Ősi kikötőt rejt a balatoni nádas
Már jóval több mint fél évszázada, Kozák Károly régészeti kutatásai óta tudjuk, hogy a Balaton északi partján fekvő Szigliget középkori templomának, az Avasi templomromnak római kori előzményei vannak. Az egyébként, hogy római épületmaradványokat használtak fel a középkori (Szigliget esetében 12. századi) építkezések során, egyáltalán nem ritka a Balaton-felvidéken. Hogy ennek az eredeti épületnek mi volt a rendeltetése, még nem tudjuk, hiszen az elmúlt évek feltárásai is csak kisebb területeken folyhattak az elmúlt években a templomrom környezetében – már csak a romot övező újkori temetkezések miatt is.
„Az elmúlt években több szondát is nyitottunk a területen, illetve régészeti feltárást folytattak a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei is” – mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Győrffy-Villám Zsombor régész, a tapolcai Wass Albert Könyvtár és Múzeum igazgatója. „A kutatás során a bronzkortól a római koron át a középkorig kerültek elő leletek. A kutatásra jelenleg egy látogatóközpont építése ad lehetőséget, annak köszönhetően nyílik lehetőségünk elsősorban a középkori falu jobb megismerősére, valamint a korábbi adatok pontosítására.”
Az Avasi templomromot övező terület Réhely néven ismert. Ez a „révhely” módosult, leromlott változata. Vagyis egy középkori, kora újkori révnek, kikötőnek az emlékét őrzi, amelyet még nem tudtak azonosítani a szakemberek. A templomrom dombjától egészen a Balaton nyílt vízfelületéig egy több száz méteres nádas, mocsársáv húzódik, amiben a jelenleg ismert módszerekkel nem lehet felderítést folytatni. A középkori kikötő esetében valószínűleg kősorokat, cölöpépítmény nyomait kellene keresni, ezek azonban ebben a közegben technikailag észrevehetetlenek, hiszen sem a szonár, sem a talajradarozás nem alkalmazható a nádrengetegben.
„Nem lehet elvetni azt a lehetőséget sem, hogy a középkori kikötőnek római előzményei is vannak, s talán ennek részeként jött létre a templomrom előzményeként az első kőépület itt, a Szigligeti-öbölben. A Balaton ókori- és középkori használatára, így a hajózással kapcsolatban egyébként kifejezetten kevés adatunk van. Egy jelenleg Nagyvázsonyban látható római kőfaragvány is bizonyítja azonban, hogy ezernyolcszáz évvel ezelőtt is hajóztak, illetve halásztak a tavon" – tette hozzá a régész-múzeumigazgató. A Balaton térségéből egyébként több régészetileg azonosítható vízmű maradvány is tanúsítja, hogy a korszakban rendszeresen vízre szálltak a tavon.
A nádast, így az egykori révhelyet nem érintő, a látogatóközpont építéséhez kapcsolódó kutatás jelenleg is folyik Szigligeten.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Képgaléria a cikkhez
