Megújulásunk támogatója:  

Műemléki Világnap 2021: megint nem adtak citromot

Citrom-díj nélkül maradt idén a Műemléki Világnap, ám Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága elnöke szavaiból kiderült, mely műemlékekhez kapcsolódó beavatkozásokkal nem ért egyet a szervezet. Születtek viszont ICOMOS-díjak és Példaadó műemlékgondozásért díjak is. 
Citrom-díj nélkül maradt idén a Műemléki Világnap, ám Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága elnöke szavaiból kiderült, mely műemlékekhez kapcsolódó beavatkozásokkal nem ért egyet a szervezet. Születtek viszont ICOMOS-díjak és Példaadó műemlékgondozásért díjak is. 

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága fontosabbnak tartja kezdetektől fogva a jó példák bemutatását, így a Citrom-díj lehetséges jelöltjeivel kapcsolatos eszmefuttatást a végére hagyjuk, kezdjünk az ünnepléssel, amelyre már 1984. április 18-án minden évben sor kerül. Idén a díjakon túl bemutattak egy kötetet is, amely a 2017 és 2021 közötti ICOMOS-díjasokat taglalja.

 

Az idei ICOMOS-díjasok:

 

A BAJNAI SÁNDOR-METTERNICH KASTÉLY HELYREÁLLÍTÁSA

 

Az emeletes, több periódusban felépült és átalakított barokk kastélyt és melléképületeit a 19. század harmincas éveiben Sándor Móric alakíttatta át Hild József tervei szerint klasszicista stílusban. A II. világháború után funkcióját nem találta meg, rövid ideig szükséglakások, és a helyi TSZ gépállomása működött benne. Karbantartás hiányában erősen pusztult az épület. A kastélypark is sérült, a ’60-as évektől országút szeli ketté. Állagmegóvási munkák csak az 1970-es években kezdődtek, közel tízévente elvégezve a legszükségesebb beavatkozásokat. Idővel sor került statikai megerősítésére és a homlokzat felújítására is, de az épület mindvégig használaton kívül maradt. 

A Nemzeti Kastélyprogram lehetőséget adott arra, hogy első ütemben elkészüljön a palota műemléki értékeinek bemutatása, a főépület és a mellékszárnyak egy részének felújítása, a díszudvar, továbbá a park teljes területén a sétányok részleges helyreállítása. 

Elkészült a feltárt barokk és klasszicista kifestések, ornamentikák és belső nyílászárók restaurálása, az Etruszk-, a Raffaello-terem és a kő lépcsőház helyreállítása. A Raffaello-terem gombafertőzés miatt évtizedekkel ezelőtt leválasztott mennyezeti freskója is visszakerülhetett eredeti helyére.

A helyreállított belső terek anyaghasználata igényes: a földszinten az eredeti kőpadlók visszaállítása, az emeleten táblás parketták és keményfa padlók készültek. A belső terekben a szakági tervezők munkája összehangolt, a fedrácsok, végpontok és biztonságtechnikai eszközök igyekeznek belesimulni az enteriőrbe. 

Harmonikus és hiteles összképet láthatunk: váltakozva a részleges restaurálás, kiegészítés, helyenként rekonstrukció, míg másutt a helyreállítás nélküli megőrzés, mely a folytatás lehetőségét is magában hordozza. Reméljük hamarosan a látogatók előtt is megnyithatja kapuit a kastély. 

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága ICOMOS-díjjal tünteti ki a Bajnai Sándor-Metternich-Kastély helyreállítását a szakszerű és gondos felújításáért, képzőművészeti értékeinek restaurálásáért és az épülethez illő közösségi hasznosításáért. 

Építtető: NÖF, Nemzeti Örökségvédelmi és Fejlesztési Nonprofit Kft.

Építésztervező: Erő Zoltán; belsőépítészet: Szilágyi Klára (Palatium Stúdió Kft)

Kutatók: Mezey Alice, Benckhadt Lilla, Horogszegi Tamás, Galamb Zsuzsa

Restaurátorok: Boromissza Péter Győri Lajos, Osgyáni Vilmos, Illa Gyula, Papp Kinga

Kivitelező: Pharos ’95 Kft. 

