Házsongárd: felújítják az emblematikus kriptát
A kripta, amely már most is Bánffy Miklós éledő kultuszának fontos épített emléke, eredetileg az Iktári-Bethlen-család sírépítménye volt, s a férfiág kihalása után, házasság révén került a Bánffyak tulajdonába. Az impozáns épület a házsongárdi felső részén áll, korábban, a felújítása előtt is a temetői séták egyik legfontosabb célpontja volt.
„Az eddigi munkánk során 95 síremlék és 6 kripta újult meg a temetőben. Az eddigi tizenhárom év alatt igyekeztünk takarítani, rendet tartani is a területen, valamint fékezni a sírok pusztulását és pusztítását” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Gergely Istvánné, a Házsongárd Alapítvány igazgatója. „A Bánffynak nevezett Ikári-Bethlen-kripta felújítása, majd október 29-i átadása azonban különlegesen fontos fejezete a tevékenységünknek.”
Mint arról korábban már beszámoltunk, a 2004-ben megjelent romániai műemlékjegyzék „B” kategóriás védelmet állapított meg a házsongárdi temetőnek. Vagyis a területe védett, azonban az egyes síremlékek védtelenek voltak. 2010 tavaszán a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társasággal közösen kezdte el a történetileg értékes sírok felmérését és dokumentálásátt az alapítvány. Végül Kelemen Hunor minisztersége idején 396 sírt, síremléket, sírépítményt nyilvánítottak védetté, ami után rendkívül megromlott a viszony a temető fenntartójával, hiszen ezzel komoly gazdasági érdekeket sértettek a civilek. A házsongárdi temető védelmének legnagyobb akadálya ugyanis a terület értéke. Bár már a 19. század végén meg akarta tiltani a város a temetkezést a zsúfoltság miatt, a mai napig hasítanak ki – gyakran korábbiakat megsemmisítve – új sírhelyeket. Ezek értéke pedig nem történelmi jelentőségben, hanem lejben, vagy euróban mérhető. A régi sírokat azért is nehéz megőrizni, mert azokat sok esetben nem váltják meg, így „útjában vannak” a temető fejlesztésének, parcellázásának. Az egyedi védelmek a viszonylag szabad újraparcellázás lehetőségét szűkítették, ezért lett fagyos a hangulat Kolozsvárott.
„A most felújítás alatt álló kripta legnevesebb halottja Bánffy Miklós, az író, művész és politikus. Méltatlanul kevéssé ismert és elismert alakja a magyar történelemnek, színházi életnek és irodalomnak, hiszen most újra felfedezve sokan Márai Sándorhoz mérik a tehetségét. Az éledő kultuszának is fontos pillanata lesz hát az átadás” - tette hozzá az alapítvány igazgatója. „Nem csupán a kripta rendkívül nagy jelentőségű, hanem a hozzá tartozó kert is, amelybe a temetőben veszélyben lévő sírköveket gyűjöttük össze, hogy mint valami Noé bárkáján, fennmaradjanak.”
A cikk a képek alatt folytatódik!


A házsongárdi temetőt 1585. május 11-én alapította a kolozsvári közgyűlés, hogy a kezdődő pestisjárvány áldozatait eltemethessék. Az egykori kis dinnyeföld hamar szűkösnek bizonyult, ezért a domboldal irányában bővítették tovább. Mivel városi köztemető, vallástól függetlenül bárki ide temetkezhetett. A 18. században lutheránus, a 19.-ben zsidó sírkerttel bővítették. „Kolozsvárt öt felekezet van s csak egy közös temető. Ha a vallás a legnagyobb szellem gyümölcse s a vallásosságnak a türelem a legmagasztosabb hazája, akkor bizonyára sohasem láttam figyelemreméltóbb helyet Kolozsvárnál” – írta a temetőről Széchenyi István 1821-ben. A honvédsírkertet a 20. század elején nyitották meg. Egy 1911-es felmérés során még hatvanhét 1700 előtti sírkövet írtak össze a temetőben, amelyek közül a legrégebbi 1586-ból származott. Több száz magyar történelmi és irodalmi személyiség sírja található benne. Apáczai Csere János, Szenczi Molnár Albert, Misztótfalusi Kis Miklós, Dsida Jenő, Reményik Sándor is itt nyugszik.
A fotók 2014. július végén készültek!
Kapcsolódó cikkeink:
Közbelép az állam Házsongárd ügyében
Nemzeti összefogás kell a Házsongárdi temetőért
A Házsongárdi temető a Határeset adatbázisában
Határon túli temetők a Határeset adatbázisában
