Megismerjük a jáki templom titkait

Bár a jáki templom a magyar műemlékvédelem emblematikus épülete, számos kérdésre nem kaptak még választ a történetével kapcsolatosan a kutatók. „A templombelsőben régészeti feltárás még egyáltalán nem folyt, a falak vizsgálatára is csak korlátozottan volt lehetőség. A szakirodalomban felmerült már olyan feltételezés, hogy korábbi templom, vagy más épület állhatott a helyén, amely meghatározta, hogy mit hová építettek a dombháton. A templom és a hozzá tartozó épületegyüttes most induló átfogó restaurálása, illetve felújítása során az emlékek jobb megismerése, tudományos kutatásának folytatása is fontos célkitűzés” - mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Sarkadi Márton építészmérnök, műemlékvédelmi szakértő, a helyreállítási munkák Szombathelyi Egyházmegye által megbízott szakmai koordinátora.

Ugyan a Szent György templomtól nyugatra álló Szent Jakab kápolna a 13. század közepén épült, vagyis nagyjából a bencés templom befejezése idején, a kutatás során kiderült, hogy egy korábbi, 11. századi rotunda helyén építették fel. A felvetés szerint, ha ez lett volna az első épület a területen, akkor érthetetlen, miért a dombhát szélén találtak neki helyet. Ezért feltételezik többen, hogy az építésének helyét egy másik épület határozta meg, amely feltehetően a Szent György templom helyén állhatott.

„A templom belső terében eddig nem folyt régészeti kutatás. A padló 20. század eleji letétele ezt nem is tette volna lehetővé. A templomkertben azonban közel két évtizeden át vezetett ásatásokat dr. Valter Ilona és Hajmási Erika. Munkájuk eredményeképp a templomhoz délről csatlakozó bencés kolostor alapfalai mellett több, mint kilencszáz temetkezés került napvilágra. A templombelsőben várhatóan az alapító Jáki család temetkezéseit is megtaláljuk. A déli toronyaljban sejtjük Jáki Nagy Márton sírját. Abban reménykedünk, hogy a temetkezése háborítatlanul vészelte át az elmúlt évszázadokat. Amennyiben nem, akkor talán feltehetően épített sírjának maradványait megtalálhatjuk” - tette hozzá Pap Ildikó Katalin műemléki képesítésű régész, a Savaria Múzeum munkatársa.

„Bár a Szent György templom a szerzetesi hitélet céljaira épült, az alapító a korban megszokottnál hangsúlyosabban jelenik meg az épületben. A nyugati oldalon, a karzaton trónusszerű ülőfülkéket építettek a számukra kialakított, magánkápolnaként értelmezhető térben, s a déli toronyalj déli falát borító freskók sem szakrális témát vagy szenteket jelenítenek meg, hanem világi alakokat, feltehetően a Jáki család tagjait ábrázolják, a nyugati falon pedig egy jelentős személy, minden bizonnyal az alapító Nagy Márton halálát idézik elénk a falképek” - mondta Sarkadi Márton.

A jáki Szent György templomot valószínűleg 1220 körül kezdték el építeni, a felszentelésére 1256-ban került sor. Feltehetően azért húzódott a befejezés, mert a család II. András király bizalmi köréhez tartozhatott, s trónon őt váltó fia, IV. Béla ellenérzésekkel viseltetett apja emberei iránt, így megfogyatkozhattak a jákiak jövedelmei. A román stílusú épület terve már az építése során többször módosult, erről belső anomáliái, szabálytalanságai tanúskodnak. A művészettörténeti szakirodalomban régóta közzétett tény, hogy a kezdeti terv szerint eggyel több pillérpárt szándékoztak építeni, tehát szűkösebbnek ható, sötétebb templom jött volna létre. Idővel módosítottak a terven, így a mellékhajók tágasabbak, világosabbak lettek. 

„Az építés pontos menetének tisztázása, a munkában résztvevő műhely átalakulásának, a terv módosulásának nyomon követése, az egyes építési szakaszok szétválasztása és időrendjének meghatározása olyan feladat, amely régóta foglalkoztatja a kutatókat. D. Mezey Alice és Szentesi Edit a templom nyugati részét, a sekrestyét és a homlokzatokat tudta kutatni, dokumentálni, de jelentős épületrészekhez nem férhettek hozzá annak idején, ezért reméljük, az elkövetkező két-három év során előre tudunk lépni a kérdésekre választ adó jelenségek felismerésében, dokumentálásában. A templom nagy helyreállítására a 19-20. század fordulóján került sor, a munkálatokat Schulek Frigyes irányítása mellett Gyalus László vezette. Ekkor a purista szellem szerint az általuk középkorinak vélt állapotot igyekeztek megjeleníteni, vagyis például a kőfalakról levésték a festésrétegek nagy részét. Szerencsére az oltár mögötti Szent György-freskó megmenekült a pusztítástól, azt ugyanis már korábban feltárta Czobor Béla és Möller István. A most kezdődő munka egyik leglátványosabb eredményének ígérkezik e falkép restaurálása” - mondta Sarkadi Márton.

A három évre tervezett helyreállítás nem csak a templomot, de a környezetét is érinti. A díszes nyugati kapu eredeti szobrai, valamint a 20. század elején folyt restaurálás előtti állapotáról tanúskodó emlékek bemutatására új kiállítótér készül, amelyre hamarosan tervpályázatot írnak ki. Megújul a korábbi plébániaház is, amely a jáki család középkori udvarháza helyén épült. A látogatókat a tervek szerint 2022-től tárlatok, múzeumpedagógiai foglalkozások is várják, addig pedig bepillantást nyerhetnek abba, hogy miként születik újjá a magyarországi román templomépítészet meghatározó emléke.