Megújulásunk támogatója:  

Őrtornyot tártak fel a dömösi révnél

Nem csak feltárták a római kori őrtornyot, de már meg is nyílt az ásatás eredményeit bemutató kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeumának Látványtárában Esztergomban. A kutatást vezető Lóki Róbert és Merczi Mónika beszámolója.
Nem csak feltárták a római kori őrtornyot, de már meg is nyílt az ásatás eredményeit bemutató kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeumának Látványtárában Esztergomban. A kutatást vezető Lóki Róbert és Merczi Mónika beszámolója.

A római kori Pannonia tartomány és egyben a Római Birodalom határát a Duna vonala képezte. Ennek mentén katonai táborok és őrtornyok láncolata jött létre, amelynek létesítményei a Kr. u. 1. század közepe – 5. század első harmada közötti időszakban látták el a birodalom védelmét. A határ dunakanyari szakaszán fekvő Dömös régészeti emlékei közül két katonai téglaégető és három őrtorony köthető a római korhoz. Ezek közül a H. Kelemen Márta által 1987–88-ben feltárt téglaégetők és a Sellye Ibolya ásatásán a Tófenék-dűlőben előkerült őrtoronyrészlet a 2–3. századra keltezhetőek.

A dunakanyari határszakasz szerepe Dacia 271-es feladása után nőtt meg jelentősen, ekkor ugyanis az Alföldön kiépített sáncrendszer, az ún. Csörsz-árok észak felé ebbe a térségbe terelte a különböző, keletről megindult barbár népcsoportokat. A határ Esztergom és Szentendre közötti szakaszán az őrtornyok többsége is ebben az időszakban, ezen belül is elsősorban I. Valentinianus császár uralkodásának idején (364–375) épült meg. Dömösön ebből az időszakból a dunakanyari limes jelentős kutatója, Soproni Sándor 1959-ben a Köves-patak torkolatánál tárt fel egy 11-szer 11 méter nagyságú őrtornyot. Korábban, 1955-ben pedig a Hajóállomásnál egy ugyancsak őrtoronynak meghatározható építmény déli falának egy kis szakaszát azonosította.

A telek, ahol egykor az őrtorony állt, napjainkig beépítetlen maradt. 2018-ban Németh Zoltán Gábor vásárolta meg, aki tisztázni szerette volna a terület esetleges régészeti érintettségét, ezért hozzánk, a területileg illetékes MNM Balassa Bálint Múzeumához fordult. Mivel rendelkezésünkre állt Soproni Sándor eredeti felmérése, lehetséges volt egykori kutatóárkának visszamérése. Az árok helyének visszatűzése után a torony feltételezhető helyén talajradaros felmérést végeztünk, amiben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeti és térinformatikai laboratóriuma volt segítségünkre. A talajradaros vizsgálat által kimutatott falmaradványokat az analógiák alapján kiszerkesztve igazolódni látszott Soproni 63 évvel korábbi felvetése.

Az őrtorony helyének pontos meghatározására és mérési eredményeink igazolására a múzeum – továbbra is szoros együttműködésben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel – 2020. október 5. és november 11, majd 2021. március 29. és május 12. között próbafeltárást végzett a területen. Köszönettel tartozunk Németh Zoltán Gábornak a kutatáshoz való hozzájárulásáért, a támogató hozzáállásáért! Köszönet illeti meg a PPKE hallgatóit és minden önkéntest, aki részt vett a munkában. A feltárás során mindvégig használt fémkeresőnek köszönhetően jelentős számú fémanyaggal gazdagodott régészeti gyűjteményünk.

Az ásatás Soproni Sándor kutatási adatait, valamint a talajradaros vizsgálat eredményét egyaránt alátámasztotta. Kutatásunk során egy 11-szer 11 méter nagyságú őrtorony került elő, amit körülbelül 75 százalékban tártunk fel. Az őrtorony csaknem 120 centiméter széles felmenő falai többnyire 2–3 kősornyi magasságban (körülbelül 40 centiméter) maradtak meg, a déli oldalon azonban 70 centiméteres értéket is lehetett mérni. Alapozásának alját a járószinttől számítva 130 centiméteres mélységben értük el. Az őrtorony bejárata a déli oldalon volt, ezt a részt azonban egy 20. századi nagyméretű beásás elpusztította. A feltárás jelentős eredményei közé tartozik a lépcsőfeljáró megtalálása a délkeleti sarokban. Ennek első két foka kőből készült, majd 90 fokkal elfordulva falépcső vezetett az emeletre. Az őrtorony habarcsos járószintjét vékony, faszenes réteg, illetve 40–50 centiméter vastagságban tetőomladék borította. Ezekből számos bélyeges tégla és érem került elő, amelyek igazolták, hogy a torony a Valentinianus-kori építmények sorába tartozik. A tornyot feladása vagy leégése előtt kiürítették, amit jelez az, hogy a késő római leletanyagban kevés volt az edénytöredék és a katonasághoz köthető emlékanyag. Ez utóbbiak közül egy hagymafejes fibula és egy gyűrűfibula emelhető ki. A torony feladásának pontos időpontja nem ismert, a Valentinianus-dinasztia érméinek kopottsága alapján erre legkorábban a 4. század végén kerülhetett sor. A munkába bekapcsolódott a tatai Kuny Domokos Múzeumból Merkl Máté, akinek archaeobotanikai vizsgálatai azt mutatják, hogy a torony emeleti faépítményeit, illetve tetőszerkezetét bükkből ácsolták, a lépcső viszont tölgyfából készült.