Műemléki felügyelő: Varga Márta

 

 

A MÁRIAPÓCSI SZEPLŐTELEN SZŰZ MÁRIA RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM FELÚJÍTÁSA

 

Máriapócson két műemlék templom áll. A széles körben ismert barokk görög katolikus kegytemplom, és a kis középkori eredetű katolikus plébániatemplom, a mely a közelmúltig jelentéktelen külsejével nemigen vonta magára az odalátogatók figyelmét. A zömök, hasáb alakú torony mögött hatalmas ablakokkal áttört homlokzatú, azonos gerincmagasságú hajó és szentély artikulátlan tömege állt. Értékes múltjára csak a támpillérek, a szentély sokszögzáródású alaprajza, és a belsőben egy kis felületen látható Köpenyes Madonnát ábrázoló falkép utalt. A templom eredeti képének megváltoztatása több periódusban történt 19. 20. század során, végül 1977-1990-között. 

A téglából készült templom teljes körű, a külsőt és a belsőt magába foglaló felújítása e rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében egy évtizeden át tartott. Ennek ellenére az egész folyamat a klasszikus műemléki szemlélet maximális szem előtt tartásával történt: forráskutatás, építéstörténeti falkutatás, restaurátor feltárás, régészet. Mivel a teljes körű helyszíni falkutatás több részletben történhetett, s a kivitelezés során is folyamatos volt, a tervező annak eredményeit figyelembe véve módosította a terveket, és ennek eredményeként visszanyerhette a templom a középkori külső jelleget, helyreállíthatták a tömeg és a belső tér eredeti hierarchiáját.

Az első fázisban a torony felújítására került sor. Az új toronysisakkal és a két felső szinten visszaállított gótikus ikerablakokkal a toronytest már optikailag karcsúbb hatást keltett. 

A második ütemben további műszaki és esztétikai problémák megoldása történt. A feltárt nyomok alapján a hajó falainak megmagasításával, a hajó és a szentély közötti oromfal visszaépítésével, a tetők hajlásszögének növelésével már egy egészen más, lépcsőzetesen tagolt tömegű épület született. A torony és a templomtest közötti lépték, arány is harmonikussá vált.

A homlokzatokon elfalazott résablakokat kibontották, illetve az előkerült nyomok alapján rekonstruálták, a déli bejárat visszakerült eredeti helyére, pontos részletképzéseinek hiányában semleges megjelenéssel. Visszaállt a középkori nyílásrendszer.

A falambériás lábazatú belső összkép igen vegyes volt, ahogy a közösség lehetőségei megengedték úgy változott, oltárképek sem voltak. A megemelt hajófödémnek köszönhetően tágasabb tér teljesen átalakult. Ma kevesebb berendezési tárgyat tartalmaz, mégis sokkal gazdagabb, mint korábban. A falazat egyenetlenségeit követő fehérre meszelt falakon a restaurátori kutatás nyomán előkerült újabb felfestés töredékek utalnak az egykori gazdag középkori belsőre. A Köpenyes Madonna festés-töredék is az új környezetben sokkal nagyobb hangsúlyt kap. A padozattól a mennyezetig, boltozatig fehérre hangolt, minimalista stílusú belső térbe az új liturgikus teret a templom plébánosával közösen tervezték meg. A szentélybe új oltár, menza, tabernákulum, papi szék, ministráns pad és ambó készült. A főoltár egy új nyers színű, finom megformálású Szűz Máriát ábrázoló faszobrot kapott.

A pár évtizede készült szögletes formájú, modern padok fehér színre festve tökéletesen illeszkednek ebbe a visszafogott világba. Az oldalfalak enyhén egyenetlen felületére vetülő fény, a natúr fa, vagy festett berendezés összehangolt különbözősége nyugodt, harmonikus összhatást kelt, melyet az ülőpárnák bordó színe változatossá tesz. A diadalív két oldalára készült fekete-arany képekre osztott táblákkal egy-egy szárnyasoltár-szerű kálváriaszekrény, amely teljessé teszi az esztétikai és spirituális hatást.

A máriapócsi római katolikus templom helyreállítása megérdemelten kap ICOMOS-díjat. 

 

Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség, Pócspetri plébánia (Plébános: Szenes István)

Építésztervezők: Wittinger Zoltán, (Hild Csorba Bernadett)

Belsőépítészet: volt Stella-Team Bt, jelenleg: Creaxia Bt.

Vezető belsőépítész tervező: Wittinger Zoltán

Statikus: dr. Vándor András

Gépészet: Laskai Zoltán, (EN-EN Stúdió’93 Kft.)

