Életre keltik az Aranymonostort
Az évtized egyik legfontosabb alföldi régészeti kutatása az egykori Pétermonostora feltárása. A 2011-ben kezdődött ásatások során nem csupán magát a háromhajós templomot és a hozzá tartozó kolostor maradványait azonosították Rosta Szabolcs régész, Bács-Kiskun-megyei múzeumok igazgatója vezetésével, de kiderült, hogy a 12-13. században egy hatalmas, középkori léptékkel már-már városnyi település volt ezen a helyen, virágzó anyagi kultúrával. A település története feltehetően a 12. század közepén vette kezdetét a monostor alapításával, míg pusztulása a tatárjáráskor következett be, amelynek drámai emlékeit, kivégzett emberek, gyermekek maradványait is sikerült megtalálni. A 13. század derekán kunokat költöztettek a területre, akik elpusztították a monostor maradékát is. Az évről évre folytatódó tudományos munka nem csupán az egykori Péteriként azonosítható település gazdaságát tárták fel – azaz egyelőre még csak annak egy szeletét, hiszen a munka nagyja még hátravan – hanem a tatárjárás előtti homokhátsági településhálózat virágzására is találtak bizonyítékokat.
„Már a munka kezdetén biztosak voltunk benne, hogy a Bugactól keletre fekvő monostor emlékét méltó és újszerű módon kell majd bemutatni a látogatóknak” - mondta el portálunknak Dobó Ágota, az Aranymonostor-projekt ötletgazdája. „Szerencsére előzetesen mind a kormány, mind a megye és az önkormányzat is támogatja a fejlesztést, így a hivatalos döntés után már tavasszal elkezdődhet a munka.”
A projekt első lépcsőjében látogatóközpontot építenek a területen (miután annak tervezett helyét feltárják a régészek), amelyben helyet kaphat a Pétermonostora kutatásának történetét, a hely jelentőségét bemutató tárlat és az interaktív digitális tartalom is. A főúttól bevezető sétányon pedig kialakítják a szentek útját, amelyet a magyar szentek életnagyságú szobrai szegélyeznek majd.
„Feltett szándékunk, hogy az egykori monostort teljes anyagi valójában is bemutassuk, ezért a projekt következő ütemében az egykori helyétől kicsit távolabb elkezdjük a templom és kolostorépület másának felépítését. A fő tömegével kapcsolatban már születtek rekonstrukciók, s lesznek addig új tudományos eredmények is. Az építés során csak 12. században meglévő technikai megoldásokat és eszközöket használjuk majd, ami páratlan kísérleti régészeti lehetőség a középkori munkafolyamatok megértéséhez, felélesztéséhez. A részleteken már dolgoznak a Műszaki Egyetem szakemberei. Az építkezést személyessé szeretnénk tenni, ezért a leendő látogatók is bekapcsolódhatnak majd a munkába. Megfelelő helyszíni oktatás után akár követ is faraghatnak majd, így kétkezi munkájukkal járulhatnak hozzá a múlt felidézéséhez” - tette hozzá Dobó Ágota.
Az Aranymonostor-projekt Bács-Kiskun megye legfontosabb örökségvédelmi fejlesztésévé nőheti ki magát. Több kutatással, fejlesztéssel is összekapcsolják, így a Kurultáj hagyományőrző rendezvénnyel is, amelyet 2008 óta rendeznek meg kétévente Bugacon. A cél egy komplex, a honfoglalástól a tatárjárásig tartó időszakot megelevenítő történeti park kialakítása, amely jó hatással lenne a megye idegenforgalmára, kulturális életére is.
Kapcsolódó cikkünk:
Kunok kőbányája: feltárják a bugaci kolostort
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Március 22-én nyitják meg Bugac határában Pétermonostora feltárásának eredményeit és a 12. századi Magyar Királyság gazdagságát egyaránt bemutató látogatóközpontot, amelytől szentek szegélyezte sétaút vezet az ásatás helyszínére. 
Újabb látványos bizonyítéka került elő annak, hogy a tatárjárás során a magyarok drágán adták az életüket a csaták, ostromok során. Az elmúlt hetekben a Bugac melletti egykori monostor védművét azonosították a szakemberek. 
Március óta tart Pétermonostora egykori kolostorépületeinek feltárása. Kis túlzással a sztereotípiáktól teljesen eltérő, anyagi értelemben roppant gazdag középkori világ emlékei bontakoznak ki Bugac határában.