat elsőként idén január 6-án nyitották meg – akkor még kiállítás nélkül – a látogatók előtt. Elsöprő volt a siker, hiszen néhány óra alatt ezerkétszáz érdeklődő érkezett, a roham alaposan próbára tette a múzeum személyzetét. Május 19-től pedig immár bármikor megtekinthető lesz a múzeum nyitvatartási idejében a két járat, illetve a kiállítás.
A tárlatot a Múzeumok és Galériák Éjszakája rendezvénysorozat keretében nyitják meg. Az esemény a Városi Honismeret Múzeumban veszi kezdetét, ahol délután fél 5-kor nyílik a Schnelczer Zoltán fotógyűjteményéből összeállított, második világháborús tematikájú „Hazavár-lakk” – Egy katona emlékei című időszaki kiállítás. A füleki vár ezen a napon új, történelmi eseményeket ábrázoló, bejárati díszkapuval gazdagodik. Ünnepélyes átadására 17.30-kor kerül sor, és ezzel veszi kezdetét a várban zajló műsorsorozat., amelynek része a légoltalmi folyosókban berendezett kiállítás megnyitása. A Bebek-toronyban a prágai Nemzeti Múzeum alá tartozó Náprstek Múzeumtól kölcsönzött tárlatot nyitnak, amely először látogat Szlovákiába. A „Gésa és szamuráj” című kiállítás keretén belül a látogatók megismerkedhetnek a szamurájok és gésák mindennapi és közösségi életével, valamint a korabeli japán harcművészettel. Az igazán gazdag és tartalmas műsort színesíti még az esti handpan előadás, japán harcművészeti bemutató, valamint a Slovak Tango zenekar koncertje. A belépés díjtalan.
A cikket a fotók alatt folytatjuk!

Ha valaki pedig Füleken jár, mindenképpen érdemes megnéznie a várat is. A füleki vár a történelmi Nógrád megye legnagyobb közép- és kora újkori erőssége volt. Igen korai a kővárak között, hiszen a várhegy tetején az első várat még a tatárjárás előtt kezdte el építeni a Kacsics-nemzetség. Ezután királyi birtok lett, majd a Perényiek kapták meg, de Mátyás visszavette, aztán a 16. század derekán a Bebekekhez került. Ekkorra tehető a nagyobb kiépítése is: a vulkáni csúcsról lefelé terjeszkedett a vár, így került sor a középső és az alsóvár kiépítésére is. A török korban sokáig végvárként használták – bár 1554-ben a törökök csellel bevették és 1593-ig a kezükön is maradt –, s annyira jól védhetőnek és biztonságosnak tartották, hogy a 17. században ide költöztették több vármegye, így Nógrád, Pest és Heves levéltárát is.
Füleket a legnagyobb csapás 1682-ben érte, amikor a felső-magyarországi hadjárat során felvonult ellene az Ibrahim pasa budai seregeiből, Thököly Imre kurucaiból és I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem csapataiból összeállt közös haderő. A várat ostrom alá vették, majd miután elfoglalták, nagyrészt felgyújtották, miközben a várost is szinte a földdel tették egyenlővé. Az ostrom során pusztult el a levéltár anyaga is, ami a magyar középkor-kutatás pótolhatatlan vesztesége. A későbbiekben az immár romvárnak nem jutott hadi szerep, a mai Bebek-torony is azért maradt meg viszonylagos épségben, mert magtárként használták. Több évtizedes előkészületek, gyűjtőmunka után végül 2007-ben alakult meg az önálló Füleki Vármúzeum, amely a vár történetét állandó kiállítás formájában mutatja be az érdeklődőknek.
A légoltalmi járatokat ábrázoló fotóink még a kiállítás teljes berendezése előtt készületek!
Kapcsolódó cikkeink:
Ezerkétszáz látogató ostromolta a várat
A füleki vár a Határeset adatbázisában
A füleki várhoz közeli, határon túli történelmi épületek távolság szerint
