Megújulásunk támogatója:  

Megismerjük a jáki templom titkait

Az elsősorban díszes nyugati kapujáról közismert Szent György templomban és környezetében az az építészettörténeti, restaurátori és régészeti kutatás célja, hogy kellő ismeretet adjon a műemléki helyreállításhoz és az emlékek bemutatásához.
Az elsősorban díszes nyugati kapujáról közismert Szent György templomban és környezetében az az építészettörténeti, restaurátori és régészeti kutatás célja, hogy kellő ismeretet adjon a műemléki helyreállításhoz és az emlékek bemutatásához.

Bár a jáki templom a magyar műemlékvédelem emblematikus épülete, számos kérdésre nem kaptak még választ a történetével kapcsolatosan a kutatók. „A templombelsőben régészeti feltárás még egyáltalán nem folyt, a falak vizsgálatára is csak korlátozottan volt lehetőség. A szakirodalomban felmerült már olyan feltételezés, hogy korábbi templom, vagy más épület állhatott a helyén, amely meghatározta, hogy mit hová építettek a dombháton. A templom és a hozzá tartozó épületegyüttes most induló átfogó restaurálása, illetve felújítása során az emlékek jobb megismerése, tudományos kutatásának folytatása is fontos célkitűzés” - mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Sarkadi Márton építészmérnök, műemlékvédelmi szakértő, a helyreállítási munkák Szombathelyi Egyházmegye által megbízott szakmai koordinátora.

Ugyan a Szent György templomtól nyugatra álló Szent Jakab kápolna a 13. század közepén épült, vagyis nagyjából a bencés templom befejezése idején, a kutatás során kiderült, hogy egy korábbi, 11. századi rotunda helyén építették fel. A felvetés szerint, ha ez lett volna az első épület a területen, akkor érthetetlen, miért a dombhát szélén találtak neki helyet. Ezért feltételezik többen, hogy az építésének helyét egy másik épület határozta meg, amely feltehetően a Szent György templom helyén állhatott.

A templom belső terében eddig nem folyt régészeti kutatás. A padló 20. század eleji letétele ezt nem is tette volna lehetővé. A templomkertben azonban közel két évtizeden át vezetett ásatásokat dr. Valter Ilona és Hajmási Erika. Munkájuk eredményeképp a templomhoz délről csatlakozó bencés kolostor alapfalai mellett több, mint kilencszáz temetkezés került napvilágra. A templombelsőben várhatóan az alapító Jáki család temetkezéseit is megtaláljuk. A déli toronyaljban sejtjük Jáki Nagy Márton sírját. Abban reménykedünk, hogy a temetkezése háborítatlanul vészelte át az elmúlt évszázadokat. Amennyiben nem, akkor talán feltehetően épített sírjának maradványait megtalálhatjuk” - tette hozzá Pap Ildikó Katalin műemléki képesítésű régész, a Savaria Múzeum munkatársa.

Bár a Szent György templom a szerzetesi hitélet céljaira épült, az alapító a korban megszokottnál hangsúlyosabban jelenik meg az épületben. A nyugati oldalon, a karzaton trónusszerű ülőfülkéket építettek a számukra kialakított, magánkápolnaként értelmezhető térben, s a déli toronyalj déli falát borító freskók sem szakrális témát vagy szenteket jelenítenek meg, hanem világi alakokat, feltehetően a Jáki család tagjait ábrázolják, a nyugati falon pedig egy jelentős személy, minden bizonnyal az alapító Nagy Márton halálát idézik elénk a falképek” - mondta Sarkadi Márton.

A jáki Szent György templomot valószínűleg 1220 körül kezdték el építeni, a felszentelésére 1256-ban került sor. Feltehetően azért húzódott a befejezés, mert a család II. András király bizalmi köréhez tartozhatott, s trónon őt váltó fia, IV. Béla ellenérzésekkel viseltetett apja emberei iránt, így megfogyatkozhattak a jákiak jövedelmei. A román stílusú épület terve már az építése során többször módosult, erről belső anomáliái, szabálytalanságai tanúskodnak. A művészettörténeti szakirodalomban régóta közzétett tény, hogy a kezdeti terv szerint eggyel több pillérpárt szándékoztak építeni, tehát szűkösebbnek ható, sötétebb templom jött volna létre. Idővel módosítottak a terven, így a mellékhajók tágasabbak, világosabbak lettek. 

Az építés pontos menetének tisztázása, a munkában résztvevő műhely átalakulásának, a terv módosulásának nyomon követése, az egyes építési szakaszok szétválasztása és időrendjének meghatározása olyan feladat, amely régóta foglalkoztatja a kutatókat. D. Mezey Alice és Szentesi Edit a templom nyugati részét, a sekrestyét és a homlokzatokat tudta kutatni, dokumentálni, de jelentős épületrészekhez nem férhettek hozzá annak idején, ezért reméljük, az elkövetkező két-három év során előre tudunk lépni a kérdésekre választ adó jelenségek felismerésében, dokumentálásában. A templom nagy helyreállítására a 19-20. század fordulóján került sor, a munkálatokat Schulek Frigyes irányítása mellett Gyalus László vezette. Ekkor a purista szellem szerint az általuk középkorinak vélt állapotot igyekeztek megjeleníteni, vagyis például a kőfalakról levésték a festésrétegek nagy részét. Szerencsére az oltár mögötti Szent György-freskó megmenekült a pusztítástól, azt ugyanis már korábban feltárta Czobor Béla és Möller István. A most kezdődő munka egyik leglátványosabb eredményének ígérkezik e falkép restaurálása” - mondta Sarkadi Márton.

A három évre tervezett helyreállítás nem csak a templomot, de a környezetét is érinti. A díszes nyugati kapu eredeti szobrai, valamint a 20. század elején folyt restaurálás előtti állapotáról tanúskodó emlékek bemutatására új kiállítótér készül, amelyre hamarosan tervpályázatot írnak ki. Megújul a korábbi plébániaház is, amely a jáki család középkori udvarháza helyén épült. A látogatókat a tervek szerint 2022-től tárlatok, múzeumpedagógiai foglalkozások is várják, addig pedig bepillantást nyerhetnek abba, hogy miként születik újjá a magyarországi román templomépítészet meghatározó emléke.

Fotó, szöveg: Kovács Olivér

2019.10.18

Képgaléria a cikkhez

12

Kapcsolódó objektum a műemlékem.hu adatbázisából



Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) Andrássy-család (1) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (10) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (27) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (3) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (9) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)


Kapcsolódó cikkek

Kétmilliárd forintos költségvetési támogatásból megújul Vas megye egyik legfontosabb épített öröksége, a jáki templom.
Veszély fenyegeti hazánk legismertebb román stílusú műemlékét, a jáki templomot. Az állandó vizesedés miatt a főhajó boltozatán repedések jelentek meg. A problémák kijavítása 200 millió forintba kerülne.