Épületvillamosság: Bárány Pál, (Bárányterv Kft.)

Műemléki épületkutatás: Juan-Alberto Cabello, Németh Péter, Simon Zoltán

Restaurátor kutatás, kivitelezés: Pintér Attila, Kisterenyei Ervin

Régészeti kutatás: Jakab Attila

Műemlék-felügyelő: Mészárosné Tarr Erzsébet

Kivitelező: Zombor és Társai Kft. – Zombor Szabolcs

 

 

A SÜMEGI RAMASETTER-HÁZ HELYREÁLLÍTÁSA ÉS HASZNOSÍTÁSA

 

A ferences és a plébániatemplom összekötő főutca mentén álló épület mai formájában egy XIX. századi jellegzetes földszintes kisvárosi polgárház, mely korábbi épületrészeket is magában foglal.

A legutóbbi évtizedek kihasználatlansága révén az épület mind környezetéhez, mind jelentőségéhez mérten méltatlan állapotba süllyedt. Az épület revitalizációjához az anyagi alapot példa értékű módon a város önkormányzatának képviselőtestülete teremtette meg azzal, hogy éveken keresztül felajánlották tiszteletdíjukat az épület megmentésére. Az így rendelkezésre álló összeget pályázati forrásokkal kiegészítve, összefogva a város vállalkozóival és muzeológusaival vált lehetővé a város híres szülöttje, a sümegi oktatás megteremtője, az egykori polgármester, Ramassetter Vince szülőházának a megújítása.

Az éveken át tartó előkészítés és kivitelezés során a művészettörténeti és restaurátori kutatás számos értéket tárt fel. Az utólagos hozzátoldások elbontásával helyreállt az épület tömege, az alaprajzi változtatások követték az épület eredeti térrendszerét. Az épületszerkezetek közül restaurálásra kerültek az utcai homlokzat értékes ablakai és bejárati kapuja. A felújítás során számos, az épület gazdag történetére utaló fragmentum került bemutatásra: a folyosón üvegpadló alatt látható az eredeti padlóburkolat, a megtalált töredékes formában restaurálták a boltozatos szobák falfestéseit és a kályhák folyosóra nyíló fűtőnyílásait. 

A felújítás során a műemléki értékek hiteles megőrzését szem előtt tartó „konzerválni és nem rekonstruálni” szemléletet követték, ezáltal egy polgárház gazdag, sokrétegű története bontakozik ki a látogató előtt. Ramassetter Vince kékfestő családból származott, iskolákat is alapító polgármestersége mellett sikeres szőlősgazdává és borkereskedővé is vált; az épület kiállításain ezt a történetet is megismerhetik a látogatók. A ház egyúttal a városba látogatók tájékoztató központjaként is működik, amely felhíja a figyelmet a környék látnivalóira és szálláshelyeire. 

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága ICOMOS-díjjal tünteti ki a sümegi Ramasetter-ház helyreállítását. A munkák a helyi szakemberek, vállalkozók és döntéshozók példás összefogásával történtek, és a méltóképpen restaurált épület fontos szerepet tölthet be a városba látogatók és helybéliek számára egyaránt. 

 

Tulajdonos, építtető: Sümeg város önkormányzata

Tervező: Dencs Tibor – Séma Műszaki Iroda

Kutató: Veöreös András

Festőrestaurátor: B. Juhász Györgyi, Lángi József, Szalay György

Kivitelező: Sümegi Közszolgáltató Kft.

Műemlék-felügyelő: Bódis Péter

 

 

SZÖGLIGET, SZÁDVÁR ROMJAINAK BEMUTATÁSA

 

A legnagyobb alapterületű hegyi várként számon tartott Szádvár a világörökségi státuszú Aggteleki Nemzeti Park területén, az országos kék túra mentén áll a Szögliget feletti várhegy fennsíkján. Története hasonló sok más várunkhoz: a tatárjárás után kezdett épülni, fénykorát a 15-17. században élte, majd rommá vált.

A jelenlegi helyreállítás előzménye a Szádvárért Baráti Kör tevékenysége. Tagjai 2006-ban kezdték meg a benőtt romok kitisztítását és több bástya és falszakasz állagmegóvását szakértők segítségével. A munkák jelentősen felgyorsulhattak a Nemzeti Várprogram hatására: sor került a szükséges kutatásokra, a helyreállítás tervezésére, majd az állagmegóvásra és rombemutatásra. 

