Kinyitott a füleki vár
A koronavírus-járvány nem csak a szokásos tavaszi nyitást tette lehetetlenné, de jelentősen lassította a várban zajló, pályázati forrásokból finanszírozott fejlesztéseket. A vár alatti parkoló és a hozzá tartozó vizesblokk ugyan elkészült (s felújították az egykori városfal egyetlen megmaradt bástyáját, amelyben információs pont lesz), de még várni kell, hogy teljesen tető alá hozzák a Bebek-torony mellett álló félkör alakú ágyúbástyát, amelynek újonnan berendezett belső terében a térség egyéb látnivalóit mutatják be és ajánlják az érdeklődőknek. Szintén átadásra vár a várudvarból nyíló kézműves ház, amely hagyományos mesterségek bemutatására, valamint csoportos foglalkozások színtereként fog szolgálni.
Várni kell még a középső vár három egykori ágyúállásának rekonstrukciójára is. Még folyik a munka, azonban hamarosan bejárható lesz a várnak ezen része is.
A füleki vár a történelmi Nógrád megye legnagyobb közép- és kora újkori erőssége volt. Igen korai a kővárak között, hiszen a várhegy tetején az első várat még a tatárjárás előtt kezdte el építeni a Kacsics-nemzetség. Ezután királyi birtok lett, majd a Perényiek kapták meg, de Mátyás visszavette, aztán a 16. század derekán a Bebekekhez került. Ekkorra tehető a nagyobb kiépítése is: a vulkáni csúcsról lefelé terjeszkedett a vár, így került sor a középső és az alsóvár kiépítésére is. A török korban sokáig végvárként használták – bár 1554-ben a törökök csellel bevették és 1593-ig a kezükön is maradt –, s annyira jól védhetőnek és biztonságosnak tartották, hogy a 17. században ide költöztették több vármegye, így Nógrád, Pest és Heves levéltárát is.
Utóbb ez végzetes tévedésnek bizonyult, hiszen 1682-ben a felső-magyarországi hadjárat során felvonult ellene az Ibrahim pasa budai seregeiből, Thököly Imre kurucaiból és I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem csapataiból összeállt közös haderő. A várat ostrom alá vették, majd miután elfoglalták, nagyrészt felgyújtották, miközben a várost is szinte a földdel tették egyenlővé. Az ostrom során pusztult el a levéltár anyaga is, ami a magyar középkor-kutatás pótolhatatlan vesztesége. A későbbiekben az immár romvárnak nem jutott hadi szerep, a mai Bebek-torony is azért maradt meg viszonylagos épségben, mert magtárként használták.
Több évtizedes előkészületek, gyűjtőmunka után végül 2007-ben alakult meg az önálló Füleki Vármúzeum, amely a vár történetét állandó kiállítás formájában mutatja be az érdeklődőknek. A pályázatoknak, fejlesztéseknek hála egyre több a látnivaló, 2018-ban például a vár alatti légópincéket mutatták be nagy sikerrel a nagyközönségnek.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Képgaléria a cikkhez
Kapcsolódó határon túli objektum a Határeset adatbázisából
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
A Füleki Vármúzeum május 14-én, szombaton várja a magyar és a szlovák érdeklődőket egyaránt a rendezvényre. A határ már jó ideje szabad, érdemes átkelni rajta. 
A füleki vár május 1-jétől ismét tárt kapukkal várja a látogatókat és a Vármúzeum igazgatása alá tartozó Városi Honismereti Múzeum és Nógrádi Turisztikai Információs Központ is nyitva tart. 
Kúptetőt kap a visszamagasított ágyúbástya, jövő nyáron megnyílik benne a látogatóközpont, amelyben a környék látnivalóit is kínálják majd a betérőknek. 
Szombaton késő délután, immár kiállítással nyitják meg a füleki vár alatt nyíló légoltalmi folyosókat, amelyeket januárban már nagy sikerrel mutattak meg. 
A szervezők sem számítottak arra a hatalmas látogatótömegre, amelyet a vár alatti járatrendszer vonzott 2018 első szombatján. Aki lemaradt, májusban bepótolhatja!