Duplájára hízna a füleki vár
„Már két éve tevékenykedünk, hogy előkészítsük az alsóvár remélhetőleg teljes régészeti feltárását, majd műemléki bemutatását. A közép- és kora újkori falak a ma várudvarnak nevezett, beépítetlen, rendezvények megtartására használt plató alatt helyezkednek el. Ennek az udvarnak a szélén, attól négy méterrel alacsonyabb talajszinten indítottunk néhány szondázó árkot, de még újabb négy méteres mélységben sem jutottunk el a déli várfal alsó alapozásáig. Vagyis akár több szintes épületek maradványai is viszonylagos épségben lehetnek a vastag feltöltés alatt” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Agócs Attila, a füleki vármúzeum igazgatója. Hozzátette: eddig a Szlovák Tudományos Akadémia szakembereivel közösen végeztek előzetes kutatást, idén pedig egy határon átnyúló pályázat jóvoltából az ELTE régészhallgatóinak is lehetőségük lesz bekapcsolódni a terület részleges feltárásába.
A füleki vár a történelmi Nógrád megye legnagyobb közép- és kora újkori erőssége volt. Igen korai a kővárak között, hiszen a várhegy tetején az első várat még a tatárjárás előtt kezdte el építeni a Kacsics-nemzetség. Ezután királyi birtok lett, majd a Perényiek kapták meg, de Mátyás visszavette, aztán a 16. század derekán a Bebekekhez került. Ekkorra tehető a nagyobb kiépítése is: a vulkáni csúcsról lefelé terjeszkedett a vár, így került sor a középső és az alsóvár kiépítésére is. A török korban sokáig végvárként használták – bár 1554-ben a törökök csellel bevették és 1593-ig a kezükön is maradt –, s annyira jól védhetőnek és biztonságosnak tartották, hogy a 17. században ide költöztették több vármegye, így Nógrád, Pest és Heves levéltárát is.
Füleket a legnagyobb csapás 1682-ben érte, amikor a felső-magyarországi hadjárat során felvonult ellene az Ibrahim pasa budai seregeiből, Thököly Imre kurucaiból és I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem csapataiból összeállt közös haderő. A várat ostrom alá vették, majd miután elfoglalták, nagyrészt felgyújtották, miközben a várost is szinte a földdel tették egyenlővé. Az ostrom során pusztult el a levéltár anyaga is, ami a magyar középkor-kutatás pótolhatatlan vesztesége. A későbbiekben az immár romvárnak nem jutott hadi szerep, a mai Bebek-torony is azért maradt meg viszonylagos épségben, mert magtárként használták.
„Az egykori alsóvár gigantikus méreteit jól érzékelteti, hogy egyik bástyája kétszer, két és félszer nagyobb alapterületű volt, amint a Bebek-torony” - tette hozzá Agócs Attila. Az igazgató úgy véli, hogy ennek a bástyának és a déli falnak (amely a vár mostani bejárata irányába vezet) a feltárása és bemutatása lehetne az első ütem, amelyet a többi alsóvári építmény kutatása követne. Nagy szerencse, hogy a területet egyáltalán nem építették be, így az a vármúzeum tulajdonában van.
A feltárással és helyreállítással kétszeresére nőne a füleki vár alapterülete. A romantikus romvár és a vármúzeum ugyancsak vonzó turistacélpont, ahová – bár Szlovákiában, a határtól néhány kilométerre található – Magyarországról érkezik a látogatók többsége.
Helyszíni riport Agócs Attilával a vár történelméről és a tervezett feltárásról a Közkincs-keresőben (15:48-tól)
A füleki vár a Határeset adatbázisában
A várhoz közeli, határon túli történelmi épületek távolság szerint
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Kúptetőt kap a visszamagasított ágyúbástya, jövő nyáron megnyílik benne a látogatóközpont, amelyben a környék látnivalóit is kínálják majd a betérőknek.