Almád: rotunda állt az apátságban
A Monostorapátitól délkeketre, egy dombháton álló egykori almádi apátság területén eddig még nem folyt tudományos feltárás. Az elmúlt napokban Hangodi László történész kezdeményezésére, önkéntesek segítségével és a Monostorapáti Római Katolikus Plébánia támogatásával, Buzás Gergely régész vezetésével sikerült néhány kutatóárokkal felderíteni a területet.
Az almádi bencés apátság egyike az ország legősibb magánalapítású monostorainak. A másolatban fennmaradt adománylevél szerint az apátságot, eleget téve apja, Bánd fogadalmának, annak 1116-ban bekövetkezett halála után 1117-ben Atyusz alapította. Az építkezés jó ütemben folyhatott, hiszen 1121-ben már fel is szentelték Szűz Mária és a Mindenszentek tiszteletére a templomot. Az apátság gyorsan gyarapodott (a 13. század közepétől bizonyíthatóan hiteles helyi tevékenységet is folytatott), részben annak köszönhetően, hogy az alatta folyó Eger-patak völgyében futott a Székesfehérvárt Itáliával összekötő, még római eredetű Via Magna, vagyis nagy hadiút.
A későbbiekben azonban a monasztikus rendek hanyatlása az almádi apátság sorsát is meghatározta: a szigligeti várnagy 1441-ben kifosztotta a monostort (amiért néhány hónappal később kiátkozták), a híres bencés vizitáció 1508-ban pedig düledező épületről és borissza apátról számol be. A 16. század közepén a török előrenyomulását követően kezdték elbontani a kolostort és a templomot, hogy kövei egy részéből megerősítsék a közeli Nagyvázsonyi várat. Ekkor pusztultak el a völgyben lévő falvak is, hiszen a törökök valósággal felégették a területet.
A mostani feltárás azt bizonyította, hogy nem csupán klasszikus keletelt apátsági templom épült, hanem kicsivel később, ám még a 12. században egy 7 méteres átmérőjű, belül hat karéjra osztott rotundát is emeltek a templom apszisának északi oldalán. Ugyan a két épület szerkezetileg összeépült, ám a templom szentélyéből nem volt közvetlen bejárás a körtemplomba. A rotunda a Karcsán, Gerényben, Kiszomboron ma is álló, illetve Kolozsmonostoron feltárt rotundatípus legkisebb, de kváderkő falaival a legigényesebben kialakított, egyetlen ismert dunántúli példája. Bizonyosan 1121 utáni keltezése egyértelművé teszi ennek a vitatott korú épülettípusnak a 12. századi datálását.
A most végzett néhány napos kutatás során kiderült az is, hogy a kolostortemplomot már a középkor végén lebontották: a románkori félköríves szentélye helyén, illetve attól délre, mintegy 20 méter hosszan kiásott kőfal mellett gazdag későközépkori leletanyag: cserépedények, kályhaszemek töredékei kerültek elő. A vörös homokkő kváderekből épült rotundát valamivel később, de még a 16. század első felében, vagy közepén rombolták le, hogy faragott köveit elhurcolják.
A mostani kutatómunka értelemszerűen csak a régészeti terület kis részét érintette, így azt folytatni kellene. Ennél is sürgetőbb azonban a feltárt maradványok védelme, hiszen különösen a rotunda felmenő falai rendkívül sérülékeny állapotban vannak, mert alóluk az újkori kincskeresők helyenként az alapozást is kitermelték már.
Képgaléria a feltárásról az Archeologia - Altum Castrum Online cikkében
Kapcsolódó cikkünk:
Kincskeresők kutatták csak az elpusztult templomot
Az almádi bencés monostor romjai a műemlékem.hu adatbázisában
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
2009-ben az első állapotjelentés így szólt: „Nem sok látszik belőle”. Tizenegy évvel ezelőtt azonban a terület megtisztításával kezdetét vette az almádi monostor régészeti kutatása, sőt már az állagmegóvás is. A civil akarat csodája, ami Monostorapáti határában történt. 
A két, dobókockával eltemetett főúri családtag sírja egyelőre az érthetetlensége miatt kissé hátborzongató, azonban az almádi monostor most feltárt háromhajós temploma még a kutatókat is lenyűgözte. 
Hétfőn, július 11-én veszi kezdetét a napjainkban Monostorapátihoz tartozó almádi monostor kolostortemplomának feltárása. A Balaton-felvidék egykori bencés monostorának egy évtizede tartó kutatása és helyreállítása a civil, lokálpatrióta akarat diadala.