A feltárás során előkerült újkori leletanyag segítségével a terület, és így az őrtorony 20. századi történetébe is betekintést nyerhettünk. 1897 és 1927 között vert 2 filléresek alapján a század első felében elbontották az őrtorony déli falának egy részét, illetve a falakba gödröket mélyítettek, ezekben hajózáshoz köthető úgynevezett iszkábaszögeket találtunk. Később, a 70-es évek elején egy távvezeték árkával pusztították el a keleti fal egy kisebb részletét. A területet a rendszerváltás után másfél méternyi vastagságban építési törmelékkel emelték meg, ami a tornyot nem károsította, viszont két kisebb közművezetékkel ekkor is sikerült kismértékben roncsolni a keleti fal megmaradt koronáját.

Feltárásunk a torony előtti időszak római korához is fontos adatokat szolgáltatott. A habarcsos, illetve döngölt agyagos járószint alatt égett paticsrögökkel kevert réteget találtunk, a réteg alján, több helyen égett, paticsos omladékkal. Ezeket korábbi gödörházak maradványaiként lehet értelmezni. A réteg gazdag leletanyaga elsősorban kerámiából állt, ezek között sárga színű, vörös festésű, illetve szürke szemcsés anyagú edénytöredékek egyaránt voltak, formájukat tekintve tálakat, fazekakat lehetett elkülöníteni. A fémtárgyak közül ki kell emelni a fibulákat, amelyek többségét katonafibulának tekinti a kutatás, ezekkel a katonaköpenyt fogták össze a jobb vállon. Különösen szép darab közülük a 2021-es év első leletei közé sorolható ezüst csuklós T-fibula. A fibulák használati ideje a 2. század és a 3. század első fele közötti időszakra tehető. A Severus-dinasztia ezüstérméi alapján a telep fennállása a 2. század vége – 3. század közepe közötti időszakra szűkíthető tovább. Említésre méltóak az övveretek és a levelekkel áttört, lószerszámhoz tartozó szíjelosztó is.

A terület az ezt megelőző időszakban is lakott volt, ezt azok a leletek tanúsítják, amelyek a paticsos réteg alatti szürke, faszénszemcsés agyagrétegből származnak. Ezek közül egy importból (Raetia tartomány Pannoniától nyugatra) származó vékony falú edény töredékei és egy Hadrianus-érme emelhető ki, amelyek alapján a legkorábbi római horizont a 2. század első felénél nem tehető korábbra. Ehhez a korszakhoz objektumot nem lehetett kötni, de támpontot jelenthez az, hogy a paticsos réteg időszakához sorolható objektumokban még korábbi időszakhoz köthető téglatöredékek is akadtak. Ezek arra engednek következtetni, hogy a területen egy korábbi, tetőtéglákkal fedett épülettel (egy korábbi őrtoronnyal?) is számolni lehet, amihez a legkorábbi leletanyag tartozhatott.

A feltárás legkorábbi lelete egy szórványként előkerült, igen kopott Tiberius-érme (14–37), ami egyúttal a mai Dömös területéről valaha is előkerült legkorábbi római tárgy!

Munkánk a feltárások befejeztével sem ért véget. A múzeumba bekerült leletanyagot előbb megmostuk, majd megkezdtük restaurálását. Horváth Ildikó az edénytöredékek összeillesztésével, az edények kiegészítésével járult hozzá ahhoz, hogy a római kori töredékekből a korszakban használt formák egy része is életre kelhessen. Bérczi Miklós pedig a fémek tisztításával, konzerválásával lehetővé tette, hogy ezek az 1600–1800 éves tárgyak ismét régi fényükben mutatkozzanak előttünk. A restaurálással párhuzamosan megkezdtük a téglabélyegek és a fémleletek rajzolását, valamint a fotogrammetriai felmérések térinformatikai feldolgozását, digitalizálását.

