Római fal és kripták a szentély alatt
„Római kori falak is előkerültek a Kecske-templom szentélyében folyó ásatásokon: valószínűleg ahhoz az épülethez tartoztak, amelynek néhány falát korábban már azonosították és a burkolaton be is mutatták a Fő téren” – mondta el a műemlékem.hu-nak Veöreös András, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyugat-dunántúli irodavezető-helyettese. A csaknem kétezer éves épített emlékek felbukkanása nem meglepetés, hiszen itt húzódott a Borostyánkő-út, és itt helyezkedett el Scarbantia központja, amelynek több részletét is feltárták már a soproni belvárosban.
A mai bencés templomot egyébként még a ferencesek emelték 1280 körül, miután felépítették a mellette álló kolostorukat. A kora gótikus építészet egyik legkiemelkedőbb magyarországi alkotása persze sok átépítést élt meg: hajójának mai boltozása a 15. századból származik, míg belső berendezése barokk kori. A belső egyik legértékesebb darabja az úgynevezett Kapisztrán-szószék, amelyről a néphit szerint igét hirdetett Kapisztrán János ferences szerzetes a török elleni hadjáratra és a nándorfehérvári csatára buzdítva. A templom északi kapuja felett látható köpenyes Madonna kép szintén a 15. században készült.
A Kecske nevet a torony homlokzatán látható alakról nyerte, amely a templom építtetőjére, Geisel (németül kecske) Henrikre utal, hiszen a család címerállata volt.
A templomban ötször tartottak országgyűlést, III. Ferdinánd személyében királyt is koronáztak itt. A ferences rend 1787-es feloszlatását követően üresen állt, majd 1802-ben a bencések kapták meg a kolostorépülettel együtt.
A jelenleg is folyó régészeti feltárásokra a templom rekonstrukciója miatt van szükség. Az épületben ugyanis templom- és rendtörténeti kiállítást, számítógépes interaktív bemutatást, valamint urnatemetőt terveznek. A tulajdonos Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság a csaknem 200 millió forintos beruházás nagyobbik részét pályázaton nyerte el.
„A Nemes András művészettörténész által vezetett feltárás ugyan még nem ért véget, az azonban már most bizonyos, hogy át kell írni a terveket” – mondta portálunknak Veöreös András. A szentély és a hajó alatt ugyanis több középkori maradványt (kriptát és a szentélyrekesztő alapfalait), egy római kori falat, valamint újkori kriptákat is találtak, így a tervezett urnatemető lejáratát az eddigi elképzeléshez képest másként kell megoldani. Szintén kérdéses, miként lehet majd bemutatni a maradványokat, hiszen a felújítás után a templomnak liturgikus térként is (ha nem elsősorban) kell szolgálnia.
A volt ferences, majd bencés templom a műemlékem.hu adatbázisában