Tavasszal újra nyithat az Erdélyi bástya
Kiemelkedő látogatószámmal zárult a Budai Várnegyed Táncsics u. 9. szám alatt és a BTM Vármúzeumban található, Az első bástya című pop-up kiállítás. Az évtizedeken keresztül mindenki elől elzárt területen feltárt erődítmény rejtett kincseit bemutató programra öt hónap alatt csaknem 30 ezren voltak kíváncsiak – számol be a Várkapitányság Nonprofit Zrt. közleményében. Mint írják, a BTM Vármúzeumbeli tárlat 2019. november 3-án zárt, a Táncsics utcai kiállítás állagmegóvás, és a talajmenti fagykárok elkerülése miatt ideiglenesen zárta be kapuit, de a tervek szerint 2020 tavaszán újra nyílik az érdeklődők előtt.
Az egykori királyi házat, azaz Kammerhofot, valamint az Erdélyi-bástyát rejtő Táncsics utca 9. szám alatti telek Zolnay László múlt századi kutatásait leszámítva ismeretlen volt a tudomány számára, egész tavaly őszig, amikor a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. megbízásából a Budapesti Történeti Múzeum megkezdte a terület kutatását. A telken néhány hónap alatt budavári viszonylatban az utóbbi jó néhány év tömegükben legnagyobb közép- és kora újkori falmaradványai kerületek elő. A többségükben nagyon jó állapotban, legalább 4-6 méter feltöltés alatt megmaradt falmaradványok már lehetőséget adnak a beépítés történetének vázlatos megértésére.
A feltárásról részleteket a BTM régészeti honlapja, a Régészet Budapesten közölt cikkeiben (itt jelentek meg az általunk közölt ásatási fotók is). Eszerint az Erdélyi bástya területén nem került elő olyan késő Árpád-, kora Anjou-kori falszakasz, amely Kammerhofhoz szervesen kapcsolódott volna, ám ez a viszonylag nagy távolság és szintkülönbség miatt nem volt meglepetés. Hogy a közelben állhattak azonban még a középkor folyamán elbontott épületek, szinte bizonyos, hiszen egy, az Erdélyi bástya kialakítását megelőzően épült patkó alakú bástya már tartalmaz gótikus, sőt reneszánsz kőtöredékeket, amelyek minden bizonnyal bontásokból származtak és másodlagosan használták fel őket.
Az Erdélyi bástya kialakítására az 1530-as években került sor. Ezzel lényegesen megnövelték az itteni védmű területét: egy óolasz mintájú, hozzávetőlegesen ötven méterre előreugró, húsz méter széles bástya épült. A feltárás azt bizonyította, hogy a későbbi ostromok során a külső, a város irányába néző homlokzata erősen lepusztult a tüzérségi támadások miatt. Buda török alóli felszabadítását követően, feltehetően a 18. század elején a területet feltöltötték, kialakítva ezzel a mai járószintet. Az impozáns falmaradványok mellett komoly leletanyag is előkerült. Így in situ találták meg a felvonóhídhoz tartozó csigát, s a kapu nagyméretű lakatját. Két kincslelet is napvilágot látott a bástyában. Ezeket már 2019 első napjaiban bemutatták a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában.
Budapesti Történeti Múzeum Régészet Budapesten című honlapja
Szöveg: Várkapitányság Nonprofit Zrt., Régészet Budapesten honlap
Fotó: Kovács Olivér
Képgaléria a cikkhez
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
A Régészet Napja rendezvénysorozat keretében megnyitják a budai vár tavaly feltárt Erdélyi bástyáját a látogatók előtt. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb budavári feltárásának tárgyi emlékeit pedig két helyszínen rendezett kiállítás mutatja be. 
A budavári Erdélyi bástya feltárása során két kincsleletet, azaz elrejtett pénzeket találtak a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei. Januárban megnézhetjük őket a Vármúzeumban.