A beavatkozás célul tűzte ki a maradványok romként való megőrzését, a táj és a rom már évszázadok óta tartó együttélésének megtartását. A természeti környezet megóvása érdekében csak a romokat közvetlenül veszélyeztető fákat vágták ki, hogy megmaradjon a romterület ligetes jellege. A falak stabilizálása 440 m-es hosszon történt meg. A bemutatás érdekében biztonságos látogatói útvonalat hoztak létre. Ennek fogadópontja az eddig elhagyatott alsóvár, ahol tölgyfa-gyilokjáró is készült a falkorona és lombkorona magasságában. A felsővárba az történeti teherfelvonó nyomvonalán juthat fel a látogató. A látogatók élményét, kényelmét és tájékoztatását kilátó- és pihenőhelyek, egyedi tervezésű padok és információs táblák szolgálják. A vár teljesebb megismerése, valamint a töredékek megőrzése érdekében kőtár is készült. Az új beavatkozások uralkodó anyaga a tölgyfa, ami tartós és egyben hagyományos megoldás. Az egységes arculatú építészeti hangvétel kortárs, ugyanakkor nemcsak a középkori megoldásokra utal, hanem a jól bevált, 20. századi, a bakancsos turisták által is igen kedvelt, „természetbarát” rombemutatásokra is. Ez a hozzáállás nemcsak olcsóbb, de arányos a rom adottságaival. Így a beavatkozás elkerüli mindazt, ami a manapság divatos rekonstrukciókat jellemzi: a turisztikai vonzerő túlzott fejlesztését, a tömegigényeknek való elvtelen megfelelést, és a műemlékvédelem etikai szabályainak csorbulását. 

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága ICOMOS-díjjal tünteti ki a szögligeti Szádvár romjainak konzerválását és bemutatását. A beavatkozás nemcsak a vár biztonságos, tanulságos és élményszerű látogatását teszi lehetővé, de megőrzi a rom és természet érzékeny egyensúlyát összhangban a rom történeti és turisztikai jelentőségével.

 

Kezelő: Északerdő Erdőgazdasági Zrt., Miskolc 

Építtető: NÖF Nonprofit Kft.

Projektmenedzser: Kincses Zoltán

Régész, kutató: Gál Viktor

Tervező: Kelemen Bálint, építészmérnök, Németh Zita, tájépítész

Kivitelező: Salisbury Kft. Budaörs

 

Példaadó műemlékgondozásért díjasok:

 

DÉRI PÉTER PLÉBÁNOS

 

Déri Péter a Szombathelyi Egyházmegye papja, jelenleg a Vas megyei Jánosháza plébánosa. 

A műemlékek iránti szeretete gyermekkora óta jelen van, Lenti korabarokk temploma, majd a szombathelyi premontrei gimnázium és a belváros házai voltak az első épületek, ahol megérintette a régiség hangulata. Később a győri szemináriumban töltött évek alatt hazánk műemlékekben második leggazdagabb városa jelentette számára a mindennapi környezetet.

Tanulmányai bejfejezését követően nyilvánvaló volt számára, hogy a rá bízott épületek felújítása különös szakértelmet és nagy odafigyelést kíván. A miérttel kapcsolatban vallja: a felújítások célja, hogy „a települések nagy kincseit, a templomokat, amik évszádok nyomait hordozzák magukon, meg tudjuk őrizni és óvni, hogy azok évszádok múlva is mesélhessenek, hogy milyen volt a dicső és kevésbé dicső múlt. A műemlékek szakszerű felújítása fontos azért is, hogy minél többet tudjunk megmutatni a régi korok művészeti értékeiből.”

Szombathelyi kollégiumi elöljáróként a Brenner János Kollégium belső udvarának és pincéjének, a Vas megye aprófalvaiban eltöltött plébániai szolgálata során pedig a csehimindszenti, bérbaltavári, csehi, csipkereki, mikosszéplaki, nagytilaji plébániatemplomok, valamint a nagytilaji hegyi kápolna szakszerű helyreállítása fűződik a nevéhez. Közülük jelentőségben a Mindszenty József bíboros, hercegprímás keresztelési és újmisés temploma, a csehimindszenti plébániatemplom emelkedik ki. Jelenleg a hosszúperesztegi plébániaépület, a karakói temető és a vashosszúfalui templom felújítása zajlik irányításával. 

