Vasúti töltés rejti az évezredes templom javát
„A vasútvonal, az esztergomi állomás uniós pályázati forrásból finanszírozott fejlesztése keretében utat terveztek építeni a töltés nyugati oldalán. Mivel már több mint egy évszázada ismert az itteni Árpád-kori templomrom léte, a Forster Örökségvédelmi Központ megbízásából próbaásatás keretén belül elkezdtük feltárni a területet. Még nem vagyunk készen a kutatással, azonban már most is látható, hogy egy jelentős templom állt az egykori Kovácsi faluban, amelynek a története még Szent István király, az államalapítás korába nyúlik vissza” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak dr. Tari Edit feltárást vezető régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Balassa Bálint Múzeumának intézményvezetője. „A rom jelentősége a döntéshozókat is meggyőzte, így már biztos, hogy elkerüli ezt az új út nyomvonala, vagyis a későbbiekben gondolhatunk a bemutatására is.”
Az Esztergomhoz tartozó Kovácsi település története több mint ezer esztendővel ezelőtt kezdődött. Itt, Géza fejedelem, majd I. István királyi székhelyétől légvonalban alig több mint egy kilométernyire éltek az uralkodói pénzverde munkásai, mesterei (bár maga a műhely a várhegyhez közelebb, feltehetően a jelenlegi polgármesteri hivatal közelében lehetett). István, mint az ország teljes legitimációval bíró uralkodója kezdett el pénzt veretni Esztergomban, több mint kétszáz éven keresztül egyedüli helyként az országban. A pénzverés évszázadokon keresztül királyi privilégium volt. A kiemelten védett régészeti lelőhelyről is éppen Szent István pénzeivel datált sírokat találtak a templom körüli temetkezésekből, vagyis Kovácsiban már az első ezredforduló utáni évtizedekben is templom állt. Hogy ez mennyire egyezett meg a részben a vasúti töltés alatt napjainkban lévő épülettel, még a kutatásnak kell igazolnia.
„A templom már Szent István korában itt állt, de lehet, hogy ekkor még nem három, hanem egyhajós épület volt, s csak később bővítették, s egészítették ki a nyugati toronypárral. Hogy a bővítésre mikor került sor, még nem tudjuk, a feltárás folytatására van szükség. Az azonban biztos, hogy a már háromhajós Szent János evangelistának szentelt templom is román kori, talán még szintén 11. századi alkotás. Kovácsi lakói egyébként feltehetően tehetősek voltak, erre utal ennek a templomnak a mérete, illetve az, hogy ezen kívül még két templom állt a település területén. Hogy az egykor itt élők anyagi helyzetét vizsgáljuk, szükség van a településmaradványok vizsgálatára is, amire a töltés melletti területen hamarosan lehetőségünk nyílik” - tette hozzá a régész.
A cikket a fotók alatt folytatjuk!
A Szent János templom pontos pusztulástörténete még nem ismert, az adatok szerint a 15. században hagyták el végleg és vált romossá. Maradványaira a 20. század elején, a vasút építése során bukkantak rá. Többször kutatták ezután, azonban ezek többnyire nem régészeti feltárások, hanem inkább kincskeresések, amatőr ásatások voltak. Az ötvenes évek elején a MÁV felhatalmazást adott a környékbelieknek, hogy a templom köveit elbontsák és saját építkezéseinél felhasználják. A kora középkori cementből azonban szinte lehetetlen volt kivésni a kvádereket. Ekkor a rendőrség segítségét kérték, hogy robbantsák fel. Az abszurd helyzetnek vetett véget 1954-ben Zolnay László, a múzeum akkori igazgatójának közbelépése, aki kezdeményezte a maradványok állami védelmét. Újabb - sajnos amatőr - kutatásokra is sor került az ezt követő években.
A régészek 2016 őszén a templom nyugati részét, a toronypárt tárták és tárják fel, s feltehetően még néhány méternyit haladhatnak keleti irányban, a töltés átépítési munkálatai során. A templomhajók és a szentély felett azonban továbbra is vonatok járnak a síneken.
„Az önkormányzat kiemelt figyelemmel kíséri ezt a feltárást, hiszen bár Esztergom a legkorábbi királyi székhely, Szent István korából nem látható jelenleg épületmaradvány a város területén. Szeretnénk, ha idővel a teljes Szent János templomot fel lehetne tárni” - mondta portálunknak Bánhidy László alpolgármester. „Az eddig feltárt maradványokat elkerüli majd az út, s az alapfalak konzerválása után bemutatjuk majd azokat a nagyközönségnek, akik így Esztergom történetének egy újabb érdekes fejezetével ismerkedhetnek meg a helyszínen.”
Kovácsi középkori település és a templomrom maradványai a műemlékem.hu adatbázisában