Luxuskolostor magánerőből
„Kétségkívül a megyében a legnagyobb jelentőségű magánerős műemléki beruházásra került sor a ma Sopron Kertvárosához tartozó Sopronbánfalván” - mondta el a műemlékem.hu-nak Veöreös András, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli irodavezetője. Hozzátette: különösen emeli a felújítás értékét, hogy az épület olyan funkciót kapott, amely rendkívül hasonlít az eredetihez.
Sopronbánfalva első kolostorát a városhoz közeli sziklán 1482-ben alapították a pálos rend számára, akik a több mint 450 évvel korábban itt remetéskedő Szent Wolfgang (az első magyar királyné, Gizella tanítója) emlékét ápolták. A 15. század végén, 16. század elején épült kolostor nagy része azonban elpusztult, amikor a törökök 1532-ben feldúlták. A pálosok a 17. század elején települtek vissza, az újabb kolostor építése 1610-1614 között kezdődött. 1643-tól már a pálos rendtartomány novíciusa volt Sopronbánfalva, 1644-ben itt tartották a rendi káptalant, s az építkezések ekkora nagyjából befejeződtek. A kolostorhoz tartozó templom fontos búcsújáró hely lett (s zarándoklat helyszíne ma is) az itt őrzött Fekete Mária kép miatt.
II.József 1786-ban feloszlatta a szerzetes rendeket, így a pálosokat is. Az épület berendezési tárgyait elárverezték, a kolostorépület először a brennbergbányai tisztviselők lakásainak adott helyet, majd 1850-től kórház lett. 1891-ben a karmelita apácák kolostora és az imádságos rend első magyarországi zárdája lett. A karmelitákat 1950-ben oszlatták fel, az épület előbb idősek otthonának, majd elmeszociális otthonnak adott helyet. A 1970-es évektől azonban üresen állt. A rendszerváltás után a karmelita rend ugyan visszakapta, azonban a helyreállításra a források hiánya miatt nem volt lehetőségük.
A KOGART Ház alapítója Kovács Gábor 2004-ben vásárolta meg a karmeliták kérésére az épületet. Több éves tervezés, majd kutatás, feltárás után másfél év alatt sikerült 1,2 milliárd forintból helyreállítani, az új (de a tradícionálishoz nagyon közel álló) funkciónak megfelelővé tenni az épületet. A nonprofit fejlesztést Izland, Liechtenstein és Norvégia is támogatta az EGT Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.
A hajdani kolostor így mostantól oktatási és meditációs központként működik. Az egykori szerzetesi cellákból 23-at fürdőszobával berendezett vendégszobává alakítottak át. Az egykori refektórium is az eredeti funkcióját kapta vissza, hiszen éttermet alakítottak ki benne. A magányra vágyó vendégek kényelmét könyvtár, közösségi terek és konferenciaterem is szolgálja. Helyreállították az egykori ősfás parkot is a sétaúttal.
Az épület felújításának terveit Magyari Éva és Pazár Béla Ybl-díjas építészek készítették. A régészeti feltárást Nemes András és Balázsik Tamás végezte el, a művészettörténeti konzultációt Dávid Ferenc, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet munkatársa biztosította. A refektórium freskóit és stukkóit B. Juhász Györgyi restaurálta.
A kolostor a műemlékem.hu adatbázisában
További információk: a pálos-karmelita kolostor honlapja