Déri Péter érdeme, hogy a felújításokhoz sikerült a pénzt is előteremtenie gyűjtésekkel, pályázatokkal. A felújítások során kiváló szakemberek bevonásával tudta az összhangot megteremtenie az épületeket használó közösség és a hatóság munkatársai között. A templomok felújításában Bakucz András építész és Nemes András művészettörténész segítette.

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Példaadó műemlékgondozásért díjban részesíti Déri Péter plébánost több évtizedes, kitartó, szakszerű műemlékvédő tevékenységéért a rábízott templomok gondozásáért, a szakszerű és alapos helyreállítások megszervezéséért.

 

 

A NEMZETI ÖRÖKSÉG INTÉZET A SALGÓTARJÁNI UTCAI ZSIDÓ TEMETŐ GONDOZÁSÁÉRT

 

Az örökkévalóságnak építeni – bár nemesnek tűnő emberi szándék – létünknek felismerésével el nem érhető magasság. A lehetőségeinken túlmutató idea megközelítése – és az elmúlásnak ideig-óráig ellent tartani kívánó szándék - azonban éppen emberi létünk lehetőségeinek megbecsülése szempontjából fontos. Miként az alkotók, úgy az alkotások is halandóak – ezért kiemelten fontos, hogy a gondoskodáson keresztül az élő múltat a jelen emlékezete számára megtartsuk. Ez jelenti a fizikai valójában megőrzést és a szellemi értelemben való gondozást is. 

A Salgótarjáni utcai zsidó temető gondozásában elért eddigi eredményei és a fenntarthatóságot biztosító tervszerű megújítási program töretlen folytatásának reményében a példaadó műemlékgondozó díj elismerést idén a Nemzeti Örökség Intézet kapja. A 2013-ban létrehozott Intézet feladata a magyar nemzet szellemi örökségének a jelen és az eljövendő nemzedékek számára történő megőrzése és átadása, a nemzeti emlékezetpolitikát a fizikai és szellemi örökség gondozásával ellátni. A NÖRI 2016 óta felel az egységes nemzeti kultúra nagyjai számára örök nyughelyet biztosító temetőterület gondozásáért. A 145 évvel ezelőtt megnyitott sírkerület a történelem zivataros forgatagában 50 évre mély álomba merült, a természetesnek is vehető elmúlás jegyei jellemezték. 2002-ben épített és kulturális értékeire tekintettel műemlékké nyilvánították. És immár 5 éve tervszerű megújulása biztosított az intézet által, a szellemi örökösök és nemzetünk élő emlékezetének részeként. A kertészeti beavatkozásoknak köszönhetően egyensúly jött létre épített és növényi architektúra között – ez is természetszerű része annak az örökséggondozó munkának, melyet a terület teljes feltérképezés, a katalogizálás, a tudományos és ismerterjesztő kiadványok megjelentetése, az egyes sírépítmények, de a hosszú kerítésfal rendezése is, vagy épp a megismertetés személyi feltételeinek és a digitális tartalmak fejlesztésének feladatai is kiegészítenek. Megannyi kis eszköz az idea életben tartásának: az örökkévalóság számára építeni gondolat jelenvalóságának.

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Példaadó műemlékgondozásért díjban részesíti a Nemzeti Örökség Intézetét a Salgótarjáni utcai zsidó temető gondozásáért, a páratlan értékű síremlékek karbantartásáért és helyreállításáért, a teljes terület méltó állapotban tartásáért és a közönségnek való bemutatásáért.

 

És most térjünk vissza a Citrom-díjakra, azaz azok hiányára. Az online közvetítésen Nagy Gergely elnök azt mondta, hogy a nyilatkozataik továbbra is érvényben vannak, illetve az utóbbi években az ICOMOS mindig hallatta a hangját az olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyekkel foglalkozni érdemes, így azt javasolják, hogy a Citrom-díj helyett inkább a nyilatkozataikat olvassák. A szervezet honlapjára 2020-ban a budavári Országos Villamos Teherelosztó épületének lebontása miatt került fel állásfoglalás, illetve Tata épített- és táji értékeit veszélyeztető szállodaépítésről adtak ki nyilatkozatot.

