Szent Margit kutatása: új és leendő felfedezések
Bár Szent Margit a középkor nemzetközi szinten is ismert szentje, az első teljes egészében neki szentelt tudományos konferenciára csak 2022 novemberében került sor „Árpád-házi Szent Margit és kora. 750 éves örökség” címmel. A konferencia időpontjában a Budapesti Történeti Múzeum rendezett a témában egy kiállítást, amely Szent Margitot és a margitszigeti domonkos kolostort mutatta be – nagyon nagy sikerrel. A tárlatot kísérő hatalmas érdeklődés is jelezte, hogy mind az Árpád-házi szent királylány, mind a korszak élénken foglalkoztatja a közvéleményt. Azóta eltelt több mint két és fél év, s a konferencián elhangzott előadások immár kötetbe rendezve is olvashatók.
Ugyan a konferencia-kötetek általában nem tartoznak a könnyű olvasmányok közé, az „Árpád-házi Szent Margit emlékezete” szerkesztői – Deák Viktória Hedvig OP és Leonas Alex – jó munkát végeztek. Bár képekben nem bővelkedik a vaskos, mindenestül több mint ötszáz oldalas olvasmány, a szövegek tudományos mértékkel olvasmányosak, így a tizennyolc tanulmány akár laikus számára is befogadható. Ez a fajta gördülékenység a témák sokszínűségének is köszönhető: olvashatunk „klasszikus” történészi tanulmányokat akár a mongol invázió hatásáról, akár Margit és a flagelláns mozgalom kapcsolatáról, beszámolókat a margitszigeti kolostor régészeti feltárásáról és falképeiről, Margit és kultuszának nemzetközi kapcsolatairól, magáról a kultuszról, sőt modern kori alakjáról is, hiszen a kötet a róla készült rajzfilmmel zárul. Fontos felfedezés is megjelenik a könyvben, ugyanis a szigeti okleveleken magyar nyelvű feljegyzéseket, nyelvemlékeket azonosított a téma kutatója.
![]()
Bár az Advocata Nostra gondozásában megjelent könyvvel – amely akár a BTM Vármúzeumában is megvásárolható – méltó emléket kapott Szent Margit, s az eddigi kutatási eredmények is nyilvánossá váltak, a vele kapcsolatos kutatás korántsem zárult le. Különösen sok teendője lehet a régészetnek, így a Budapesti Történeti Múzeumnak, ahol a Margit-szigettel kapcsolatos munkát Kovács Eszter régész 2018-ban bekövetkezett halála után Takács Ágoston folytatja. Korántsem egyetlen fonal felvételéről van szó, hiszen a sziget potenciális kutatási témák sokaságát jelenti: nem csak a domonkos kolostor nincs teljesen feltárva, a ferences kolostor még kevésbé ismert régészeti szempontból. A sziget területe (ami nem teljesen azonos a sokkal kisebb középkori szárazulattal, hiszen a jelenlegit feltöltéssel hozták létre a 19. században) még egy falu, illetve két vár maradványait is rejti, vagyis évtizedekre elegendő a kutatni való.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