927_20220329_23415791.jpg

A feltárás és az eddig elvégzett kutatás eredményeibe nyújt betekintést a MNM Balassa Bálint Múzeumának Látványtárában 2021. március 24-én nyitott kamarakiállítás, amely 2022 szeptemberéig látható.

 

Lóki RóbertMerczi Mónika

Szöveg: Lóki Róbert, Merczi Mónika, fotó: Kovács Olivér

2022.03.29

Képgaléria a cikkhez

9


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (3) állapotjelentés (3) alsóvár (2) Andrássy-család (2) antropológia (1) apátsági templom (8) Apátúr ház (1) Aquincum (7) Aquincumi Múzeum (17) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (17) átadás (2) Ausztria (1) avarok (4) Balassa Bálint Múzeum (1) Bálint Marianna (1) barokk (1) Báthori (1) Bebek (1) bemutatás (3) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) Brigetio (1) BTM (17) budai vár (5) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (23) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (10) ciszterci (2) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (4) Dobó István (1) dokumentáció (1) dombóvári vár (1) drón (2) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) elhunyt (5) előkészítés (1) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (3) Év Kiállítása (2) Év Múzeuma (2) falkép (9) falkutatás (7) falukutatás (1) famaradvány (1) Fejérdy Tamás (1) fellegvár (1) feltárás (52) feltárás (1) felújítás (35) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (3) földrengés (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (5) FUGA (1) füleki vár (6) Galamb József (1) genetika (2) gepidák (2) Gödöllői Királyi Kastély (2) Görgei (1) gótika (2) Gótikus út (3) gőzmozdony (1) Grassalkovich (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (6) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (33) határon túl (1) határon túl (29) Házsongárd (1) Helikon (1) helyreállítás (14) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglaló (2) honfoglalók (5) Horvátország (3) Hunyadi János (1) I. András (1) I. Géza (1) ICOMOS (13) ICOMOS-díj (4) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (3) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) jáki templom (3) Janotti Judit (1) járvány (3) játék (1) Jósa András Múzeum (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (4) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (21) kincs (1) kincslelet (2) királyi palota (5) királysír (11) királytemetkezés (13) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) kivándorlás (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (6) Komor Marcell (1) KÖN (2) konferencia (1) Konok Tamás (1) könyv (2) könyvbemutató (3) korona (2) Kovács Olivér (1) középkor (4) Közkincs-kereső (4) Közlekedési Múzeum (1) közösségi régészet (1) Krasznahorka vára (1) Kulturális Örökség Napjai (3) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kút (1) kutatás (13) kútház (1) kvíz (2) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (2) látványsétány (1) Lechner Tudásközpont (1) Légből kapott (2) légifotó (2) legolvasottabb (2) lelet (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) magazin (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (4) Magyar Régész Szövetség (1) Máré-vár (1) Martin Opitz Kiadó (1) Mátyás Király Múzeum (10) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) migráció (1) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) mozaik (2) műemlék (12) Műemlékek Ideiglenes Bizottsága (1) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (7) műemlékvédelem (19) Műemlékvédelmi Nyári Egyetem (1) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (8) múzeumbarátok (1) Múzeumok Éjszakája (4) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (2) Nagy Gergely (3) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) Nemzeti Vár- és kastélyprogram (1) népi építészet (8) Népi Építészeti Program (7) népi műemlék (13) népvándorlás (3) NÖF (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Óbudai Kult. Éj (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (5) Paszternák István (3) Példaadó műemlékgondozásért díj (1) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (5) Pulszky Társaság (1) Ráday Mihály (1) Rákóczi (1) református templom (3) régészet (20) Régészet Napja (1) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (8) rendezvény (5) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (10) Rezi Kató Gábor (1) rom (1) Római Fesztivál (1) római kor (6) Rómer Flóris Múzeum (1) Rómer Flóris Terv (4) romkert (2) romkonzerválás (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) Savaria (1) Sibrik-domb (1) Sine Metu (1) sírbolt (1) síremlék (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Széchenyi (1) székesegyház (1) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szepesség (1) Szépművészeti Múzeum (1) Szerbia (1) Szigetvár (1) szkíták (2) szobor (1) szülőház (1) tájház (1) tájrégészet (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (16) település (2) temetkezés (5) temető (7) templom (3) templom (5) templomrom (1) terepbejárás (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (4) Tóth Zsolt (1) tűzvész (2) váci vár (1) vajdaság (1) vár (8) Varga Kálmán (2) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (5) vármúzeum (6) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (3) víz alatti régészet (2) vonat (1) Wilhelm Gábor (3) Wittinger Zoltán (1) Ybl Miklós (1) Zelemér (1) Zrínyi (2) Zrínyiújvár (1) zsinagóga (1)