 

A 2021-es Műemléki Világnap online közvetítése

 

Forrás: ICOMOS MNB. fotó: Szádvárért Baráti Kör

2021.04.18


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (3) alsóvár (2) Andrássy-család (1) antropológia (1) apátsági templom (8) Apátúr ház (1) Aquincum (4) Aquincumi Múzeum (12) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (15) átadás (1) Ausztria (1) avarok (4) Bálint Marianna (1) barokk (1) Bebek (1) bemutatás (3) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) Brigetio (1) BTM (9) budai vár (5) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (17) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (9) ciszterci (2) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (4) Dobó István (1) dokumentáció (1) dombóvári vár (1) drón (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) elhunyt (4) előkészítés (1) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (3) Év Kiállítása (2) Év Múzeuma (1) falkép (8) falkutatás (5) falukutatás (1) famaradvány (1) Fejérdy Tamás (1) fellegvár (1) feltárás (48) feltárás (1) felújítás (32) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (2) földrengés (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (5) FUGA (1) füleki vár (5) Galamb József (1) genetika (2) gepidák (2) Gödöllői Királyi Kastély (2) Görgei (1) gótika (1) Gótikus út (3) gőzmozdony (1) Grassalkovich (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (5) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (29) határon túl (1) határon túl (25) Helikon (1) helyreállítás (12) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglaló (1) honfoglalók (4) Horvátország (3) Hunyadi János (1) I. András (1) I. Géza (1) ICOMOS (10) ICOMOS-díj (1) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (3) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) járvány (3) játék (1) Jósa András Múzeum (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (4) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (15) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (4) királysír (10) királytemetkezés (12) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) kivándorlás (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (6) Komor Marcell (1) KÖN (2) konferencia (1) Konok Tamás (1) könyv (1) könyvbemutató (2) korona (2) Kovács Olivér (1) középkor (4) Közkincs-kereső (3) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (3) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kút (1) kutatás (10) kútház (1) kvíz (1) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Légből kapott (1) légifotó (1) legolvasottabb (1) lelet (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) magazin (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Magyar Régész Szövetség (1) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (9) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) migráció (1) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) mozaik (2) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (4) műemlékvédelem (16) Műemlékvédelmi Nyári Egyetem (1) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (8) múzeumbarátok (1) Múzeumok Éjszakája (3) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (2) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (8) Népi Építészeti Program (7) népi műemlék (13) népvándorlás (2) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Óbudai Kult. Éj (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (4) Paszternák István (1) Példaadó műemlékgondozásért díj (1) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (5) Pulszky Társaság (1) Ráday Mihály (1) Rákóczi (1) református templom (3) régészet (18) Régészet Napja (1) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (8) rendezvény (3) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (9) Rezi Kató Gábor (1) rom (1) Római Fesztivál (1) római kor (5) Rómer Flóris Múzeum (1) Rómer Flóris Terv (4) romkert (2) romkonzerválás (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) Savaria (1) Sibrik-domb (1) Sine Metu (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Széchenyi (1) székesegyház (1) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szépművészeti Múzeum (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) szülőház (1) tájház (1) tájrégészet (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (16) település (2) temetkezés (4) temető (6) templom (5) templom (3) templomrom (1) terepbejárás (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (4) Tóth Zsolt (1) tűzvész (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Kálmán (2) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (4) vármúzeum (3) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (3) víz alatti régészet (2) vonat (1) Wilhelm Gábor (3) Wittinger Zoltán (1) Ybl Miklós (1) Zelemér (1) Zrínyi (1) Zrínyiújvár (1) zsinagóga (1)


Kapcsolódó cikkek

Idén rendhagyó módon szervezett ünnepi megemlékezést és konferenciát az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága. A Műemléki Világnap alkalmából „Újragondolt Műemlékvédelem” címmel rendezett online konferenciát az érdeklődők a szervezet honlapján követhették, s utólag is megnézhetik.
Átadták az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság műemlékek felújításáért és gondozásáért odaítélt díjait a műemléki világnaphoz kapcsolódó ünnepi rendezvényen, Ozorán. Egy éve valótlanul híreszteltük, ám idén valóban nem osztottak Citrom-díjakat.
Bár a Műemléki Világnapon nem kapott nyilvánosságot, idén is három Citrom-díjat osztott ki az ICOMOS-MNB. Két budapesti és egy váci épületnek jutott hely a szégyenpadban.
Közös örökség - közös felelősség címmel tartottak konferenciát a műemléki világnapon a szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban.
Folytatódik a helyreállítás, előbb azonban régészeti feltárásra kerül sor a vár legígéretesebb pontján. Hogy volt-e öregtorony, most kiderül.