Köztársasági elnöki különdíjat kapott A kard regénye
Június 12. és 15. között rendezik meg az immár 96. Ünnepi Könyvhetet a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők egyesülése szervezésében. Budapesten Vörösmarty téren, a Vigadó téren és a Duna-korzó területén lesz a négynapos rendezvénysorozat. Az első napon kerül sor a megnyitó után a Szép Magyar Könyv 2024 verseny díjátadójára. Erre összesen 109 könyvet neveztek.
Az MTI tájékoztatása szerint a Szép Magyar Könyv 2024 versenyt könyvsorozat kategóriában a Betűzgető könyvek sorozat nyerte a Cerkabella Kiadótól, szépirodalom kategóriában Kabai Lóránt El sem kezdett versek című kötete lett a győztes a Prae Kiadótól, a gyermek és ifjúsági könyvek kategóriában pedig az Amíg én oviban vagyok című kötetet díjazzák a Pagony Kiadótól.
Ismeretterjesztő könyvek kategóriában Janovics Jenő - A kolozsvári filmgyártás megteremtője című kötet nyert a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. gondozásában, míg a szakkönyvek között az ELTE Eötvös Kiadó Adatvizualizáció című kötete kapta az elismerést.
Művészeti könyvek kategóriában a Wellisch Tehel Judit című kötetet tüntetik ki az Equibrilyum Könyvkiadótól, múzeumi művészeti könyvek kategóriában a Néprajzi Múzeum gyűjteményi kiállításáról, a múzeum kiadásában jelent meg kötetet, az Év Illusztrátora pedig Rofusz Kinga lett az Amikor mesélni kezdtek a fák című, a Pagony Kiadónál megjelent kötetért.
Az MKKE különdíjában részesül A Vadon legeltetése - Fás legelők, erdei legeltetés és pásztorvilág a Bakony és a Balaton vidékén és azon is túl című kiadvány a Barkavirág Egyesület kiadásában, a köztársasági elnök három különdíját pedig az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött Philostratus-corvina hasonmás kiadása kapja a MNMKK Országos Széchenyi Könyvtár kiadásában, A kard regénye a Martin Opitz Kiadótól és a Szent László koronája című könyv az Iskola Alapítvány Kiadótól.
A miniszterelnök különdíját a Jelképek és jelentések a Bibliában I-III. című mű veheti át a Méry Ratio Kiadótól, a főpolgármester különdíját pedig a Hátsó lépcsőház című kötetért a TERC Szakkönyvkiadó veheti majd át.
Az MTA különdíját a Ferenczy Múzeumi Centrum gondozásában megjelent Veszélyes csillagzat alatt - Az Európai Iskola (1945-1948) című könyvnek adta, a Kulturális és Innovációs Minisztérium három különdíját pedig a Csimota Kiadótól a Párhuzam, a Néprajzi Múzeum A kétely felfüggesztése / Albert Ádám, Kristóf Krisztián és Trapp Dominika kiállítása a Néprajzi Múzeumban című kiadványa, valamint a Bolyongások - Ország Lili Kiscellben című, a Budapesti Történeti Múzeum kötete kapja. A Tamás László-díjat az Iparkodunk című kötet érdemelte ki, amely az MNMKK Iparművészeti Múzeum gondozásában jelent meg.
A kard regénye nem készülhetett volna el – legalábbis nem ezen a színvonalon – sok-sok szakember értő tanácsai, ötletei, javításai nélkül. Nekik a könyv előszavában már megköszöntem a segítségüket, ahogyan a Martin Opitz Kiadó munkatársainak az odaadó munkájukat. Természetesen roppant hálás vagyok a díjért is. A legfőbb köszönet azonban az Olvasót illeti, aki igazán teljessé tesz minden könyvet.
A kard regénye - a könyv átlapozása videón
A kard regénye rendelési lehetőséggel a Martin Opitz Kiadó honlapján
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Újra kiállításon látható a Déri Múzeumban a hajdúsámsoni kard, amelyről Magyarországon kevesen tudják, hogy Európa első ismert kardja. A kontinens északi része kardjainak a története ezzel vette kezdetét a Kr. e. 17. században, tulajdonképpen megteremtve ennek a fegyvernek a mai napig tartó kultuszát. 
Könyvklubot indított a Magyarságkutató Intézet. Az első rendezvény keretében A kard regénye mutatkozott be az olvasóknak. 
November 27-én, szerdán 15 órakor veszi kezdetét a Kard Napja: könyvbemutató, szakértői beszélgetés, vita és egy kis kiállítás a BTM Vármúzeumának eddig be nem mutatott kardleleteiből. Utóbbi már most is látogatható. 
A magángyűjtő Tóth Sándornak hála új kardokkal, illetve szablyákkal bővült a visegrádi királyi palotában látható A kard öt évezrede című kiállítás, amely A kard regénye nyomán, egymást kiegészítve született meg. 
Az első fennmaradt középkori vívókönyv néhány lapján egy nő forgatja mosolyogva a kardját, ami ellentétben áll a gyengébb nemhez kötődő sztereotípiával. Más ábrázolásokon „oda nem illő” pengék bukkannak fel. Valószínűleg át kell értékelnünk azt, amit a kard középkori használatáról eddig gondoltunk. 
Az Arthur-mondakör első történetmesélő ábrázolása nem a legendák szülőföldjéről, hanem Észak-Itáliából származik. Hogyan kerül az olasz csizma a brit kerekasztalra? 
Elsőként láthatja a nagyközönség az egyedi kialakítású bronzkori fegyvert, amelyet A kard regénye írása során sikerült azonosítani. Ez a kard Európa első szablyaszerűen ívelt pengéje, amely két évezreddel előzte meg a korát. 
Feltehetően ellopták a franciaországi Rocamadour városából azt a kardot, amelyet Roland lovag Durandaljaként tart számon a hagyomány. A kard egy sziklafalba ágyazva állta az évszázadokat. Itáliában is van egy kőbe zárt kard, annak már kétszer is nyoma veszett. 
Műemlékkeresésünk győztesei az elsők között vehetik kezükbe A kard regénye című kultúrtörténeti, tudományos-ismeretterjesztő kötetet a Martin Opitz Kiadó felajánlásának hála.